A diktátort termő perek – így élhetett túl mindent Rákosi Mátyás, hogy „népünk bölcs vezére” lehessen

Száz évvel ezelőtt, 1925. november 14-én kezdődött meg Rákosi Mátyás és társai pere a statáriális bíróság előtt Budapesten. Ahhoz, hogy a vádlott egy emberöltő múltán Magyarország diktátora lehessen, két dolog kellett. A nimbusz és a világhír, amelyet ez a per, majd a következő hozott számára, és a börtön, amely távol tartotta Moszkvától a Nagy Terror időszakában, amikor a hozzá hasonló 1919-es népbiztosok túlnyomó többségét megölték. Rákosi évtizedeken át titkolt feltáró vallomása önmagában is elég lett volna Moszkvában a halálos ítélethez.





Visszaüthetnek Orbán zárt rendezvényei, Magyar Péter népszerűsége nő az idősek körében – Győrben indul az országjáráspárbaj

Úgy kezd országjárásba Orbán Viktor, hogy valójában elkerüli az azzal járó politikai kockázatokat, mert elszokott már az utcai konfrontálódástól, ezt inkább Lázár Jánosra hagyja – véli Schlanger Márton, a Republikon Intézet elemzője. Így viszont Magyar Péter többet is profitálhat abból, hogy az „utcai harcossal” ellentétben ő tényleg nem ugrik el az utcai harcok elől. Ki mit nyerhet, veszíthet a Győrben induló dupla országjárással? Kiket mozgósíthatnak a fórumok? Összefuthat-e a két politikus és a két tábor a városban?




Amikor az Országgyűlés nem végzi el a feladatát, az Alkotmánybíróság azt is kénytelen elutasítani, akinek igaza van

A testület Alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy a magyar jogszabályok nem rendelkeznek az azonos neműek külföldön kötött házasságának élettársi kapcsolatként való bejegyzéséről, holott ez részét képezi az önrendelkezéshez és az emberi méltósághoz fűződő jognak is. Az Ab azonban csak felszólíthat a kérdés rendezésére, de nem kényszerítheti az Országgyűlést törvénymódosításra, és amíg ez meg nem történik, addig kénytelen a hozzá benyújtott, szerinte is jogos panaszokat elutasítani.