A pénzátutalások jelentős szerepet játszanak a szegény országok életszínvonalának emelésében, és részben magyarázattal szolgálnak az import robbanásszerű megnövekedésére, áll az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) éves jelentésében.
 
A GDP-hez viszonyított érték szerinti rangsorban az első Moldova Köztársaság, ahol a külföldi munkavállalásból származó pénz tavaly elérte a GDP 27,1 százalékát. A további sorrend: Szerbia és Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia és Tadzsikisztán, ezekben az országokban a külföldön munkát vállaló állampolgárok hazatutalt pénze meghaladja a GDP 10 százalékát, s kétszer-háromszor nagyobb összeget jelent, mint a közvetlen külföldi befektetések értéke.
 
Az EU-hoz két éve csatlakozott országok esetében a külföldről származó hazautalások értéke a GDP 2 százaléka körül mozog, pedig a munkaerő sokkal szabadabban közlekedhet Európában, mint azt az unión kívüli országok állampolgára tehetik.
 
Az EBRD jelentése hangsúlyozza, hogy a külföldi munkavállalók pénzátutalásainak ellenőrzése nehézkes, hiszen az érintettek sokszor megkerülik a hivatalos csatornákat.
 
A Román Nemzeti Bank becslése szerint az országba külföldről érkező pénz mintegy 40 százalékát zsebben hozzák haza az állampolgárok, ez milliárdos nagyságrendet jelent - euróban.