Nyolc év börtönre ítélte a Fővárosi törvényszék kedden azt a férfit, aki Dominikán élve csalással szerzett pénzt mások bankszámláiról. T. Alexről mint az egyik legszofisztikáltabb magyarországi csalássorozat irányítójáról korábban részletesen írtunk.
A most is még csak a harmincas éveiben elején járó féfira három éven át vadászott a rendőrség, akiknek munkáját az amerikai FBI is segítette. T. Alexet, aki ellen már 2019 áprilisában nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, Dominikai Köztársaságban fogták el 2021-ben. A rajtaütéskor 337 millió forintot foglaltak le, ami kis része annak a kárnak, amit okozott, hiszen összesen 1,2 milliárd forinttal károsított meg embereket.
A hivatalos közlemény szerint az álneveket használó férfi bűntársai közreműködésével, az általa közzétett állás-, illetve ingatlanhirdetésekre jelentkezők bankszámláin lévő pénzösszegeket szerezte meg csalárd módon, a kicsalt és a különböző módszerekkel követhetetlenné vált összegeket pedig a saját céljaira használta.
Mint írtuk, T. Alex távolról irányított bűnszervezete 2014 júniusában követhette el az első olyan csalást, amit később a rendőrség „albérletes csalásokként” könyvelt el. Olyan lakásokat adott ki létező gazdasági társaságok nevében magánszemélyeknek, amelyekhez valójában semmi köze nem volt. A lakáshirdetésre jelentkezőktől bérleti díj és foglaló címén csalt ki pénzt.
Mivel a piaci árnál olcsóbban kínálta a lakásokat, ezért sokan jelentkeztek. Alex azonban ügyelt arra, hogy ne ő adja mindehhez az arcát, hanem azok az álláshirdetések útján, távolról beszervezett asszisztensek, akiknek szintén rendkívül kedvező bérezést és munkafeltételeket kínált és akik maguk sem tudták, hogy egy csalásban vesznek részt.
Ugyan T. Alex tagadott, ám a bíróság többek között okirati bizonyítékokkal alátámasztott vallomások, és szakértői vélemények alapján megállapította bűnösségét többek között folytatólagosan elkövetett pénzmosás, különösen nagy kárt okozó bűnszövetségben és üzletszerűen információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt.
A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást, valamint, hogy az áldozatok ébersége miatt a cselekmény több alkalommal kísérleti szakaszban maradt, illetve, hogy a bankok révén az okozott kár nagy része megtérült. Súlyosító körülmény volt viszont többek között a többszörös halmazat, valamint a folytatólagos elkövetés.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.
