Sumákolás: akik lebuknak az ellenőrzésen
Hogyan zajlik a munkaügyi ellenőrzés? Kiket keresnek fel a felügyelők, melyek a leggyakoribb szabálysértések és mekkora bírság szabható ki értük? A hvg.hu és az Adózóna közös sorozatának bevezető részében az ellenőrzésekkel kapcsolatban felmerülő alapvető, sokakat érintő kérdésekre keressük a választ.
A munkaügyi felügyelők 19 feketéző segédmunkást fogtak egy zalai építkezésen júniusban, köztük volt egy 13 éves gyerek is. A munkáltatóra - mivel visszaesőnek számított - négymillió forintos bírságot szabtak ki és kötelezték, hogy szüntesse meg a szabálytalanságokat.
A minap Kaba területén egy iparcsarnokban 51 munkavállalót dolgoztattak feketén. Karfiolt válogattak és tisztítottak egy Kft. részére a munkaügyi ellenőrzés kezdetekor, melyet az OMMF Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelősége végzett október 28-án. A felügyelők a munkavállalók AM könyveiben sem találtak munkavégzésre vonatkozó bejegyzést az ellenőrzés napjára és a munkavállalók által megjelölt, munkával töltött többi napra sem. A feketén foglalkoztató munkáltató a vizsgálat lezárását követően munkaügyi bírság kiszabására számíthat. A munkaügy felügyelők közel 60 ezer feketefoglalkoztatással érintett munkavállalót találtak eddig ebben az évben, 6 százalékukat a feldolgozóiparban foglalkoztatták.
A munkaügyi ellenőrzések eredményéről, egy-egy országos akció menetéről és mérlegéről gyakran esik szó, gondoljunk csak a „Csillagszóró” a „Kikelet” vagy éppen a legutóbbi, nyári „Kánikula” akcióra. Ugyanakkor számos, sokakat érintő és foglalkoztató kérdés elsikkad. Minek alapján dől el, hogy a munkaügyi felügyelők éppen kit találnak meg, vagyis mely cégeket ellenőrzik?
„A razziák jelentős részére közérdekű vagy panaszbejelentés alapján kerül sor” - válaszolta a hvg.hu kérdésére Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtóreferense. Ezek többnyire feketemunkára, vagy a munkavállalókat érintő jogsérelemre vonatkoznak. A bejelentést névvel vagy név nélkül egyaránt megteheti bárki. A panaszok intézését szabályozó törvény alapján (2004. évi XXIV. Törv.) a felügyelőség köteles harminc napon belül minden bejelentést kivizsgálni. A határidő legfeljebb harminc nappal kitolódhat, ha a szervezet igazgatója meghosszabbítja, ám ebben az esetben értesíteni kell a bejelentőt. A vizsgálat alól csak az a panasz mentesül, amelyet a bejelentő már korábban megtett.
Élesben. Ellenőrzés egy építkezésen © Stiller Ákos |
A civil bejelentések kivizsgálása mellett terv szerinti ellenőrzések zajlanak, ide tartozik a felügyelőségek területén működő cégek, vállalkozók időszakos vizsgálata. Emellett országos szintű cél- és akcióellenőrzésekre is számíthatnak a munkaadók, ami több szervezet együttműködésére épül (APEH, fogyasztóvédelem, határőrség, vám- és pénzügyőrség stb.).
Milyen dokumentumokat kérnek a felügyelők a munkavállalóktól és a munkaadóktól a helyszínen, illetve utólag? A munkavállalótól az ellenőrzéskor személyi igazolványt, lakcímkártyát, TAJ-kártyát kérnek, ha van AM-könyve (alkalmi munkavállalói könyv), be kell mutatnia. A munkaszerződést nem köteles magánál tartani, de kapnia kell belőle egy példányt. Ha van a helyszínen munkaidő-nyilvántartás, azt is meg kell mutatni.
Mivel az általános tapasztalat szerint az ellenőrzés helyszínén ritkán van jelen a munkáltató, beidézik. (Ha nem jelenik meg az adott felügyelőségen, eljárási bírsággal is sújtható, amelynek összege akár félmillió forint is lehet.) A munkáltatónak ilyenkor - utólag - be kell mutatnia az alkalmazottak munkaszerződését, az APEH-bejelentőt, eBEV nyugtát - elektronikus bevallás, amiből látszik, hogy mikor jelentette be az alkalmazottat -, valamint a szerződéshez kapcsolódó tájékoztatót. AM-könyvesek esetében az AM-könyvesekről vezetett nyilvántartást is kérik.
