A Miskolc-Tornanádaska vonalon pótlóbuszt kellett forgalomba állítani három vonat helyett, a Miskolc-Ózd vonalon műszaki ok miatt 30-50 perc késések lettek, Szentlőrinc és Sellye között pedig bemondták, hogy egész napra pótlóbuszok váltják fel a vonatokat – és csak ez után kelt fel a Nap először az évben. Így kezdődött 2023 első napja a magyar vasúton, és az év későbbi része sem lett sokkal jobb.

Ahogy az elmúlt években mindig, úgy ezúttal is összeszámoltuk, melyik volt Magyarország legproblémásabb vasútvonala. (A 2020-as, a 2021-es és a 2022-es összesítésünket itt találják.)

A szabályaink, ahogy eddig is, a következők voltak:

• a Mávinform honlapján megjelent hírek alapján raktuk össze a hibalistát,
• 1 hibapontot osztottunk ki az egy órán belüli késésekért,
• 2 pontot ér, ha egy óránál nagyobb késések vannak egy hiba miatt, minden további óra 1–1 pont,
• fél pont jár, ha csak egy vonat késik vagy egy vonatpár marad ki.
• A baleset miatti leállásokat nem vettük figyelembe, ezeket nem a vasúton kell számonkérni.
• Ugyanígy nem számítanak az olyan leállások sem, amelyeknek az oka valamilyen extrém időjárási esemény. Két kivételt tettünk ez alól: ha a télen a hideg, nyáron a meleg miatt van gond, akkor jár a hibapont, hiszen az ilyen időjárás nem volna szabad, hogy extrém időjárási helyzetnek számítson.

Több a hiba, vagy jobb a híradás

Összesen 2804 hibapontot osztottunk ki, majdnem 500-zal többet, mint 2022-ben, és szinte pontosan ezerrel többet, mint 2021-ben. Ez nem csak azt jelentheti, hogy több hiba történt, hanem azt is, hogy jobb lett az utastájékoztatás. Sok rosszat el lehet mondani a MÁV-ról, de a Mávinform honlapja és Facebook-oldala tényleg megbízható hírforrás, az ott dolgozók óriási munkát végeznek, hogy ha valahol valamilyen probléma van, akkor az gyorsan kikerüljön oda.

A legproblémásabbak

Nincs meglepetés: ugyanaz került a lista első helyére, amely már 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is, a Budapest-Záhony vonal, benne a monori, ceglédi elővárosi vonatokkal és a debreceni, nyíregyházi járatokkal. Ezúttal 260 hibapontot gyűjtött össze, 46,5-tel többet, mint egy éve, de még mindig kicsivel a 2021-es 264,5 pont alatt maradt.

Viszont amíg 2022-ben már január 1-jén a hibalista élére állt és december 31-ig ott is maradt, 2023-ban január végétől júniusig oda-vissza előzgették egymást a lőkösházi vonallal, és csak az év második felében lett egyértelmű, hogy a záhonyi lesz az első. Sőt, a Budapest-Lőkösháza vonal ezúttal végül lecsúszott a harmadik helyre: a másodiknak a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonal jött be.

Az első tíz két helyen változott 2022-höz képest: kiesett a tíz legproblémásabb közül a Budapest-Esztergom és a Szeged-Békéscsaba vonal, a 12-13. helyig mentek le. Helyettük becsúszott a Top10-be a Székesfehérvár és Szombathely közötti vonal, és rögtön a hetedik helyig jött fel a mindössze 8 kilométeres Nagyatád-Somogyszob mellékvonal. Mindezt úgy, hogy utóbbit be is zárták július végén, amikor még a hatodik helyen állt, úgyhogy azóta nem is gyűjtögethette a hibapontokat.

Magyarországon jelenleg 86 vasútvonalon van személyforgalom, ezek közül a hibapontok több mint felét, 1460-at az első tíz helyezett szedte össze. Az összes hibapont kétharmada pedig a 18 legproblémásabb vonalon gyűlt össze.

A második tíz

Évek óta bérelt helye van a lista ezen részén az észak-balatoni vonalnak, a Cegléd és Szeged közöttinek, és persze a Hatvan-Somoskőújfalu vonalnak – utóbbi azért is fontos, mert rajta Salgótarján az ország egyetlen olyan megyeszékhelye, ahonnan nincs közvetlen vonat a fővárosba.

