Kínálnak ergonomikus tollat, amelyből jobb- és balkezes verziót is gyártanak. Ergonomikus jegyzettömböt, amely keskenyebb a szokásosnál, "hogy egy pillantással át lehessen tekinteni". Ergonomikus billentyűzetet, amely három síkra van törve, meg olyat is, amelyik majdnem úgy néz ki, mint egy hagyományos. Egerekről vagy lábtartókról is állítják, hogy ergonomikusak.

© sxc.hu

Az irodában használatos tárgyaknál általában nincsenek nagy különbségek az ergonomikus címkét viselő, illetve nem viselő termékek között - állítja Antalovits Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ergonómiai és pszichológiai tanszékének oktatója. "Attól ergonomikus valami, hogy használata biztonságos, hatékony és kényelmes. Az első és a második kritérium teljesítésével nem szokott baj lenni, a harmadik esetében pedig nem az a legfontosabb, hogy mely gyártó melyik termékéről van szó, hanem hogy miképpen használják" - magyarázta a HVG-nek.

A számítógépes munkahelyek egészségügyi kockázatait vizsgálók szerint például akkor nem fárad vagy zsibbad el a csukló a billentyűzet pötyögtetésétől, ha az ember néha pihenteti és megtornáztatja, illetve ha az asztal síkjával párhuzamosan tudja tartani az alkarját (a kockázatokról és a képernyős munka reguláiról lásd Gépegészségügyi rendszabályok című írásunkat). A klaviatúrának tehát nem az íróasztalon, hanem annál alacsonyabban van jó helye. Az egérnek pedig minél közelebb kell lennie a billentyűzethez, hogy ne kelljen messzire nyúlni érte, mert az is növelheti az ismétlődő mozgásból fakadó izomhúzódás kockázatát. A monitort viszont a lehető legtávolabbról érdemes nézni. Nem szabad olyan helyre állítani, ahol visszaverődő fénytől csillog a képernyő. Ezt sem helyes egyszerűen az íróasztalra állítani, mivel a felső élének kell a szem magasságában lennie (így esik az előtte ülő tekintete körülbelül a képernyő közepére). Ügyelni kell viszont arra, hogy legalább 75 hertzes legyen a képernyő frissülési beállítása, mert ez már nem zavarja a szemet.

Ha sikerül az eszközöket így elhelyezni, akkor Antalovits szerint már szinte mindegy, milyen billentyűzetet, monitort vagy egeret használ az ember. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne volnának különbségek: lehet olyan kritériumokat felállítani, amelyek teljesítése esetén még ergonomikusabb egy-egy tárgy. Ezt teszi például a svéd fehérgalléros dolgozók 17 szakszervezetének közös intézménye, a Tjänstemännens Centralorganisation (TCO), amely ergonómiai, energetikai és ökológiai szempontokból minősít számítástechnikai termékeket. A TCO részletes feltételrendszert dolgozott ki arra, hogy milyen tárgyak méltók az ergonomikus minősítésre (lásd táblázatunkat a billentyűzetek megfelelőségének feltételeiről).

Hasonló - bár kisebb - szervezet létrehozását tervezi a Magyar Ergonómiai Társaság is. Mint Szabó Gyulától, a szervezet főtitkárától megtudtuk: a formálódó intézmény egyes termékkategóriákon belül végezne összehasonlító vizsgálatokat, ajánlásokat dolgozna ki a gyártó cégek számára, és minősítési szolgáltatást nyújtana. "Ami ergonomikus, az nem a legolcsóbb, mert a részletek jobb kidolgozása többe kerül, ráadásul nem lehet hozzá akármilyen anyagokat felhasználni. De ez nem mind látszik első pillantásra" - magyarázta Szabó Gyula, miért lehetne fontos a minősítés megszerzése azoknak a cégeknek, amelyek "emberbarát" irodai eszközöket, bútorokat készítenek.

Ám hiába a rafinált kialakítás, ha a felhasználók nem "szabványosan" bánnak az eszközzel. Jó példája ennek a Microsoft kevés hardverpiaci próbálkozásainak egyike, a hullámszerű formát kapott ergonomikus billentyűzet. Alapja az a megfigyelés, miszerint az ember a legritkább esetben gépel úgy, hogy közben az oldalához szorítja a könyökét, így az alkarjai és a csuklói nem párhuzamosan közelítenek a billentyűzethez. Ezért Microsofték a klaviatúrát középen "kettévágták", s e középvonalhoz képest 12-12 fokos szögben helyezték el a billentyűket. A Microsoft nagy reményeket táplált e technológiával kapcsolatban. A kereslet mégsem lehet túl nagy iránta - mint Vigh Attilától, a Microsoft Hungary Kft. marketingesétől megtudtuk, magyar betűs verziója például nem is készült. Ergonómusok szerint a sikertelenség nem véletlen: a szuperbillentyűzetet a tíz ujjal gépelők igényeire szabták, ezért aztán kényelmetlen a néhány ujjal pötyögők számára - márpedig feltehetőleg ők teszik ki a számítógépezők többségét.