szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A befektetők általában nem vállalják a színlelt szerződésekkel kapcsolatos rizikót, ezért nem fektetnek be olyan kisvállalkozásba, amelynél fennáll ez a veszély. Az Amerikai Kereskedelmi és Iparkamara szerint azonban nics sok választása a kkv-knak,

A színlelt szerződések  Némethy László, az AmCham elnöke szerint kényszerhelyzetből fakadnak. A magyar vállalkozások ugyanis vagy rendesen adóznak, munkaszerződéseket kötve mindenkivel, s akkor nem termelnek profitot, vagy úgy tesznek, mint a legtöbb versenytársuk, s versenyképesek tudnak lenni, de ezzel óriási rizikót vállalnak.
   
A cégek sokszor azért nem tudnak tőkét bevonni, mert a befektetők nem akarják bevállalni a színlelt munkaszerződésekkel kapcsolatos kockázatot. Beszélünk arról, milyen tőkehiány van a magyar kkv-szektorban, de azt senki sem mondja ki nyíltan, hogy ez nagyrészt a színlelt szerződések és ehhez kapcsolódó rizikók következménye - jelentette ki. 

Az alacsony társasági adó hatékony marketing eszköz a befektetők idecsábítására, de amikor a befektetők egy kicsit mélyebben megkaparják a dolgokat, s látják, milyen magasak az élőmunka-adók, nem az élőmunka-igényes cégeket hozzák ide. Pedig éppen azt szeretnénk, hogy a munkanélküliség csökkenjen.

Alapvető szabály, hogy ha ösztönözni akarunk valamit, csökkentjük az adóját. Némethy László, az AmCham és a Deloitte szerdán, a színlelt szerződésekről tartott ügyfélszemináriumán hangsúlyozta, hogy versenyképes gazdaság nincs versenyképes adórendszer nélkül.

Az adórendszeren belül az élőmunka-adókon múlik a legtöbb, mégis ezen a
területen vagyunk a legkevésbé versenyképesek Európában és a régióban. 
Ha az adóhivatal most megvizsgálna minden magyar vállalatot, a legkeményebb interpretációt véve figyelembe összedőlne a magyar gazdaság, mert egymás után jelentenének csődöt a cégek, nem bírván elviselni a bírságot - mondta. Ez személyes vélemény - fűzte hozzá.

Azt reméltem, a színlelt szerződésekre vonatkozó amnesztia megszűnése az élőmunka-adókulcsok csökkentésével jár majd, hogy az embereknek legyen motivációjuk az úgynevezett színlelt szerződések feladására - mondta az AmCham elnöke. Az adóemelések szerinte egyre inkább a szürke gazdaságba és a színlelt szerződésekbe kényszeríthetik az embereket, s tovább romlik az adófizetési etika, amely Magyarországon már úgyis gyenge.

Némethy László szerint meg kellene szüntetni az adózásban a mesterséges különbségeket. Legyen mindenkinek egyformán fair adóterhelése - mondta. Ez többet tenne a magyar versenyképesség érdekében, mint bármennyi GVOP vagy egyéb támogatás. "Ne támogasson bennünket a kormány, hagyjon bennünket békében élni és adózni, tisztességes adókulccsal és adóalappal" - mondta.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Salgó Andrea (hvg.hu) Munkaviszony

Színlelt szerződések: az APEH is büntet

Július 1-től az adóhivatal is bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot szabhatnak ki a korábban meg nem fizetett járulékok után. Az engedetlen vállalkozókat akár 8 év szabadságvesztésre is ítélhetik.

MTI Gazdaság

Mitől színlelt a szerződés?

A munkaügyi ellenőrök minden olyan vállalkozási szerződést átminősítenek munkaviszonnyá, amelynél a vállalkozót utasításokkal látja a szerződő partnere - hangzott el egyebek mellett a BKIK keddi budapesti rendezvényén, amelyet a munkajogi változások a témájában tartottak.

Vállalkozás

Mire számíthatnak a július 1-e után színlelten szerződők?

Akár tízmilliós bírsággal is számolhatnak azok a vállalkozások, amelyek a moratórium után nem alakítják át, vagy szüntetik meg színlelt szerződéseiket. A hatóság a vizsgálat során ellenőrizheti a cég biztonsági kameráinak felvételeit, s összevetheti a szerződések tartalmával is, írja a Napi Gazdaság.

Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Színlelt szerződés: a munkavállalót is büntetik

A színlelt szerződések moratóriuma június 30-án lejár, s a következő hónaptól nemcsak a munkáltatót, hanem az illegalitásban közreműködő vállalkozót is megbírságolhatják. Amennyiben nem jelenti a hatóságoknak jogszerűtlen foglalkoztatást, kötelezhetik az évek során keletkezett adóhátralék megfizetésére.