A menekültek, romák, ukránok és más külföldiek lehetnek a célpontjai az „önazonossági” törvénynek, amelyre az emberek többsége szerint semmi szükség nem volt – derült ki a Publicus Intézet kutatásából.
Az emberek 63 százaléka szerint nem volt szükség a helyi önazonosság védelméről szóló törvény elfogadására – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava számára készített reprezentatív, június végi felméréséből. Aszerint csupán az emberek 28 százaléka mondja azt, hogy szükséges volt ez a jogszabály.
Ahogy arról a HVG is írt, a jogszabálynak az Alaptörvény 15. módosítása ágyazott meg, amely alkotmányos szintre emelte a helyi közösség önazonossághoz való jogát. Ahogy ugyanis a törvénytervezet is elismerte, a szabályozás alapjogokkal (tartózkodási hely szabad megválasztása, tulajdonhoz való jog) ütközhet.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvényben eredetileg az állt, hogy az önkormányzatnak ki kell mondania egy létszámhatárt, és ha ezt elérték, akkortól lehetett volna feltételekhez kötni a beköltözést, bár akkor sem korlátlanul. Majd egy ponton változtattak, és ezt törölték a tervezetből, így végül a helyi képviselők már bármikor kimondhatják, hogy mostantól élnek a törvény adta lehetőséggel.
A most a Népszava által közölt Publicus-felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy tízből négy ember szeretné, ha a települése élne a törvény adta lehetőséggel, és megakadályozná bizonyos személyek vagy csoportok beköltözését, esetleg feltételekhez kötné azt.
Korábban a HVG is megállapította, hogy ezzel a törvénnyel veszélyes fegyvert adott a kormány a települések kezébe:
A Publicus-felmérés pártpreferencia alapján is azonosította a válaszadókat, akiket a törvény szükségességéről kérdeztek. Az eredmény azt mutatja, hogy a Fidesz–KDNP-szavazók 56 százaléka szerint szükség volt a jogszabályra, míg a Tisza Párt szimpatizánsainál ez csak 12 százalék, a DK-soknál 18 százalék, a bizonytalan szavazók körében pedig 29 százalék.
A HVG nemrég körképet közölt a frissen elfogadott törvény fogadtatásáról a helyhatóságok körében, és arra jutottunk, hogy bár több településen is érdeklődéssel vizsgálják a törvényt, hasznosságát és kockázatait illetően változatlanul vannak aggályaik:
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
