Pórul járhatnak-e a munkaerő-kölcsönzővel szerződők?
Miért kényes kérdés a felmondás, ha a munkavállaló kölcsönzőcégen keresztül jut el a munkaadóhoz? Ki fizeti a bért és a járulékokat? Utánajártunk, milyen visszaélésekre ad lehetőséget a munkaerő-kölcsönzés, és milyen probléma merülhet föl a figyelmetlenül aláírt munkaszerződéssel kapcsolatban.
„Egy nemrégiben alakult munkaerő-kölcsönző cégen keresztül jutottam idénymunkához, ám örömöm nem tartott sokáig, mert mikor megkaptam az első fizetést, kiderült, hogy minimálbérre jelentettek ugyan be – amiről tudtam –, ám ezen felül csak az ígért összeg felét találtam a borítékban” – meséli a hvg.hu-nak Gabriella. „Hiába reklamáltam, a főnök csak megvonta a vállát, mondván, tisztában voltam vele, papíron mennyiért alkalmaznak, hiszen aláírtam a munkaszerződést. Nem tudtam, hogy a hiányzó összeget kin hajtsam be, a munkaadómon vagy a kölcsönzőcégen, akitől a bért kaptam. Azt sem tudom, ők tisztában voltak-e a mi megállapodásunkkal, amelynek értelmében a minimálbéren felül negyvenezer forint járt volna nekem zsebbe” – teszi hozzá a fiatal lány, aki pár hónappal később felmondott. „Eszembe sem jutott panaszt tenni, tudom, hogy ez feketézés, de megtanultam a leckét, ezután csak önerőmből keresek állást” – szögezi le.
Nyilvántartva. Ki adja ki a szabadságot? © Túry Gergely |
Visszaélések minden területen adódhatnak, és jóllehet a Munka Törvénykönyve védi mindkét fél érdekeit, ez speciális eset, ahol a kölcsönbevevőnek, a kölcsönadónak és a munkavállalónak is tisztában kell lennie a feltételekkel, ismerniük kell a törvényt, pontosan tudniuk kell, hogy a munkaszerződés aláírásakor mit vállalnak – mondja Csaposs Noémi, az 1995 óta a hazai piacon is jelen lévő Trenkwalder Személyzeti és Szolgáltató Kft. munkatársa.
A Munka Törvénykönyve |
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell legalább: a) a munkaerő-kölcsönzés időtartamát b) a munkavégzés helyét c) az elvégzendő munka jellegét d) természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén – ha ezeket a kölcsönvevő biztosítja – ezek ellentételezését. (Munka Törvénykönyve, IV. rész. 193/G paragrafus (1)) |
Milyen előnyei vannak a munkaerő-kölcsönzésnek? A munkavállalónak gyakorlatilag mindegy, hogy ki fizeti a bérét és a járulékokat, a lényeg, hogy időben megkapja a pénzét. Ezért havonta egyszer be kell mennie a kölcsönző cég irodájába, hogy aláírja a fizetési papírokat. A kölcsönbeadó cég az ügyféltől megkapja az alkalmazottak munkabérét (a járulékokkal együtt), ezen felül jár a szolgáltatási díj, amelyet általában utólag fizetnek. Ezért cserébe a kölcsönvevőnek nem kell az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációval foglalkoznia. Mindez leginkább a multinacionális cégeknek és a középvállalatoknak éri meg, ezeknek ugyanis van tőkéjük, előre fizetnek, így az alkalmazottak időben megkapják a fizetésüket – magyarázza Csaposs Noémi.
© Végel Dániel |
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint 2006. december 31-én 710 cég működött Magyarországon, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozott, ebből 273 a fővárosban. Ezek a cégek összesen 2528 foglalkoztatóval szerződtek, egy kölcsönzőre átlagosan 3,6 partner cég jutott – olvasható az ÁFSZ 2006-os összesítésében. A kölcsönzők legtöbbje a feldolgozóiparban tevékenykedett (40,2 százalék), őket a kereskedelmi (15,5 százalék) és a sport- kulturális és egyéb szolgáltató cégek (13,4 százalék) követték. 2006-ban több mint 102 ezer munkavállaló állt munkajogi kapcsolatban kölcsönzőcégekkel, háromnegyedüknek határozatlan idejű munkaszerződése volt.
Jóllehet a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő dolgozók száma évről évre nő, külföldön, főleg Amerikában többen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, mint Magyarországon, ahol még mindig a közvetítés népszerűbb – meséli a hvg.hu-nak Kóthay Péter, aki úgy véli, ennek főképp kulturális okai lehetnek. A munkavállalók egy része ódzkodik ettől a lehetőségtől, mert stabil, hosszú távú állást keres – beszél az ellenérzés lehetséges okairól a szakember, hozzátéve, hogy sokan ugyan valóban időszakos munkára szerződnek, ám ha bedolgozzák magukat, a bérbevevő cég akár állományba is veheti őket, esetleg más állást is betölthetnek, ha időközben üresedés van.
Nem babra megy a játék. © sxc.hu |
„Előfordulhat, hogy a munkaadó ellehetetlenítheti a dolgozót – elérheti, hogy rosszul érezze magát az adott munkakörben, és egy idő után felmondjon. A 'szívatás' persze fordítva is működik, volt rá példa, hogy a dolgozó egyik pillanatról a másikra kilépett, betegállományba ment vagy egyszerűen felszívódott. Ez utóbbira általában a fizikai munkások körében volt példa” – meséli Csaposs Noémi, vázolva a helyzet faramuci oldalát is: ha ugyanis a munkavállaló szó nélkül lelép, kárt okoz a kölcsönbeadó cégnek – amelyik ilyenkor nem kér a szolgáltatásért díjat – és a munkáltatónak is, aki jogi úton behajthatja ugyan az okozott kárt, ám ehhez meg kell találnia az időközben felszívódott alkalmazottat. Kényes kérdés, hogy mit tesz a munkaadó, ha alkalmazottját lopáson éri. Ha a lopást nem lehet bizonyítani – nem rögzítette videókamera –, a kölcsönbevevő azonban biztos benne, hogy az illető megkárosította, a hatóság bevonása nélkül rendezheti az ügyet ( a legtöbb esetben ez történik). Ilyenkor felszólítja a tolvajt, hogy adja vissza, amit ellopott, ezt követően megválnak egymástól, a munkavállaló pedig örülhet, hogy olcsón megúszta.
Magyar Telekom-ügy |
Két hónapja a Fővárosi Bíróság másodfokon is elutasította a Magyar Telekom (MT) kiszervezett munkavállalóinak keresetét, amelyet munkaviszonyuk két és fél évvel ezelőtti megszüntetése miatt adtak be a távközlési vállalat ellen. Most egykori partnerei perelik a céget, alkalmazottaik munkaerő-kölcsönzéses jogviszonyba kényszerítése miatt. Ha kíváncsi a részletekre, kattintson ide! |
,
„Nem bírom idegekkel. Felmondtam”
Kire tartozik a munkavállaló testi-lelki állapotának karbantartása? Mit tehetnek a vállalatvezetők, hogy alkalmazottaikat ne őrölje fel a mindennapi stressz, hogy a konfliktuskezelésben való jártasság ne csak vágyálom maradjon, és a megváltozott munkaképességű dolgozó is beilleszkedhessen a munkahelyi környezetbe? A munkapszichológia és humánerőforrás-menedzsment egymásba fonódó területeiről, feladatairól beszélnek szakemberek.