Kiszámoltuk, melyik volt az ország legproblémásabb vasútvonala 2022-ben

Sok izgalmas dolog történt a magyar vasúton 2022-ben onnantól, hogy január 1-jén délelőtt 11-kor egy Intercity egy órán át várakozott Szolnokon, egészen odáig, hogy december 31-én este negyed tizenegykor pótlóbuszt kellett indítani Miskolcról Tiszaújvárosba. Ahogy 2021-ben és 2020-ban, most is kiszámoltuk a MávInform hírei alapján, hogy melyik volt az a vasútvonala az országnak, ahol a legtöbb probléma akadt.

A szabályaink, ahogy az elmúlt két évben is, a következők voltak:

• 2 pontot ér, ha egy óránál nagyobb késések vannak egy hiba miatt, minden további óra 1–1 pont.
• 1 pontot ér, ha egy óránál rövidebb a késés,
• fél pont jár, ha csak egy vonat késik vagy egy vonatpár marad ki.
• A baleset miatti leállásokat nem vettük figyelembe, ezeket nem a vasúton kell számonkérni.
• Ugyanígy nem számítanak az olyan leállások sem, amelyeknek az oka valamilyen extrém időjárási esemény, mint például ha fa dől a sínre. Két kivételt tettünk ez alól: ha a télen a hideg, nyáron a meleg miatt van gond, akkor jár a hibapont, hiszen az ilyen időjárás nem volna szabad, hogy extrém időjárási helyzetnek számítson.
• A vonalak listáját a MÁV hivatalos besorolásából vettük át, vagyis például egy monori meghibásodás a Budapest–Záhony vonalhoz tartozik, nem a Cegléd–Szeged vonalhoz. Ha a MÁV több vonalra is kiírja a hibát, akkor mindnél beleszámoltuk. A hírek forrása ezúttal is a MávInform honlapja.
  

  2022. január 1-én egy Intercity egy órát várakozott a szolnoki pályaudvaron

  MTI / Jászai Csaba

Több lett a hiba, vagy precízebben adnak hírt róluk

2021-ben összesen 1807 hibapontot osztottunk ki, ehhez képest 2022-re már 2338,5 pont gyűlt össze. Itt azért nagyon fontos hozzátenni, hogy nem feltétlen azt jelenti, hogy majdnem harmadával több hiba történt a vasúton, hanem azt is, hogy javulhatott az utastájékoztatás is. Főleg úgy látványos a változás, hogy 2020-ban még harmadennyi hibapont sem gyűlt össze, márpedig ennyivel nem lettek rosszabbak azóta a vonatok és a sínek.

A legproblémásabbak

A 2020-ban és 2021-ben is első helyezett Budapest-Záhony vonal január 1-jén a lista élére állt, és végig ott is maradt. Csakhogy amíg 2021-ben egy percig sem volt kérdés, hogy ez a vonal – benne a monori-ceglédi elővárosi vonatokkal és a debreceni, nyíregyházi járatokkal – lesz az első, ezúttal épphogy megelőzte a Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza vonalat. 2021-ben is a lőkösházi vonal lett a második, de míg akkor 264,5–168,5-re győzött a záhonyi, ezúttal 223,5–209 lett a végeredmény. Ami azt is jelenti, hogy ezúttal sokkal kevesebb probléma volt a záhonyi vonalon, mint az előző évben. Az pedig 2021 után most is egyértelmű volt, hogy a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonal kerül még fel a dobogóra.

A tíz legproblémásabb listáján egy változás történt 2021 óta: ahogy rázúdult a tram-train a Szeged-Békéscsaba vonal Szeged és Hódmezővásárhely közötti részére, ez felkerült a top 10-be, és kiütötte onnan a Székesfehérvár-Szombathely vonalat. Főleg az év legelején döcögött ez a vonal: a 80 hibapontjából 18,5-et januárban gyűjtött össze, abban a hónapban csak a záhonyin számoltunk össze több hibát.

