szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

1635. május 12-én írta alá Pázmány Péter bíboros a nagyszombati egyetem alapítólevelét - ezzel megszületett Magyarország legrégebbi folyamatosan működő, egyben legnagyobb felsőoktatási intézménye, a mai ELTE.

Az első európai középkori egyetemek Bolognában és Párizsban jöttek létre a 11-12. században, s elsősorban jogot, orvostudományt és teológiát oktattak. A magyar felsőoktatás egyidős a régió hasonló intézményeivel, előbb Nagy Lajos király alapított egyetemet Pécsett 1367-ben, majd 1395-ben Zsigmond Óbudán, de ezek néhány évtizedes fennállás után megszűntek. Harmadik egyetemalapítási kísérletünk Hunyadi Mátyás király nevéhez fűződik, de neki nem maradt ideje a tervek megvalósítására.

A török hódítás szétszakította az országot, a reformáció idején az addigi egységes keresztény hit is több ágra szakadt, és a felekezetek megpróbálták kiépíteni saját oktatási rendszerüket. A bénultságából feltámadó katolikus egyház a 17. században indította el az ellenreformációt, amelynek legfontosabb szerve az 1540-ben alapított jezsuita rend volt. A jezsuiták nem sokkal később már megjelentek Magyarországon, központjuk Nagyszombatban volt, ott, ahol akkoriban az esztergomi érsek székhelye is. (Esztergomot csak 1683-ban foglalták vissza végleg a töröktől.) A magyar katolikus egyház legmagasabb tisztségét 1616-tól töltötte be a szigorú jezsuita képzést maga is végigjárt Pázmány Péter, aki pozícióját felhasználva ismét egyetemet alapított Magyarországon.

Az 1635. november 13-án megindult, tudományos fokozatok adományozására is jogosult univerzitás kezdetben teológiai és bölcsészeti karból állott, ezt alig három évtizeddel később, 1667-ben jogi karral egészítették ki. A 18. században egyre inkább állami irányítás alá kerülő egyetemen 1769-ben alakult meg a negyedik, orvosi fakultás, ezzel teljessé vált a klasszikus egyetemi szerkezet. A jezsuita rend 1773-as feloszlatás után az intézményt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyezték. Sok ma önálló fővárosi egyetem a Tudományegyetemből fejlődött ki, itt kezdődött meg speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnökképzés és az állatorvosképzés.

1848-ban az első egyetemi törvénycikk nemzeti intézményként a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alá helyezte az egyetemet, amely a múlt század fordulóján már a világ 15 legnagyobb egyeteme közé került. 1921-től Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem néven bölcsészeti, jogi, orvosi és hittudományi fakultással működött. 1949-ben önállósult a Bölcsészeti Karból kivált Természettudományi Kar, a következő évben elcsatolták a hittudományi fakultást, 1951-ben az Orvostudományi Kar vált önálló egyetemmé.

Az intézmény 1950-ben felvette Eötvös Loránd nevét, viszont elvesztette évszázados jogát a tudományos fokozatok adományozására (ezt 1993-ban nyerte vissza). 2000-től az ELTE szervezetébe integrálódott a Budapesti Tanítóképző és a budapesti gyógypedagógiai főiskola. Jelenleg nyolc karon folyik az oktatás, ezek: Állam- és Jogtudományi Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Tanító- és Óvóképző Kar, Társadalomtudományi Kar, Természettudományi Kar.

Bokros Lajos: Ha folytatták volna, amit elkezdtem, a magyarok már osztrák színvonalon élhetnének

Bokros Lajos: Ha folytatták volna, amit elkezdtem, a magyarok már osztrák színvonalon élhetnének

Putyin szóvivője óva intette az oroszokat attól, hogy hamis illúziókba ringassák magukat Trumppal kapcsolatban

Putyin szóvivője óva intette az oroszokat attól, hogy hamis illúziókba ringassák magukat Trumppal kapcsolatban

Késsel fenyegetőző férfi miatt kellett leszállítani több száz embert egy német vonatról

Késsel fenyegetőző férfi miatt kellett leszállítani több száz embert egy német vonatról

Kerkez Milos bekerült a PL-forduló álomcsapatába

Kerkez Milos bekerült a PL-forduló álomcsapatába