Megszavazta az Európai Unió helyreállítási tervét a lengyel képviselőház. Ez annak ellenére sikerült, hogy a kormánykoalíció egyik pártja szembefordult saját kormányával, az ellenzék egy része ugyanis, főleg a baloldali frakció igennel szavazott, mert úgy gondolta: nem ebben az egész ország érdekét szolgáló ügyben kell megbuktatni a kormányt.

Mint a hvg360 nemrég beszámolt róla, az egyik kisebb lengyel kormánypárt, a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szolidáris Lengyelország megmakacsolta magát: szerinte az uniós országok közös hitelfelvétele azt jelenti, hogy feláldozzák az ország szuverenitását, hiszen más államok adósságáért is felelősséget vállalnak. Mivel a 460 fős szejmben a kormánynak 234 képviselője van, tehát mindössze négy fős a többsége, a Ziobro-párt 19 tagjának lázadása azzal fenyegetett, hogy nem lesz meg a többség a szerződés ratifikálásához. Ez mind a 26 többi tagország számára is megbénította volna a programot, amelyből Lengyelországnak 23,9 milliárd euró támogatás és 32,3 milliárd hitelkeret jutna.

A három párt szövetségéből álló baloldali frakció végül elfogadtatott a kormánnyal néhány feltételt, például hogy a pénz 30%-a az önkormányzatoknak jusson, vagy hogy építsenek belőle 75 000 olcsó állami bérlakást, és az egészet egy független testület ellenőrizze. Ezért, bár több fontos módosító indítványát elvetették, igennel szavazott. Állítja: az elért engedmények miatt érdemes volt megalkudni, noha amúgy ők is a kormány bukását szeretnék.

Az ellenzék legnagyobb ereje, a 2015-ig kormányon volt jobbközép Polgári Platform vezette csoport felháborodott az árulásnak tartott különalku miatt. Azt mondta: a kormány ígéreteiben nem lehet bízni, az önkormányzatoknak szánt pénzt majd a kormánypárti polgármesterek kapják, a többit is a kormánypárt barátainak és üzletfeleinek osztják szét, az ellenőrző testület pedig nem lesz független. A kedd esti szavazáson végül e frakció többsége tartózkodott, mert „nem akart nemet mondani egy ilyen fontos, általa egyébként támogatott programra”, de valójában a tartózkodás nem sokban különbözik az ellenszavazattól, hiszen az sem jelent támogatást.

Morawiecki miniszterelnök, aki nemrég az Európai Unió egyik alapját, az uniós jog és igazságszolgáltatás elsőbbségét támadta meg, amikor az Alkotmánybírósággal szeretne megsemmisíttetni egy neki nem tetsző EU-bírósági ítéletet, most nem győzte dicsérni az EU-t és méltatni az összefogással kialakított program fontosságát. (Decemberben Orbán Viktorral együtt még meg akarta vétózni.)

A Jaroslaw Kaczynski vezette párt így sikeresen jutott túl a fontos parlamenti szavazáson, és elkönyvelhet egy számára hasznos mellékhatást is: a baloldallal történt kiegyezéssel úgy egymásnak ugrasztotta az ellenzék pártjait, hogy azok egy darabig képtelenek lesznek együttműködni. De van gondja neki is. A saját kormányukat rendbeszedni sem lesz könnyű, hiszen Ziobro, miután igen súlyos bűnökkel, az ország érdekeinek elárulásával vádolta meg saját miniszterelnökét és minisztertársait, ezután mintha mi sem történt volna, folytatni akarja a közös kormányzást. Például az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, ami Kaczynskinak nagyon fontos. És képviselőinek szavazatára is változatlanul szükség lesz, mert máskor az ellenzék nem fogja kisegíteni a kormányt.