A Magyar Hang nagy mennyiségű, pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylést kért a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványtól, mire a Magyar Nemzet információi szerint az alapítvány vezetője, Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult.

Azt kérdezve:

ki kell-e adni az adatok sokaságát, ha azokat jelentős részben „külföldről finanszírozott” szervezet, újság kéri. Felvetette azt is, nem sérti-e az ország szuverenitását, ha a közérdekű adatok „külföldi szervezetekhez” kerülhetnek.

A főigazgató arra kérte Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információszolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért.

A kormányközeli Magyar Nemzet információi szerint Lánczi Tamás, a hivatal vezetője egyetértett a felvetéssel, és már javaslatot is tett a jogalkotónak. Válasza szerint „a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel”.

A hivatal elnöke szerint ezáltal „az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják”.

Schmidt Mária és Lánczi Tamás érvelése ugyanakkor igencsak sántít: a közérdekű adatigénylések ugyanis olyan információkra irányulnak, amelyek az állami pénzből működő szervezetek működésével kapcsolatosak, és közérdekből nyilvánosnak minősülnek. Ennek megfelelően teljesen mindegy, hogy az adott információ hol jelenik meg, ezeket az adatokat ugyanis bárkinek jogában áll megismerni.

A kért adatok kiadásának megtagadásával csak azt érik el, hogy még kevésbé lesz átlátható az adófizetői pénzekből működő szervezetek működése. Ráadásul ezzel a vargabetűvel, hiába van amúgy erről bármilyen véleménye a jogkörökkel nem rendelkező Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, a Schmidt-féle alapítvány “nem ússza meg” az adatkiadást a Magyar Hangnak. Pontosabban ettől függetlenül, és csak átmenetileg nyer időt, mert a válasz megtagadása után úgyis a bíróságon köt ki az adatkiadás kérdése, és

a bíróság dönt a közérdekű adatok nyilvánosságáról a lap és a szervezet közti vitában – most még legalábbis ez a törvényes út.

A kormány egyébként rendre ügynöki tevékenységként állítja be a külföldi pályázatokon való indulást, pedig ezek a médiumok és civil szervezetek a demokratikus értékek erősítéséért dolgoznak. Ráadásul a jelenlegi miniszterelnök és a rendszerváltás környéki Fidesz is sokat köszönhet Soros Györgynek, akitől jelentős pénzeket kaptak ösztöndíjra, pártépítésre, politikai befolyásszerzésre.