szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Csaknem a kétszeresére emelkedett az elmúlt egy évben, de így is igen csekély azon brit munkáltatóknak az aránya, amelyek a kelet-európai új EU-tagországokból alkalmaznak munkaerőt, derül ki a legnagyobb brit munkaerő-közvetítő cég éves jelentéséből.

A Manpower nyolcoldalas, "EU-bővítés - két év múltán" címűösszefoglalója szerint a brit vállalati szektor munkaerőhiánnyal küszködik számos, szakképzettséget igénylő területen - az egészségügyben, a közúti fuvarozásban, a fogyasztói kapcsolattartásban -, valamint az alacsonyabb végzettséget igénylő
munkakörökben egyaránt.

A jelentés szerint az új EU-országokból érkezők segítenek betömködni ezeket a foglalkoztatási lyukakat, de számuk az egész piacra vetítve alacsony. Az idei Manpower-felmérés szerint az EU-bővítés óta a brit munkáltatók 12 százaléka alkalmazott már kelet-európai uniós munkaerőt. Ez ugyan csaknem a kétszerese a tavaly mért 7 százaléknak, viszont még mindig 86 százalék azon brit munkaadók aránya, akik eddig egyetlen kelet-európai munkavállalót sem vettek fel az új tagok csatlakozása óta.

Az átlagon belül ugyanakkor jelentősek az eltérések. A legnagyobb hajlandóságot a kelet-európaiak alkalmazására a Manpower jelentésében egy kategória alá sorolt hotel- és kiskereskedelmi szektor mutatja: a két ágazat munkaadóinak 15 százaléka vett fel már egy vagy több munkavállalót az új tagországokból a tavalyi hasonló felmérésben kimutatott 8 százalék helyett.
   
A brit építőiparban 10-ről 12 százalékra, a pénzügyi szolgáltató szektorban 7-ről 11 százalékra, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban egyaránt 5-ről 11 százalékra, a közszolgáltatási ágazatban 5-ről 10 százalékra, a bányászatban 1-ről 10 százalékra, a szociális ellátó szektorban 5-ről 8 százalékra, a közlekedésben 3-ról 7 százalékra nőtt az elmúlt egy évben azon cégek aránya,
amelyek a már alkalmaznak vagy alkalmaztak kelet-európai munkaerőt.
   
Térségek szerinti felbontásban a kelet-angliai cégek hajlandósága növekedett a legnagyobb mértékben és a legmagasabb szintre is: e vidéken a cégek 24 százaléka vett fel munkavállalókat az új EU-tagországokból az elmúlt egy évben a tavaly mért 11 százalék után.

Tavaly még London volt a fő alkalmazó térség, a kelet-európaiakat foglalkoztató vállalatok 15 százalékos arányával, de ez az elmúlt egy évben csak 16 százalékra emelkedett tovább, áll a Manpower csütörtöki londoni éves jelentésében. Jelentősen, 5 százalékról 12 százalékra emelkedett az új tagországokból munkaerőt toborzó észak-írországi vállalatok aránya is, az észak-angliai Yorkshire grófságban azonban a cégek tavalyi 14 százaléka helyett a mostani felmérésbe bevontaknak csak a 6 százaléka jelentette, hogy kelet-európaiakat vett fel az elmúlt évben.

Az idei Manpower-elemzésből kitűnik az is, hogy egyenes összefüggés van a vállalati méret és a kelet-európaiak foglalkoztatására irányuló készség között. A brit nagyvállalatok 41 százaléka vett fel már munkaerőt az új tagállamokból a tavalyi felmérésben szereplő 31 százalék helyett; az ilyen középvállalatok
aránya 27 (2005: 20), a kisvállalatoké 19 (10), a mikrovállalkozásoké 4 (4) százalék.

A kelet-európaiakat alkalmazó brit cégek túlnyomó többsége is azonban csak kevés munkaerőt vesz fel az új uniós országokból: 82 százalékuk mindössze 1-10 ilyen munkavállalót alkalmaz vagy alkalmazott, és a vállalatok alig 6 százaléka számolt be 50-nél több keleti uniós dolgozó felvételéről, áll a Manpower jelentésében. Ez utóbbi cégek zöme skóciai vagy észak-írországi.
   
Független londoni elemző házak - a Manpowerhez hasonlóan - általában kedvezően ítélik meg a kelet-európai munkaerő hatását a brit munkapiacra. A hét elején az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlege írta azt, hogy az új tagállamok munkavállalói "figyelemreméltóan kedvező" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra. A cég egyebek mellett megállapította: a több mint 300 ezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a (jelenleg 4,5 százalékos) brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna. 
   
A brit kormány, amikor úgy döntött, hogy nem él a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti korlátozási lehetőségekkel, azzal számolt, hogy évente 5-13 ezer között lesz az új tagállamokból érkező munkavállalók száma. Ezzel szemben csak az első évben 117 ezer kelet-európai jegyeztette be munkavállalását Nagy-Britanniában, és számuk 2005 végére 345 ezerre nőtt. Az érkezők csaknem kétharmada lengyel; a brit statisztikai hivatal legutóbbi kimutatása szerint a hivatalosan Nagy-Britanniában dolgozó magyarok száma nem haladja meg a 8 ezret. Nagy-Britannia a legnagyobb EU-gazdaság, amely az EU-bővítés óta számszerű korlátozások nélkül beengedi a keleti új tagállamok munkavállalóit.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Cuki állatokkal a boldog házasságért

Cuki állatokkal a boldog házasságért

Hat szabad intenzíves ágy maradt egész Romániában

Hat szabad intenzíves ágy maradt egész Romániában

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felső tagozatai is nyitnak egy hét múlva

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felső tagozatai is nyitnak egy hét múlva