A második tíz

A Győr-Celldömölk, a Győr-Veszprém és a Szerencs-Nyíregyháza vonal kiesett innen 2021 óta, és persze mivel 2022 februárjában megindult ott a felújítás is, a Budapest-Kelebia vonaltól is elbúcsúzhattunk a hibalista második tízesében. Székesfehérvárról akár Szombathely, akár az Észak-Balaton felé mennénk tovább, ott van a vonal a listának ezen a részén, de vannak bajok Debrecen környékén is. A Debrecen-Füzesabony vonal például úgy került fel ide, hogy most épp a felújítás miatt csak Füzesabony és Balmazújváros között járnak vonatok.

A második tízesben nagyrészt olyan vonalak vannak, amelyek országos szinten is elég fontosak, csak épp nem zúdul rájuk a fővárosi agglomeráció forgalma nap mint nap – egy kivétellel: a Debrecen-Nagykereki vonal elég nagy meglepetés, hogy ide került. Ott április közepétől egy hónapon keresztül szinte minden hétköznap este meghirdették, hogy másnap reggel pótlóbuszokat kell harcba állítani a pálya állapota miatt. Mígnem megunták ezt, négynapos karbantartást hirdettek meg – majd az azt követő hét hétben hatszor újra pótlóbuszokat kellett odahívni. Utána inkább le is állították egy időre a forgalmat, csak a nyár közepén felejthették el a buszokat az arra közlekedők.

És ha a távolsággal arányosan nézzük a hibákat?

Teljes joggal lehet mondani minden eddigi számolgatásunkra: hát persze, hogy az ország legnagyobb forgalmú és leghosszabb vonalai jönnek ki a legproblémásabbnak, nyilvánvaló, hogy sokkal több hibalehetőség adódik a Budapest és Záhony közötti 335 kilométeren, mint egy néhány tucat kilométeres vidéki mellékvonalon, ahol naponta néhány vonatpár elzakatol. Hogy ezt a különbséget részben kiegyenlítsük, kiszámoltuk a hibalistát úgy is, hogy a hibapontokat elosztottuk a vonal hosszával (majd ezt megszoroztuk százzal, hogy törtszámok tömegével árasszuk el önöket). Tehát például a záhonyi vonalon 223,5 hibapont elosztva 335 kilométerrel, megszorozva százzal: 67 pont jön így ki a vonal minden 100 kilométerére arányosan.

Így pedig azt kaptuk, hogy kilométerarányosan a legproblémásabb a Nagyatád-Somogyszob vonal. Nem csoda, az ország amúgy egyik leggyönyörűbb helyén ez egy összesen 8 kilométeres vonal, annyi céllal, hogy Nagyatádot összekösse a Gyékényes-Kaposvár-Dombóvár vonallal, vagyis kilométerarányosan minden egyes hiba soknak tűnik a számításunkban. És mivel egy Bzmot ingázik rajta oda-vissza, ha az az egyetlen vonat elromlik, akkor nemegyszer egész napra pótlóbuszokat kell berendelni. Ez nagyjából tucatnyi alkalommal történt meg 2022-ben.

Nem meglepő, hogy a kilométerarányos listán a két rövidebb agglomerációs vonal, az esztergomi és a vác-szobi lett még dobogós. A záhonyi itt csak a 9. helyre került.

A hibátlanok

Az ország 85 vasútvonala közül három volt, ahonnan egyetlen hibaüzenet sem érkezett egész évben. A legfontosabb ezek közül a Szombathely-Kőszeg vonal, ahol a GYSEV közlekedtet naponta 17 vonatpárt (ugyan ez nem MÁV, de a GYSEV hibáiról is szoktak tájékoztatást adni a MávInformon). Az ország másik végében, a Mátészalka és Csenger közötti 33 kilométeren sem volt gond, persze ott naponta csak két vonat megy el az egyik irányba, kettő a másikba. És egy hibaüzenet sem jött a Fertőszentmiklós és Neusiedl am See közötti vonal mindössze 3 kilométeres magyarországi szakaszáról sem.

