Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Közigazgatási Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezetét. Ez lenne az a jogszabály, amely alapján az önkormányzatok korlátozhatnák, kik költöznek be a településre.
A jogszabálynak az Alaptörvény 15. módosítása ágyaz meg, amely alkotmányos szintre emelte a helyi közösség önazonossághoz való jogát. Ahogy ugyanis a törvénytervezet elismeri,
a szabályozás alapjogokkal (a tartózkodási hely szabad megválasztása, tulajdonhoz való jog) ütközhet.
Ám „a helyi közösség önazonossághoz való jogának érvényesülését” ezek „megfelelő mértékű korlátozása nélkül nem lehet hatékonyan előmozdítani”.
A tervezet meghatározza a „betelepülő” fogalmát:
Betelepülő az a személy, aki a településen sem ingatlantulajdonnal, sem pedig lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.
Nem betelepülő:
- akinek a település a származási helye;
- aki a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója;
- az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
- a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
- a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése tekintetében az, aki a településen hitéleti, egészségügyi, sport-, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;
- kizárólag a szálláshely igénybevételére irányuló jogviszonya tekintetében – a településen működő turisztikai szálláshelyen megszálló vendég.
Az önkormányzatok valóban széles jogköröket kapnának arra, hogy megakadályozzák a betelepülőket a betelepülésben, kezdve azzal, hogy megállapíthatják a kívánatosnak tartott lakosságszám mértékeit. Az eszközök közül szabadon választhatnak – persze dönthetnek úgy is, hogy egyiket sem veszik igénybe.
Tornabarakony
Túry Gergely
Ingatlanszerzés kizárása. A tervezet alapján a termőföld kivételével (ide nem értve a zártkerteket) valamennyi ingatlanra a betelepülők szerzési tilalma mondható ki, az adásvételen felül ideértve az ingatlan használatát lehetővé tevő bármely szerződést is.
Elővásárlási jog. A szabályozás a termőföldek szerzésére vonatkozó szabályozási mintából indul ki, amely a földtulajdont szuverenitási kérdésnek, az életfeltételek biztosítása egyik fundamentumának tekinti. Az elővásárlási sorrend a következő:
- más jogszabály erejénél fogva elővásárlásra jogosult,
- az önkormányzat,
- az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
- az ingatlannal telekhatáros ingatlanon lakóhellyel rendelkező.
Az ingatlanszerzés feltételhez kötése:
Az önkormányzat a betelepülő ingatlanszerzését feltételhez vagy kötelezettség teljesítéséhez kötheti. Előírhatja, hogy a betelepülő a betelepülés feltételeként valamely, a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns feltételt vagy valamilyen, a közösség javát szolgáló kötelezettséget teljesítsen.
A lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése. Az önkormányzat akár a lakóhely, akár a tartózkodási hely esetében előírhatja, hogy a településen ilyen nem létesíthető, vagy az önkormányzat által meghatározott valamely feltétel mellett létesíthető. Ez utóbbi hasonló az ingatlanszerzés feltételhez kötéséhez.
A betelepülők adója:
Az önkormányzat adóztathatja a betelepülőket. Az adózásra vonatkozó részletszabályokat a helyi adókról szóló törvény fogja rögzíteni.
A fentiek közül a „feltételhez kötés” erősen gumiszabály, hiszen ez alapján az önkormányzat nagyjából bármit előírhat onnantól, hogy a betelepülő teljesítsen száz fekvőtámaszt, odáig, hogy tanuljon meg németül. A feltétel egyébként az ingatlanszerzést követő időre is előírható, ráadásul tartósan, tehát például az önkormányzat olyasmit is előírhat, hogy a betelepülő tartsa rendben az ingatlanát.
Nehezen látható, hogy az önkormányzatok különösebben élni kívánnának a „puha” korlátozásokkal – valójában az elnéptelenedő kistelepüléseken nem jelentenek problémát a betelepülők.
Problémát a népességrobbanást elszenvedő, főleg agglomerációs települések élnek meg, ők élhetnek a betelepülések korlátozásával. Alighanem a betelepülők adójának kivetése lesz a legnépszerűbb megoldás.