De ezúttal sok olyan vonal is megjelent itt, amely nem az országos vagy akár egy megyei közlekedés miatt jelentős. A Pápa-Csorna, a Kaposvár-Fonyód és a Győr-Veszprém vonal is a legzűrösebbek közé került – a pápain rengeteg alkalommal kellett úgy dönteni, hogy egész nap pótlóbusz lesz, Veszprémnél pedig a MÁV is vizsgálatot indított, amikor rövid idő alatt három vonat is kisiklott szinte pont ugyanott.

A legrosszabbak kilométerarányosan

Érdemes úgy is megnézni, hogy egy kilométerre mennyi hiba jutott, mert nyilván sokkal több lehetőséget kínál mondjuk a záhonyi vonal 355 kilométere, mint egy pár tucat kilométeres mellékvonal. Ezért a pontok számát elosztottuk a kilométerekével (majd megszoroztuk százzal, hogy ne ronda törtszámokat zúdítsunk önökre), és az jött ki, hogy a Nagyatád-Somogyszob vonal kenterbe vert mindent. De nem is kicsivel.

A nagyatádi vonal volt az áldozata még a bezárása előtt a nagy járatritkításoknak: februárban 16, márciusban 18 napon nem járt ott vonat, majd júniusban is volt 18, júliusban pedig 12 ilyen nap. Amikor megkérdeztük a MÁV-ot, hogy mi történt, azt válaszolták, hogy a háború miatt akadozva érkeznek az orosz és ukrán alkatrészek, a szabálytalan autósok pedig a korábbinál sokkal több motorvonatot ütnek ki, ezért sokszor már választani kellett, hogy melyik vonalra küldjenek egyáltalán vonatot.

A bezárt mellékvonalak

Mennyire volt problémás az a tíz vonal, amelyeken augusztusban a hivatalos megfogalmazás szerint „módváltás” történt – kevésbé szépen fogalmazva, amelyeket bezártak? Úgy tűnik, a többségükön nem voltak komoly gondok, amelyek indokolták volna a vasúti forgalom megszüntetését: a Lakitelek-Kunszentmárton és a Mátészalka-Csenger vonal 1-1 hibapontot hozott össze 2023-ban, a Karcag-Tiszafüred 3-at, a Tiszaújváros-Nyékládháza 3,5-et. (Az Újszeged-Mezőhegyes, a Mezőhegyes-Battonya és a Balassagyarmat-Ipolytarnóc szakasz pedig nem a teljes vonalat jelenti, ezért nem tudtuk külön a bezárt szakaszt pontozni.)

Ami tényleg zűrös volt a buszra átálló vonalak közül, az a már sokat emlegetett nagyatádi a maga 78 hibapontjával, valamint a Dombóvár és Komló közötti, 19,5 ponttal.

Extrém példa még a Balassagyarmat-Ipolytarnóc szakasz: ott június 16-án bejelentették, hogy egy napra leállnak a vonatok, majd ugyanaznap szóltak, hogy három napig tart a buszos pótlás. Amikor a három nap letelt, előbb azt mondták, hogy bizonytalan ideig nem lesz vonat, majd még aznap megmondták, hogy augusztus 1-jén indul újra a forgalom, csak aztán utána augusztus 1-jétől megszüntették ott a vasúti közlekedést.

A legjobbak

Egy olyan vonal is akadt, ahol egyelőre nem volt gond: a november végén újranyitott Szeged-Szabadka vasút magyarországi része. Ennél látványosabb, hogy

három olyan vonal volt, ahova az egész évben egyetlen hibapontot lehetett felírni, ebből kettőt az év közben bezártak.

A lakitelki és a csengeri mellett a harmadik ilyen majdnem teljesen jól teljesítő a balatonfenyvesi kisvasút volt. A MÁV arról is be szokott számolni, ha a GYSEV vonalain van olyan gond, amely többeket érint – 2023-ban négy olyan GYSEV-vonal is volt, ahonnan egyszer sem jelentettek hibát: Szombathely és Sopron, Kőszeg, illetve Szentgotthárd között, valamint a Fertőszentmiklóstól Ausztriába induló vonat 3 kilométeres magyarországi szakasza.

A győri káosz

A Budapest-Győr-Rajka vonal 2022-höz képest egyet előrelépve feljött a negyedik helyre – amikor tartott a felújítás, jóval zűrösebb lett az élet a megmaradt vonatokon is. A felújítás alatt többször is felsővezeték-szakadás vagy egy-egy vonat áramszedőjének letörése nehezítette a közlekedést. Egy ilyen alkalomnál történt meg az, hogy egy olyan vonat utasainak, akiket pótlóbuszra szállítottak volna át a menetrend szerint, nem tudtak buszt küldeni, helyette átküldték őket egy másik vonatra, azaz bevetették a vonatpótlóbusz-pótló vonatot.

