szerző:
MTI

Csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt egy évben, de így is igen csekély azon brit munkáltatóknak az aránya, amelyek a kelet-európai új EU-tagországokból alkalmaznak munkaerőt, derül ki a legnagyobb brit munkaerő-közvetítő cég éves jelentéséből.

A Manpower nyolcoldalas, "EU-bővítés - két év múltán" címűösszefoglalója szerint a brit vállalati szektor munkaerőhiánnyal küszködik számos, szakképzettséget igénylő területen - az egészségügyben, a közúti fuvarozásban, a fogyasztói kapcsolattartásban -, valamint az alacsonyabb végzettséget igénylő
munkakörökben egyaránt.

A jelentés szerint az új EU-országokból érkezők segítenek betömködni ezeket a foglalkoztatási lyukakat, de számuk az egész piacra vetítve alacsony. Az idei Manpower-felmérés szerint az EU-bővítés óta a brit munkáltatók 12 százaléka alkalmazott már kelet-európai uniós munkaerőt. Ez ugyan csaknem a kétszerese a tavaly mért 7 százaléknak, viszont még mindig 86 százalék azon brit munkaadók aránya, akik eddig egyetlen kelet-európai munkavállalót sem vettek fel az új tagok csatlakozása óta.

Az átlagon belül ugyanakkor jelentősek az eltérések. A legnagyobb hajlandóságot a kelet-európaiak alkalmazására a Manpower jelentésében egy kategória alá sorolt hotel- és kiskereskedelmi szektor mutatja: a két ágazat munkaadóinak 15 százaléka vett fel már egy vagy több munkavállalót az új tagországokból a tavalyi hasonló felmérésben kimutatott 8 százalék helyett.
   
A brit építőiparban 10-ről 12 százalékra, a pénzügyi szolgáltató szektorban 7-ről 11 százalékra, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban egyaránt 5-ről 11 százalékra, a közszolgáltatási ágazatban 5-ről 10 százalékra, a bányászatban 1-ről 10 százalékra, a szociális ellátó szektorban 5-ről 8 százalékra, a közlekedésben 3-ról 7 százalékra nőtt az elmúlt egy évben azon cégek aránya,
amelyek a már alkalmaznak vagy alkalmaztak kelet-európai munkaerőt.
   
Térségek szerinti felbontásban a kelet-angliai cégek hajlandósága növekedett a legnagyobb mértékben és a legmagasabb szintre is: e vidéken a cégek 24 százaléka vett fel munkavállalókat az új EU-tagországokból az elmúlt egy évben a tavaly mért 11 százalék után.

Tavaly még London volt a fő alkalmazó térség, a kelet-európaiakat foglalkoztató vállalatok 15 százalékos arányával, de ez az elmúlt egy évben csak 16 százalékra emelkedett tovább, áll a Manpower csütörtöki londoni éves jelentésében. Jelentősen, 5 százalékról 12 százalékra emelkedett az új tagországokból munkaerőt toborzó észak-írországi vállalatok aránya is, az észak-angliai Yorkshire grófságban azonban a cégek tavalyi 14 százaléka helyett a mostani felmérésbe bevontaknak csak a 6 százaléka jelentette, hogy kelet-európaiakat vett fel az elmúlt évben.

Az idei Manpower-elemzésből kitűnik az is, hogy egyenes összefüggés van a vállalati méret és a kelet-európaiak foglalkoztatására irányuló készség között. A brit nagyvállalatok 41 százaléka vett fel már munkaerőt az új tagállamokból a tavalyi felmérésben szereplő 31 százalék helyett; az ilyen középvállalatok
aránya 27 (2005: 20), a kisvállalatoké 19 (10), a mikrovállalkozásoké 4 (4) százalék.

A kelet-európaiakat alkalmazó brit cégek túlnyomó többsége is azonban csak kevés munkaerőt vesz fel az új uniós országokból: 82 százalékuk mindössze 1-10 ilyen munkavállalót alkalmaz vagy alkalmazott, és a vállalatok alig 6 százaléka számolt be 50-nél több keleti uniós dolgozó felvételéről, áll a Manpower jelentésében. Ez utóbbi cégek zöme skóciai vagy észak-írországi.
   
Független londoni elemző házak - a Manpowerhez hasonlóan - általában kedvezően ítélik meg a kelet-európai munkaerő hatását a brit munkapiacra. A hét elején az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlege írta azt, hogy az új tagállamok munkavállalói "figyelemreméltóan kedvező" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra. A cég egyebek mellett megállapította: a több mint 300 ezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a (jelenleg 4,5 százalékos) brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna. 
   
A brit kormány, amikor úgy döntött, hogy nem él a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti korlátozási lehetőségekkel, azzal számolt, hogy évente 5-13 ezer között lesz az új tagállamokból érkező munkavállalók száma. Ezzel szemben csak az első évben 117 ezer kelet-európai jegyeztette be munkavállalását Nagy-Britanniában, és számuk 2005 végére 345 ezerre nőtt. Az érkezők csaknem kétharmada lengyel; a brit statisztikai hivatal legutóbbi kimutatása szerint a hivatalosan Nagy-Britanniában dolgozó magyarok száma nem haladja meg a 8 ezret. Nagy-Britannia a legnagyobb EU-gazdaság, amely az EU-bővítés óta számszerű korlátozások nélkül beengedi a keleti új tagállamok munkavállalóit.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Moszkvának el kell engednie az elfogott ukrán tengerészeket

Moszkvának el kell engednie az elfogott ukrán tengerészeket

Lemondott Szeged alpolgármestere

Lemondott Szeged alpolgármestere

Megszólalt Donald Trump a Huawei-bojkottról

Megszólalt Donald Trump a Huawei-bojkottról

Tart már a szavazás az amerikai kontinensen is

Tart már a szavazás az amerikai kontinensen is

Kíváncsi, mennyire szennyezőek a magyar erőművek? Hamarosan percre pontosan nyomon követheti

Kíváncsi, mennyire szennyezőek a magyar erőművek? Hamarosan percre pontosan nyomon követheti

Írásba adta a győri kormányablak: nincs pénz vécépapírra

Írásba adta a győri kormányablak: nincs pénz vécépapírra