KSH: A dolgozók több mint harmadának kevesebbet ér a fizetése, mint egy éve
A közigazgatásban és a védelemben dolgozók közül minden negyediknek nominálisan is csökkent a bruttó fizetése.
A közigazgatásban és a védelemben dolgozók közül minden negyediknek nominálisan is csökkent a bruttó fizetése.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Az elmúlt években folyamatosan nagyjából 100 ezer fővel magasabb volt az önbevallásos munkanélküliség a (szigorúbb kritériumokkal mérő) hivatalos statisztikánál. A különbség idén év elején közel duplájára ugrott – nem világos, miért, annyi biztos, hogy a munkaerőpiacon is van baj.
Valamivel pesszimistábbak a vállalkozók, mint az előző negyedévben a VOSZ Barométer friss adatai szerint, érdemi visszaesés elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos mutatóban látszik. A vállalkozók az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban elsősorban a gazdaságpolitikát, a kiszámíthatatlanságot és az inflációt tartják problémának.
A 35 éven alattiak átlagfizetéséből eleve kijöhet egy fővárosi garzon törlesztője a kedvező hitelt felvéve, de igazán azok járhatnak jól, akik be tudják húzni erre a lakhatási támogatást. Erről azonban meg kell győzzék munkaadóikat, például hogy ilyen formában adjanak fizetésemelést, vagy új munkahelyet keresni.
Az elnökváltás után lassan felgombolyodik a jegybank Matolcsy-korszaka – sok a botránygyanús ügy, de legalább az aranytartalék és a miniszterelnöki bizodalom megvan még. Adnan Polat lánya Magyarországon is szerepet vállalt, Mészáros Lőrinc felesége földeket vett, a pixisből kiesett volt veje pedig jogvédelmet nyert. Az infláció gyorsult, a nyugdíjasok utalványt kapnak, amit – bár a készpénzhasználat alkotmányos jog lett – csak korlátozottan költhetnek majd. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Joggal kérte számon Lázár Jánoson egy 18 éves fiatalember, hogy a megélhetéshez kevés a bére: a statisztikák szerint még az átlagjövedelemnél is átlagosan 30 százalékkal kevesebbet keresnek a legfiatalabbak. Dossziénkban a magyarországi fiatalok helyzetét mutatjuk be.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Bár a friss statisztikák jobbak a vártnál, több tekintetben is mélyponton van munkaerőpiac a stagnáló gazdaság miatt. Ez pedig a bérekre is kedvezőtlen hatással lehet.
Nincsenek könnyű helyzetben az elbocsátott közép- és felső vezetők, hiszen sokat változott az álláspiac, mióta utoljára munkát kerestek, ráadásul kevesebb a lehetőség is. Megpróbálnak magukon segíteni.
Valószínűleg ennél is nagyobbak voltak az elbocsátások, mert a munkaerő-közvetítőkön keresztül alkalmazott munkások leépítése nem jelenik meg a statisztikákban.
A nettó átlagkereset viszont 486 ezer forintra rúg, ami 10 százalékos növekedést jelent 2024 áprilisához képest.
Ma is igen nagy bérelőnyt biztosít a diploma az alacsonyabb végzettségekhez képest – bizonyítja a kedden bemutatott Munkaerőpiaci Tükör több tanulmánya. Ugyanebből az is kiderült, hogy nagyon gyengék a felnőttek alapkompetenciái is, továbbá, hogy önmagában sem a tankötelezettségi korhatár emelése, sem a csökkentése nem növeli a fiatalok elhelyezkedési esélyeit.
Komoly munkaerőhiány van a balkáni országban, a kormány mégis lerövidítené a munkanapot.
A rossz gazdasági helyzet miatt a dolgozók nincsenek annyira erős pozícióban, jó tisztában lenni a munkajogi szabályokkal. Egyebek mellett azzal, milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a dolgozó alkalmatlannak bizonyul az üzemorvosi vizsgálaton. Milyen feltételekkel lehet kirúgni egy dolgozót? Hogyan oszthatja be a munkáltató a munkavállaló munkaidejét? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Munkajog konferenciáján.
Több mint 60 százalékuk szerint az is esélytelen, hogy feljebb lépjen a munkahelyi ranglétrán.
Látszik, hogy a leszakadás sokkal kevesebb embert fenyeget, mint korábban, ám aki egyszer beragadt a szegénységbe, az nem sok segítséget kap ahhoz, hogy visszakapaszkodjon. Több százezer ember szembesült a tartós munkanélküliség után új kihívásokkal: a lakhelyétől távol végez monoton munkát olyan fizetésért, amely csak a korábbi segélyénél magasabb.
Az első negyedévben nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A nők körében mindkét mutató stagnált, ám a férfiak körében jelentősen javultak.
A kormány kocsmatámogatással, templomfelújítással és bankautomatákkal indult kampányba a kistelepülésekért. A stratégia szavazatokat hozhat, de a valódi vidékfejlesztéshez kevés. Községek sokaságában tettük fel a kérdést: mire lenne tényleg szükségük?