A munkával mindenesetre a terv szerint lettek készen, december 9-re – hogy aztán tizedikén reggel hétkor 15-45 perces késések legyenek, mert a havazás miatt nehezebb volt átállítani a váltókat.

Az évszakok változása

Az, hogy extrém hidegek nincsenek igazán, segíti a téli közlekedést. A meleg viszont betesz, a nyár volt a legzűrösebb időszak. Ennek speciális esetét élhették át a Debrecen és Nagykereki között utazók, akik a majdnem egész nyári pótlóbuszozás után azzal szembesültek, hogy a vonatok újraindulásának tervezett napján, augusztus 27-én a hőség okozta pályahibák miatt inkább maradt a busz még egy fél napig. Aztán másfél héttel később mérővonatot küldtek oda, és kiderült, hogy a nem felújított részen több helyen is pályahiba van, ezért sebességkorlátozást kellett bevezetni.

A dél-balatoni vonalon a július, az augusztus és a szeptember lett a három kiemelkedően legrosszabb hónap, az északin pedig a június és a szeptember, de júliusban és augusztusban is elég sok volt a hiba. Gyakran hangzik el a MÁV-val kapcsolatban, hogy a jármű- és az emberállomány is 100 százalék körül kell, hogy teljesítsen egy átlagos napon is, úgyhogy amikor a szokásosnál több utast kell vinni vagy több járatot indítani, és még az időjárás is bekavar néha, akkor sokkal könnyebben jönnek elő a problémák – ez látszik itt is.

Azért nem csak a klasszikus téli hideg és a nyári meleg vagy az erős szél tehet be: október 24-én a Vác-Balassagyarmat vonalon azért lettek lassabbak a vonatok, mert túl sok falevél hullott a sínekre.

A legrosszabb nap

Ha az olyan napokat nem számoljuk ide, amikor a vihar egyszerre tarolja le az ország szinte minden jelentős vasútvonalát, akkor augusztus 24-e volt a legrosszabb napja tavaly a magyar vasúti forgalomnak. Egy békés csütörtök, napközben 31 fokkal, gyenge széllel, szóval semmi olyan dolog nem történt, ami megboríthatná a közlekedést. Aznap hajnalban a Nyugati pályaudvar lehalt felsővezetéki zárlat miatt, ami egyszerre ütötte ki a váci, a veresegyházi, az esztergomi, a ceglédi és a lajosmizsei vonalat, napközben Szeged és Hódmezővásárhely között egy váltóhiba okozott késéseket, Kisvárda és Záhony közt is eltűnt a feszültség a vezetékből, egy Hódmezővásárhelyről Kiskunfélegyházára tartó motorvonat megállt Mindszenten és nem tudott továbbmenni, egy Hódmezővásárhely-Szentes közöttre várt vonat már elindulni sem tudott, a székesfehérvári vonalon egy sorompó tönkrement, ezért minden csak lassabban tudott haladni, este egy Salzburgba tartó EuroNightot több mint egy óra késéssel hoztak menetképes állapotba, Pápa és Csorna között hajnaltól késő délutánig nem volt vonat, csak pótlóbusz, és 23 további alkalommal adtak hírt egy-egy vonat késéséről vagy kimaradásáról.

És a legjobb

December 25-én délután háromkor bejelentette a Mávinform, hogy aznap késő délután és kora este néhány zónázó és InterRégió Monor és a Nyugati között mindenhol megáll – és ennyi. Az egész napra. Méghogy nincsenek karácsonyi csodák!

Vörös Szilárd

Az autók és a tehervonatok

Ha a közúti balesetek miatti késéseket és leállásokat is beleszámolnánk a listánkba, akkor a szabálytalan autósok miatt 81 hibapontot kellene kiosztani, ami így a lista 7. helyére lenne elég. A tehervonatok is sok gondot okoztak – ezeket nem a MÁV üzemelteti, szóval nem rajtuk kérhetjük számon, de persze az utas ettől még morog –, májusban Újfehértónál, a nyáron Kétpónál, az év utolsó napjaiban pedig Nagymarosnál állt napokig a forgalom egy balesetet szenvedett tehervonat miatt.

Abból a szempontból jobb lett az év, mint az előző, hogy ezúttal 61 baleset történt a vasúti átjárókban, míg egy évvel korábban 90 volt ez a szám. A halálos áldozatok száma is csökkent, 34 helyett már csak 9-en haltak meg, de ez még így is persze kilenccel több az elfogadhatónál.

