Joggal kérte számon Lázár Jánoson egy 18 éves fiatalember, hogy a megélhetéshez kevés a bére: a statisztikák szerint még az átlagjövedelemnél is átlagosan 30 százalékkal kevesebbet keresnek a legfiatalabbak. Dossziénkban a magyarországi fiatalok helyzetét mutatjuk be.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Bár a friss statisztikák jobbak a vártnál, több tekintetben is mélyponton van munkaerőpiac a stagnáló gazdaság miatt. Ez pedig a bérekre is kedvezőtlen hatással lehet.
Nincsenek könnyű helyzetben az elbocsátott közép- és felső vezetők, hiszen sokat változott az álláspiac, mióta utoljára munkát kerestek, ráadásul kevesebb a lehetőség is. Megpróbálnak magukon segíteni.
Valószínűleg ennél is nagyobbak voltak az elbocsátások, mert a munkaerő-közvetítőkön keresztül alkalmazott munkások leépítése nem jelenik meg a statisztikákban.
A nettó átlagkereset viszont 486 ezer forintra rúg, ami 10 százalékos növekedést jelent 2024 áprilisához képest.
Ma is igen nagy bérelőnyt biztosít a diploma az alacsonyabb végzettségekhez képest – bizonyítja a kedden bemutatott Munkaerőpiaci Tükör több tanulmánya. Ugyanebből az is kiderült, hogy nagyon gyengék a felnőttek alapkompetenciái is, továbbá, hogy önmagában sem a tankötelezettségi korhatár emelése, sem a csökkentése nem növeli a fiatalok elhelyezkedési esélyeit.
Komoly munkaerőhiány van a balkáni országban, a kormány mégis lerövidítené a munkanapot.
A rossz gazdasági helyzet miatt a dolgozók nincsenek annyira erős pozícióban, jó tisztában lenni a munkajogi szabályokkal. Egyebek mellett azzal, milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a dolgozó alkalmatlannak bizonyul az üzemorvosi vizsgálaton. Milyen feltételekkel lehet kirúgni egy dolgozót? Hogyan oszthatja be a munkáltató a munkavállaló munkaidejét? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Munkajog konferenciáján.
Több mint 60 százalékuk szerint az is esélytelen, hogy feljebb lépjen a munkahelyi ranglétrán.
Látszik, hogy a leszakadás sokkal kevesebb embert fenyeget, mint korábban, ám aki egyszer beragadt a szegénységbe, az nem sok segítséget kap ahhoz, hogy visszakapaszkodjon. Több százezer ember szembesült a tartós munkanélküliség után új kihívásokkal: a lakhelyétől távol végez monoton munkát olyan fizetésért, amely csak a korábbi segélyénél magasabb.
Az első negyedévben nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A nők körében mindkét mutató stagnált, ám a férfiak körében jelentősen javultak.
A kormány kocsmatámogatással, templomfelújítással és bankautomatákkal indult kampányba a kistelepülésekért. A stratégia szavazatokat hozhat, de a valódi vidékfejlesztéshez kevés. Községek sokaságában tettük fel a kérdést: mire lenne tényleg szükségük?
Összesen közel 2 millió nőnek nem kell majd szja-t fizetnie – plusz annak a 170 ezernek, akik négy vagy több gyerekük miatt már most sem fizetnek. Ám a cégek befagyaszthatják a bruttó béreket, az szja-mentességgel kedvezményezett nők tehát béremeléstől eshetnek el. Így végső soron mélyülhet a nemek közti bérszakadék.
A toborzástól a majdani munkaerőigények előrejelzéséig, az adminisztrációtól a belső képzésekig egyre nagyobb a technológia szerepe a hr-ben. Már tesztfázisban vannak azok az autonóm MI-k, amelyek nem pusztán támogatnak, hanem önállóan döntenek.
Szektortól függetlenül új dolgozók felvételét tervezi a hazai cégek harmada, de a negyedük leépítéseket fontolgat. Összességében enyhén bővülhet a foglalkoztatottság a második negyedévben a Manpower szerint.
A hazai munkaerőpiac stagnált az év elején, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség lényegében változatlan, utóbbi 4,5 százalékon állt.
A magyar gazdaság új csodaszere a vendégmunkások bevonása a tervezett nagyberuházások megvalósításába, működtetésébe. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha hangzatos, zavaros célokból kiindulva rángatják.
Egy kormányzati tervezet szerint az anyák munka mellett is megkaphatnák a gyerek születése utáni első fél évben járó csed 70 százalékát. Ez már részmunkaidő mellett is havi több tízezer forint pluszbevételt jelentene a családnak.
A lépés főleg azokat segítheti, akik saját vállalkozásban dolgoznak.
