Az APEH az EU-ban is utolér

© Stiller Ákos

Távol-Keletről származó konyhai felszereléseket értékesített kiskereskedőknek egy magyarországi cég. Egy számlagyártól kapott fiktív számlákkal mégis azt a látszatot keltette, mintha magyarországi gyártótól vásárolt volna, s ennek alapján visszaigényelte az általános forgalmi adót (áfa). A közel 13 ezer számla áfatartalma két és fél milliárd forint volt. "Magyar és külföldi vám- és adóhivatalok közös munkájával sikerült felderíteni az ügyet" - mesélte a HVG-nek Sipos Jenő, a gazdasági bűncselekményeket is vizsgáló Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője.

Az EU-tagállamok vám- és adóhatóságai mind intenzívebb együttműködésének köszönhetően egyre több hasonló eset kerül napvilágra. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nemrégiben két olyan vállalkozást csípett fülön, amely "egy ország számára elegendő kötött pulóver után igényelte vissza az áfát" - példálózott Reményi Gábor, az APEH nemzetközi főosztályán belül működő, Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) vezetője. Az árut - zömmel vélhetően csak papíron - először női pulóverként Csehországba adták el. Onnan visszavásárolták a magyar cégek, itthon állításuk szerint gyermekpulóverré alakították, majd újra eladták a cseheknek, akiktől Szlovákiába került az áru, végül pedig Nagy-Britanniába. A túlságosan nagy mennyiség gyanút keltett, ráadásul a cseh, a szlovák és a brit adóhatóság emberei ellentmondó válaszokat kaptak a cégektől arra, hogy miként zajlott az adásvétel. A cégek - ahogy ez ilyenkor szokás - nevet és székhelyet is váltottak, végül mégis lebuktak. A magyar adóhivatal egyébként nemcsak az uniós társhatóságokkal működik együtt, 1997-es megalakulása óta tagja a negyven tagországot számláló Európai Adóigazgatások Szervezetének (OITA), melynek vezető testületébe pár hete választották be Szikora Jánost, az APEH első emberét, aki korábban elnöke is volt a nemzetközi szervezetnek.

A közös munka sem mindig fenékig tejfel. "Nincsenek szankciók, amelyekkel kikényszeríthetnénk, hogy a társhatóságtól kért információt határidőre megküldjék" - panaszolta az APEH-osztályvezető. Holott egy 2003-as uniós rendelet értelmében egy hónapon belül továbbítani kellene a kért adatot (feltéve persze, hogy az már az adóhatóság rendelkezésére áll). A magyar adóhivatal a németországival van a legintenzívebb kapcsolatban, de sok adóinformáció cserél gazdát az osztrák és a szlovák hatóságokkal is. Az olaszokkal viszont nem könnyű, s ez nem csak magyar tapasztalat: az adatok késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg. "Néhány nappal ezelőtt kaptam választ egy 2005 márciusában küldött megkeresésre" - hozott példát a mediterrán bürokraták munkatempójára Reményi. Ráadásul van egy gumiszabály: ha az adatszolgáltatás elviselhetetlen adminisztrációs terhet ró a hivatalra, a kérés elutasítható. "A németek részéről volt egyszer erre egy halvány próbálkozás, amikor több száz alvázszám ellenőrzését kértük, de végül mégis segítettek" - mondta Reményi.

Az EU-n belül automatikusan küldött áfaadatoknál viszont az okoz gondot, hogy az információk feldolgozása és továbbítása között három hónap is eltelik. Ha például egy magyar kereskedő július elején ad el egy árut német vevőjének, arról az összesítő nyilatkozatát október 20-áig köteles benyújtani az adóhatósághoz, amelynek ezt legkésőbb december végéig kell továbbítania Németországba. Ennyi idő alatt viszont könnyedén eltűnhet az adózó. Emiatt javasol szorosabb határidőket az Európai Bizottság: mindössze 2 napot hagynának az adattovábbításra. Bár ez szinte mindenkit sokkolt, Reményi szerint az elektronikus bevallások elterjedésével nem lehetetlen teljesíteni.

A VPOP-nál nem panaszkodtak az időtényezőre, Sipos Jenő elmondása szerint sokszor telefonon kapnak információt egy másik tagállam vámhivatalától például arról, hogy létezik-e a gyanúba keveredett cég, s milyen tevékenységet végez. Így sikerülhetett leleplezni az APEH-nek és a VPOP-nak azt a közel 250 millió forintos áfacsalást is, amikor egy osztrák-német tulajdonban lévő cég Ausztriából és Németországból behozott autókat adott el Magyarországon anélkül, hogy adót fizetett volna. A revizorok alvázszámok alapján jutottak el a vállalkozáshoz, amelynek ellenőrzése a három tagállamban egyidejűleg zajlott.

Az áfainformációk kötelező továbbításán túl más adóadatok automatikus továbbküldése is lehetséges. Magyarország az áfával kapcsolatban annak visszatérítéséről, új közlekedési eszközök értékesítéséről, Magyarországon nyilvántartásba vett külföldi adózókról küld adatokat, továbbá azokról a kereskedőkről, akiknél a körbeszámlázásos áfacsaláskor eltűnik az áfa, és az illetőre ráakadnak Magyarországon. Ugyanezekről az APEH is kap adatokat, de jelenleg csak hat uniós országtól. A személyi jövedelemadóval (szja) kapcsolatban a magyar adóhatóság az idén szolgáltat először adatot, elsősorban a külföldiek Magyarországon szerzett jövedelméről, az APEH viszont az unión belül csak Finnországból, Németországból és Olaszországból kap rendszeresen magyar állampolgárokkal kapcsolatos adóadatot. (Az EU-n kívülről az Egyesült Államokból, Japánból, Koreából és Ausztráliából érkeznek információk.)

Az idén különös jelentőséget kaptak az szja-val kapcsolatos adatok, miután az adóhivatal 2007-re előirányzott tízezer vagyonosodási vizsgálatának szálai időnként külföldre vezetnek. Az év első felében több ilyen kérdés merült fel, mint tavaly egész évben: míg 2006-ban az APEH 63 megkeresést küldött az uniós társhatóságoknak, 2007. május végéig már 84-et, elsősorban a tagi hitelekkel és kölcsönszerződésekkel kapcsolatban. Emellett egyre többen dolgoznak külföldön, így ha a kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében Magyarországot érinti az adóztatás joga, akkor az adatok alapján kiderülhet, hogy az adózó bevallotta-e minden jövedelmét. A Magyarországon kívüli bankszámlák is árulkodóak lehetnek. Bár, ahogy azt Szikora János egy konferencián elmondta, minden tagállamtól csak olyan adat kérhető, amelyhez a saját törvényei lehetővé teszik a hozzáférést. Így Ausztriától például nem kérhető bankszámla-információ.

Az adómegállapításhoz szükséges információk mellett behajtási jogsegélyt is kérhetnek egymástól az uniós adóhivatalok, ami a lakcím megadásán kívül azt is jelentheti, hogy az adóhivatal elidegenítési tilalmat jegyez be az ingatlanra vagy gépjárműre. A KKI hároméves fennállása alatt még nem kért ilyet egyetlen uniós adóhatóságtól sem, és Magyarországon is csak egyszer került sor erre. Ugyanakkor egyre többször fordul elő az adózó külföldi felkutatása vagy az iratkézbesítés egy külföldi tagállamban. Az adóigazgatási szakemberek szerint az ilyen intézkedések egyre nehezebbé teszik, hogy valaki egy másik uniós tagországba menekítse a vagyonát.

KOVÁCS ANDREA