Az osztrák kormány keddi ülésén felhatalmazta Michael Spindelegger külügyminisztert, hogy értesítse a brüsszeli bizottságot arról az elhatározásról, amely szerint az alpesi ország 2011-ig élni kíván a korlátozás intézményi lehetőségével. A most megerősített szándékot eleve belevették a decemberben megalakult új nagykoalíciós - szociáldemokrata-néppárti - kormány programjába.  

Az Európai Unió 2004-es kibővítése után Ausztria - Németországhoz hasonlóan - korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a tilalmak fenntartására 2011-ig van lehetőség, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozhat az adott ország munkaerőpiacán. 
 
Spindelegger keddi nyilatkozatában a belső munkaerőpiacon kialakult feszültséggel indokolta a meghosszabbítást. Hangsúlyozta, hogy különösen a gazdasági válság idején fontos a hazai munkavállalók érdekeinek védelme. Érvelése szerint a jelenlegi szabályozás eddig is lehetővé tette, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók foglalkoztatását az osztrák gazdaság szükségleteihez igazítsák, és elsősorban a magas szakképzettséget igénylő hiányszakmákban bontsák le a korlátozásokat. 

A szövetségi gazdasági minisztérium az utóbbi években több mint hatvanöt szakmában nyitotta meg a hazai munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai EU-tagországok előtt. Az osztrák kormány megítélése szerint bevált a gyakorlat, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamokból származó munkaerő alkalmazását lépcsőzetesen, a munkaerőpiac helyzetének függvényében engedélyezik.
     Kutatóintézetek becslése szerint az osztrák gazdaságnak pótlólag 350 ezer foglalkoztatottra (javarészt szakmunkásra)  lesz szüksége 2020-ig, ám a belső kapacitásból csak 200 ezer igény tűnik fedezhetőnek, a maradék kielégítésére külföldről kell embereket toborozni, illetve a hiányt bevándorlókkal pótolni.