Majdnem összejött a bravúr a Körösnagyharsány-Gyoma, a Villány-Mohány és az év legvégén megnyitott Aszód-Vácrátót vonalakon is, ezeken fél hibapontot osztottunk ki, azaz legfeljebb egy vonatpárral volt gond. Az Aszód-Vácrátót-Vác vonalat azért is érdemes még megemlíteni, mert decemberben ott 13 év szünet után indult meg újra a vasúti forgalom, napi 7 vonatpárral.

A majdnem tökéletes napok

2021-ben még hat nap akadt, amikor egyetlen hibáról sem számolt be a MÁV, 2022-ben már egy sem – utoljára 2021. május 24-e volt tökéletes a vasúton. Három olyan nap is volt viszont, amikor csak egyetlen, valóban a vasút hibájának számító probléma volt: január 29-e, március 15-e, végül augusztus 13-a.

A legrosszabb nap

December 12-e. Úgy kezdődött, hogy már előző este szóltak, a Székesfehérvár-Nagydorog vonalon, valamint Sátoraljaújhely és Szerencs között hajnalban pótlóbusz fog indulni járműhiba miatt. Majd sorra jöttek a járműhibák az ország minden pontján, Gyál és Ócsa között sebességkorlátozást kellett bevezetni, Somoskőújfalu és Hatvan között váltóhiba lett, Győrszentivánnál szintén, a békéscsabai vonalon a biztosítóberendezés ment tönkre Mezőberénynél, este pedig a záhonyi vonalon történt meg ugyanez Kabánál. Aznap összesen 28 különböző hiba történt.

Csak az a nyár ne volna

A február kimondottan jól sikerült, ezért nem lehet azt mondani, hogy a nyár és a tél az igazán problémás. Nem, ezúttal is, ahogy 2021-ben is, a nyár viselte meg igazán a vasutat. Pedig ellentétben 2021-gyel, ezúttal nagyon ritka volt az, amikor általános sebességkorlátozást kellett elrendelni egy-egy vonalon a hőség miatt.

A balatoni nyár

A nyár zűrösségét a legjobban a dél-balatoni vonalon vehették észre. És mivel extrém hőség azért nem végig volt ebben az időszakban, a leginkább arra érdemes gyanakodni, hogy a nyári feszes menetrendet, nagyon sok utassal, sok oda átirányított vonattal nem bírta túl jól a vasút.

Az autók

Nem lehet a 2022-es vasúti közlekedésről beszélni anélkül, hogy megemlítenénk: extrémen sok súlyos sérüléssel járó autó-vonat baleset volt ebben az évben. Néhány naponta jöttek a hírek arról, hogy autó ütközött vonattal, vagy épp egy traktor vagy teherautó gondolta úgy, hogy még át tud csúszni a fénysorompón, mielőtt oldalról megérkezik a vonat. Decemberben például egy autós Dunakeszi és Göd között úgy hajtott át a leeresztett félsorompó mellett, hogy egyszerre mindkét irányból jött vonat, mindkettő elütötte, ő pedig nemhogy túlélte, a saját lábán szállt ki az autójából, így annyival megúszta, hogy egy egész reggelre megbénította mindkét irányba egyszerre az ország egyik legforgalmasabb vasútvonalát. Olyanra is volt példa, amikor ütközés szerencsére nem történt, de egy-egy nagyobb jármű levitte a felsővezetéket, egyszer Szolnoknál pedig valaki a kisteherautóját a sínek mellett parkolta le, elfeledkezve arról, hogy a vonat szélesebb a sínnél.

Nyilván ez nem számít bele a hibapontjainkba, mivel nem a MÁV tehet róla, de kiszámoltuk, hogy ha a közlekedési balesetek miatti járatkimaradásokat is felvettük volna a listára, akkor az 117 pontot ért volna.

Persze ilyenkor a legkisebb probléma az, hogy a vonaton utazók szitkozódnak a késés miatt: amikor december közepén a MÁV elindította a közlekedésbiztonsági hirdetését, arról számoltak be, hogy 2022-ben addig 34 ember halt meg autó és vonat ütközésekor, 39-en pedig (köztük 22 utas és két vasutas) súlyos sérüléseket szenvedtek. A 89 baleset nem sokkal több a 2021-es 86-nál, a halálos áldozatok száma azonban kétszeresére nőtt egy év alatt.

