A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március-májusi felmérése szerint Magyarországon a 15-64 év közötti korosztályokból az előző héten legalább egy órát 3 millió 877 ezer fő dolgozott. Mivel ez tartalmazza a külföldi, az ideiglenes – például diák – munkavállalókat is, ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. júniusában felmérést végzett a magyarországi lakosság körében, amelynek célja a tartósan külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok számának feltérképezése volt.

A felmérés eredményei szerint június végén mintegy 250 ezer fő dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka. A háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy. A KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.

A Kopint-Tárki 2010-re hozzávetőleg 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, amely a jelenlegi felmérés eredményeivel összevetve azt jelenti, hogy három év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma – tette hozzá a GKI Gazdaságkutató.

Ugyanakkor a KSH felmérése közfoglalkoztatottak nélkül 2010-13 között mintegy 100 ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban. Mindez a külföldi munkavállalók számának fenti növekedését figyelembe véve arra világít rá, hogy a foglalkoztatásában átrendeződés ment végbe, a külföldön dolgozók számának bővülése mellett az itthon – legálisan vagy feketén – dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.

Régiók szerint két részre szakad az ország, a két déli régióban élő és az észak-magyarországi több mint egytizedében dolgozik valaki külföldön, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti. A fenti három régióban a munkaképes korúak 6-7 százaléka, az egyéb régiókban 3-4 százaléka vállal tartósan külföldi munkát.

A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú (7 százalék) a munkavállalási célú migráció, mint a vidéki települések háztartásai esetében (9-10 százalék). Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma, a kisebb munkanélküliségi arány. A háztartás nettó összjövedelme szerinti a felső 25 százalékos körben a háztartások 17 százalékában van külföldön dolgozó felnőtt.

Részben ennek következménye, hogy a háztartási jövedelem magas. A háztartásfő iskolai végzettsége szerinti összehasonlítás a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében mutat az átlagot meghaladó arányt, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak külföldön munkát vállalni – írta az összefoglaló.

A társasházban lakóktól a GKI Gazdaságkutató megkérdezte, hogy tudomásuk szerint a házban lakók közül van-e olyan család, amelynek munkavállalási célból minden tagja tartósan külföldön dolgozik. E kérdésre a minta nagyjából egyharmada válaszolt.

Régiók szerint Nyugat-Dunántúl emelkedik ki a többi közül, míg az alföldi, illetve a déli régiók maradnak el jelentősen az átlagtól. A településtípusok szerinti arányokat torzítja, hogy a községekben jellemzően kevés lakásos társasházak vannak, míg a fővárosban és az egyéb városokban olyan panelházak is, ahol akár 100-200 család is lakik.

Utóbbiaknál természetesen jóval nagyobb az igenlő válasz esélye. Ugyanakkor ezekből a háztartásokból senki sem tud a KSH felméréseire válaszolni, így a KSH által becsült foglalkoztatás mértéke is a valóságosnál többet mutat. Ha a 203 ezer magyarországi társasházból indulunk ki, akkor az ilyen háztartások száma meghaladja a 21 ezret (hiszen egy-egy társasházban több ilyen háztartás is lehet, a válaszok szerint az átlag 1,3 háztartás/társasház), ami további 25-30 ezer főt jelent (s akkor még nem beszéltünk a nem társasházakban lakókról).

Összességében elmondható, hogy legalább 270-280 ezer honfitársunk dolgozik ideje jelentős részében külföldön – írta a GKI Gazdaságkutató. Az ezzel korrigált foglalkoztatási adat jól mutatja, hogy a hazai foglalkoztatás 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is.

A fokozódó „kitántorgás” pedig arra utal, hogy a hazai munkakeresők elégedetlenek az itthoni lehetőségekkel, miközben külföldön láthatóan kiválóan megfelelnek a követelményeknek – tették hozzá.

A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.