Magas bírság jár közbeszerzés mellőzéséért

Kirívóan magas, 12 millió forint bírságot szabott ki az újfehértói önkormányzatra a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel a közbeszerzés nélkül korszerűsíttette négy intézményének a hőszolgáltatását.

  • MTI MTI
Magas bírság jár közbeszerzés mellőzéséért

Az önkormányzat múlt év szeptember végén, a képviselőtestületi ülésen úgy döntött, hogy két iskola és két óvoda fűtésének korszerűsítését a budapesti székhelyű RVF Nyrt.-re bízza. Az indok az volt, hogy a cég önkormányzati önerő nélkül végzi el a munkát. Volt ugyan olyan képviselői vélemény, hogy érdemes lenne a munkát közbeszerzésen meghirdetni, de a kisebbségben maradt.
 
A munkák értékét a felek a szerződésben nettó 40 millió forintban határozták meg, amit 12 éven át, havi nettó 828.750 forint szolgáltatási díjjal törleszt az önkormányzat. A kazáncseréket csak a fűtési szezon végén, 2008. április 15. után lehet megkezdeni, és attól számítva 90 napon belül be kell fejezni.
 
A szerződés ellen a vállalkozó konkurens cége, a Kipcalor Kft. nyújtott be keresetet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Véleménye szerint a munkákra közbeszerzést kellett volna kiírni. A Döntőbizottság először is azt állapította meg, hogy a 40 millió forint meghaladja a közbeszerzési törvényben meghatározott 25 millió forintos nemzeti értékhatárt, így az önkormányzat jogsértő módon mellőzte a közbeszerzést. Elvileg választhatott volna az önkormányzat valamilyen gyorsított, és kevésbé nyilvános eljárást is, de ez csak elvi lehetőség maradt.

A 2007. szeptember 27-i döntés, és a munkák befejezési határideje között ugyan is 201 nap a különbség, ez pedig elegendő egy nyílt közbeszerzés lefolytatására. Miután a közbeszerzés mellőzése az egyik legsúlyosabb jogsértés, az önkormányzat pedig a 12 év során mindegy 120 millió forintot fizet ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság - a gyakorlatában kirívóan magas - 12 millió forint bírságot szabott ki az önkormányzatra.
 

 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.