Csütörtök délután Orbán Viktor Facebook-bejegyzését idézte a lengyel média: „Igazságot Lengyelországnak! A lengyel jobboldal óriási győzelmet aratott az elnökválasztáson. A Brüsszel-barát lengyel kormány azóta politikai hajtóvadászatot indított ellenük. Ma Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszterrel találkoztam Budapesten, akit a lengyel kormány le akar tartóztatni. És mindez Európa szívében. Közben Brüsszel hallgat. Micsoda állapotok!”
A lengyel politikus képviselői mentelmi jogának felfüggesztését valóban kérte az ügyészség, hogy letartóztathassák, de naivitás lenne azt képzelni, hogy az ezt megalapozó nyomozás csak a nyári elnökválasztás óta folyna. Az a Tusk-kormány 2023 decemberi hivatalba lépése óta folyamatosan zajlik, mert az új koalíció politikusai kezdettől meg voltak győződve, hogy a korábbi kormányzat képviselői súlyos visszaéléseket követtek el például az igazságügyi alap kezelésében. Ez az alap a jogszabály szerint a bűncselekmények áldozatainak és a büntetésüket letöltött elítéltek társadalmi visszailleszkedésének támogatását szolgálta volna, de a valóságban kormánypolitikusok választókerületeinek és hozzájuk közel álló civil vagy álcivil szervezetek segélyezésére fordították a pénzt. Továbbá abból vették meg az utána törvényellenesen, politikai ellenfelek és kritikus újságírók megfigyelésére használt izraeli Pegasus kémszoftvert. Összesen mintegy 180 millió zloty (kb. 16 milliárd forint) közpénz törvényellenes felhasználásáról szól a vád. Emiatt idén januárban egyszer már őrizetbe is vették Ziobrot.
Ő volt a felettese annak a Marcin Romanowski miniszterhelyettesnek, aki ígéretét megszegve megszökött az ugyanezen ügyben ellene folyó büntető eljárás elől, és a magyar kormánytól menedékjogot kapott.
Zbigniew Ziobro 2012-ben konfliktusba került a Jaroslaw Kaczynski vezette, akkor ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párttal, és Szolidáris (később Szuverén) Lengyelország néven önálló pártot alapított, de a párt 2015-ös kormányra kerülése után Kaczynski bevette a kormányba. 2023-ig mindvégig ő állt az igazságügyi tárca élén, de mindig ő volt a radikális kisebbség képviselője, aki állandóan jobbról támadta Morawiecki miniszterelnököt.
Puhánynak nevezte az EU-val kapcsolatos politikája miatt, aki nem védi kellőképpen a nemzeti érdekeket, miközben az ország éppen az általa szétvert igazságszolgáltatási rendszer miatt nem kapta meg az unió helyreállítási alapjából a pénzt. Az volt a célja, hogy mind a bíróságok, mind az ügyészség teljesen a kormány irányítása alá kerüljenek. A kormányból kitenni azonban annak ellenére nem lehetett, hogy miniszterként szemben állt a miniszterelnökkel, mert az ő pártjának a képviselői nélkül nem volt meg a parlamenti többség. Így is nagy nehézségek árán sikerült elfogadtatni az EU helyreállítási tervét, és 2022 elején a PiS-frakció volt kénytelen megmenteni Ziobrot egy bizalmatlansági indítvány elfogadásától.
Pedig sok fejfájást okozott Kaczynskinak. Az egyik legsúlyosabb terhelő bizonyíték ellene éppen a 2023 előtti nagyobbik kormánypárt elnökének 2019-es levele, amelyben nyomatékosan figyelmeztette őt arra, hogy szüntesse be az igazságügyi alapból történő törvénytelen kifizetéseket, ugyanis már Kaczynskinak is sok volt, amit tapasztalt.
A 2023-as választási vereség után aztán Ziobro pártja beolvadt („visszaolvadt”) a PiS-be, de ő annak ellenére igen aktív maradt, hogy súlyos nyelőcsőrák-műtéten esett át. Igaz, vissza is élt a betegségével, mert amikor ellenzéki tévéstúdiókban kellett megjelenni és a kormány tagjait bűnözőknek nevezve börtönnel fenyegetni az ő visszatérésük esetén, akkor nem mondta, hogy beteg, de a parlament vizsgálóbizottságát sokáig arra hivatkozva kerülte el, bár végül megjelent ott is.
Az eljárás most azzal folytatódna, hogy a közeljövőben megfosztják mentelmi jogától, és letartóztatják – ha otthon lesz, teszik hozzá kommentátorok, arra célozva, hogy nem kér-e ő is menedékjogot. Tusk miniszterelnök is tett egy célzást az X platformon: „Vagy cella, vagy Budapest.”