Emellett be kell mutatni a munkaidő-nyilvántartást, jó pár hónapra visszamenőleg, a bérjegyzéket ugyanerre az időszakra, a szabadság-nyilvántartást, akár előző évre vonatkozóan, hogy az is kiderüljön, az alkalmazottnak előző évről maradt-e szabadnapja. Munkakörtől függően kérhetnek menetlevelet is, ez leginkább akkor fordul elő, amikor olyan céget ellenőriznek, ahol sofőr dolgozik. Ám ezzel még nem szabadulhat a beidézett munkáltató, ugyanis a társasági szerződést (aláírási címpéldányt) is be kell mutatnia. Ha a cégtulajdonos helyett képviselő vesz részt az ellenőrzésen, két tanú által aláírt meghatalmazást kell vinnie, feltüntetve ezen, hogy a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozik.
Sok esetben megpróbálják „eltusolni” a hiányzó dokumentumokat, ahogy az is gyakori, hogy megvannak ugyan a szükséges dokumentumok, de hiányoznak róluk olyan alapinformációk, mint például a dátum – közölte korábban, az EU Portal felnőttképzési Központ képzésen Bérczi Péter, aki korábban az OMMF-nél dolgozott munkaügyi felügyelőként.
Mennyit fizet a szabálysértő és a bírság kiszabásakor melyek a súlyosbító körülmények? Munkaügyi bírság általában akkor szabható ki, ha a jogsértés több munkavállalót érint. Súlyosabb esetben akkor is, ha például a munkáltató nem foglalja írásba a munkaszerződést vagy nem jelenti be a munkaviszonyt, és a jogsértés egyetlen embert érint. A bírság összegének meghatározásakor több szempont is felmerül: hogy meddig állt fenn a jogsértés, hány munkavállalót érintett, okozott-e anyagi kárt akár a munkavállalónak, akár a költségvetésnek – például bejelentés nélküli foglalkoztatás esetében –, illetve a munkáltató hány jogszabályi rendelkezést sértett meg. Azt is figyelembe veszik, hogy a munkaadó visszaeső-e, vagyis korábban követett-e már el jogsértést.
A munkaügyi bírság alsó határa harmincezer, a kiszabható legmagasabb összeg húszmillió forint. A maximális bírság meghatározásakor figyelembe kell venni a munkáltató „sajátosságait” is – tájékoztatott az OMMF. A húsz főnél kevesebbet foglalkoztató munkáltató esetében a kiszabható bírság felső határa csökken, ahogy akkor is, ha a jogsértést nem vállalkozás „keretében” követik el.
Idén az első háromnegyed évben 20 241 intézkedést hoztak a munkaügyi felügyelők, az ezekben érintettek száma 156 919 fő. Fekete foglalkoztatás ügyében 12 736 intézkedés született, a szabadságra vonatkozó szabályok megsértésének ügyében 27 719, a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése miatt pedig 14 665 esetben intézkedtek az OMMF munkatársai.
Az első háromnegyed évben 47 816 munkáltatót vizsgáltak, ebből 35 344-nél találtak szabálytalanságot, vagyis az ellenőrzött munkáltatók 74 százalékánál. Az összes kiszabott bírság 6 261 300 000 Ft volt ebben az időszakban.
© OMMF |
Sorozatunk következő részében körbejárjuk, hogy mit ellenőriz pontosan az OMMF és mire célszerű ügyelni
munkaszerződés kötésénél, a színlelt szerződés elkerülésénél, az alkalmi munkavállalói könyvvel, illetve a Start
kártyával való foglalkoztatáskor.
Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv?
A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban dolgoznak az alkalmi munkavállalás szabályait megreformáló szakmai javaslaton - tájékoztatott a tárca.
Alkalmi munkavállalói könyv: hogyan kell kiszámítani a járulékot?
Múlt évben 419 ezer alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki az érdekeltek, de csak 229 ezer könyvvel jelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeken, igazolva a tényleges munkavégzést, a közteherjegy beragasztását - olvasható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat elemzésében.
Alkalmi munkavállalói könyv: kik válthatják ki?
Már elkezdték a munkaügyi kirendeltségeken a múlt évben használt alkalmi munkavállalói könyvek adatainak összesítését, az országos beszámoló tavaszra készül el - tájékoztatott az Állami Foglalkoztatási Szolgálat.