Ellenben több mint 800 alkalommal történt meg, hogy sofőrök letörtek egy-egy sorompót. Ennek látványos példája volt, amikor a MÁV arról tett közzé videót, hogy egy letört sorompót szereltek épp vissza, amikor a másik irányból jött egy kamion, a piros jelzés ellenére bezúgott az átjáróba és letörte azt az oldali sorompót is, majd továbbment. Az pedig az egészen nehezen magyarázható helyzet, amikor februárban Ipolyszögnél nem egy száguldó sofőr ment neki a vonatnak, hanem egy fával megpakolt kézikocsit sikerült valahogy nekitolni.

A legfurcsább pillanatok

• Január 16-án Tápiógyörgyére szabálytalanul próbált bemenni egy személyvonat, tiltó jelzés ellenére, így vele szembe jött egy InterCity. A szerencse az volt, hogy a biztosítóberendezés épp elromlott, ezért az IC csak 15-tel mehetett, úgyhogy amikor a két mozdonyvezető meglátta egymást, még 150 méterre egymástól meg tudtak állni.
• Hasonló történt augusztus 26-án, amikor Nagytétényre egy tehervonat tiltó jel ellenére ment be, a váltót is megrongálva, vele szemben az InterCity 400 méterre tudott megállni. Ebben az esetben sem sérült meg senki.
• Nem úszták meg ennyire könnyen november 15-én hajnalban Sáp állomáson: ott egy tehervonat vezetője a tiltás ellenére ment tovább, és nekiütközött az ott várakozó személyvonatnak. A vizsgálat, hogy pontosan mi történhetett, még tart. A két mozdonyvezető, a jegyvizsgáló és a személyvonat négy utasa megsérült.
• Február 6-án Budaörsnél egy InterCity áramszedője úgy tört le, hogy kiütötte a vele szemben épp ekkor érkező railjet mozdonyának szélvédőjét.
• Április 7-én bejelentették előbb azt, hogy a Füzesabony-Balmazújváros vonat 40-50 perc késéssel fog elindulni, majd félórával később szóltak, hogy két perc késéssel mégis elindult.
• Június 25-én a Barcsról Nagykanizsára induló hajnali személyvonatot azért nem engedték elindulni, mert valaki összefirkálta, ezért kihívták a rendőröket.
• Július 6-án a Déliből Ljubljanába elindult vonatra Kelenföldön megpróbált háromszáz spanyol turista egyszerre felszállni. A tömegben többen rosszul lettek, két utast le kellett menekíteni, majd amikor pár óra késéssel tudtak szerezni plusz kocsikat, a mozdonyvezető munkaideje lejárt. A vonaton volt egy kollégánk is, ő a Déliből indulva nézte végig a kínlódást.
• Július 17-én egy Bz motorvonatnak a hűtővize felforrt Hodász állomáson, a gőz több utasnak égési sérüléseket okozott.
• Július 24-én valaki Újpalotánál a vágányon felejtette az autóját, addig állt a forgalom, amíg a Katasztrófavédelem el nem vitte onnan.
• Az év mázlistája a biciklis, akit július 28-án Balatonfenyvesnél elsodort a vonat, és még csak meg sem sérült.
• Július 28-én a tram-train azért késett, mert egy nosztalgiavillamos tönkrement előtte, ezzel igazi nosztalgiát adva az utasoknak.
• Augusztus 28-án Békéscsaba és Szabadkígyós között a vasúti pályát felújító munkagépnek ment neki egy InterCity, senki nem sérült meg.
• A legpechesebb utasok az október 20-án Bécsből Ukrajna felé tartó EuroCityn ültek. A vonat 40 perc késéssel érkezett Magyarországra, majd Lébénynél elgázolt egy szarvast, emiatt a mozdony tönkrement, ezért egy EuRegio vonatra szállították át az utasokat Győrig, ahonnan InterCityvel mehettek tovább, egészen Tatabányáig, ahol a felújítás miatt pótlóbuszra kellett átszállniuk, Budapesten pedig egy másik éjszakai gyorsvonaton kaptak helyet, közel négy óra késéssel.
• Július 20-án pedig egyszer kivételesen az volt a baj, hogy egy vonat túl gyorsan ment: egy InterCity a megengedettnél gyorsabban ment be a debreceni állomásra, a váltóknál a kocsik kilengtek, csomagok estek le az utasokra, néhányan kisebb sérüléseket szenvedtek.