A kínos bakik és a furcsaságok

• Január 10-én este Gödöllőn egy utasok nélkül közlekedő motorvonat annak ellenére indult el, hogy a jelzőberendezés tilosat mutatott, miközben szemből érkezett egy Intercity. Nagyobb baj szerencsére nem lett, a két vonat még biztonságos távolságra meg tudott állni egymástól. Hasonló hiba megesett április 11-én, amikor Tokajról indult el egy személyvonat tiltó jelzés ellenére, miközben egy mozdony éppen behaladt az állomásra.
• Február 22-én Karcagnál egy sebesvonat nem állt meg a kijelölt helyen, és mintegy másfél méterrel túlhaladt a jelzőn. Balesetveszélyes helyzet ekkor sem alakult ki.
• Január 17-én Gyékényesen egy tolatás közben történt siklás, másnap hajnalban pedig Szegeden egy utasok nélkül a forgalomba igyekvő tram-train siklott ki. Május 31-én Pestszentimrénél siklott ki egy személyvonat, utasok ekkor sem sérültek meg.
• Nem számít hibapontnak, mert nem a vasút tehet róla, de meg kell említeni: júniusban annyi eső esett, hogy 1700 méteres szakaszon, soha nem látott mennyiségű, 10 ezer köbméternyi sár- és kőlavina öntötte el a vasúti pályát Nagymaros és Szob között, a Dömösi átkelésnél. A helyreállítás egészen augusztusig tartott, ez alatt vetettek be vonatpótló hajókat is.
• Június 22-én igencsak szokatlan értesítést küldött a MÁV: informatikai hiba miatt esetenként késéssel indultak a budapesti elővárosi vonatok.
• A legnagyobb késést a Hortobágy Eurocity szedte össze július 4-én reggel. Akkor egy újszászi felsővezeték-szakadás miatt laza hat óra késéssel érkezett meg Záhonyba.
• Emlékezetes munkanapja lehetett egy mozdonyvezetőnek július 27-én Székesfehérvár és Komárom között: arról gyakran jött hír, hogy vadat gázolt el egy vonat, elé azonban egy teljes birkanyáj tévedt be.
• Különösen peches nap volt augusztus 20-a a Győr-Veszprém vonalon, egy baleset miatt tönkrement egy váltó, ezért pótlóbusz indult, az viszont egy másik, közúti baleset miatt nem tudott továbbmenni.
• Az év egyik legfurcsább esete augusztus 25-én történt meg, amikor Miskolc és Nyékládháza között kisiklott egy tehervonat egyik kocsija, a mozdonyvezető azonban ezt nem vette észre. 5 és fél kilométeren mintegy 9000 betonaljat, útátjárók burkolati elemeit és Nyékládházán egy váltót rongált meg a szerelvényben továbbhaladó, de a sínek mellett futó kocsi. A vágányon október 31-én lehetett legközelebb közlekedni.
• November 15-én kora reggel a Déli pályaudvar egyik vágánya egészen furcsa baleset miatt vált használhatatlanná: a peronról bedőlt egy szippantós jármű.
• Rendszeresen előfordult, hogy egy-egy vidéki vonalon pótlóbuszt kellett forgalomba állítani az első hajnali vonat helyett. Pásztó és Hatvan között például ez történt január 3-án, 4-én, 10-én, 11-én, 12-én, 14-én, 20-án, 21-én, februárban még négyszer, márciusban és áprilisban 3–3 alkalommal, aztán májusban már csak egyszer, júniusban kétszer, júliusban egyszer, azóta pedig csak egyetlen októberi reggelen. De az év utolsó heteiben ugyanez történt a jelentéktelen kisvárosnak semmiképp nem nevezhető Székesfehérvár és Nagydorog között, és a Szentlőrinc-Sellye vonalon is.
• És mi mással is lehetne zárni ezt az összeállítást, mint azzal a tényleg nem mindennapi esettel, ami augusztus 16-án történt Érdnél: véletlenül rossz irányba küldtek el egy vonatot.