szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amikor egy vizsgálat során az adóhatóság úgy dönt, hogy az iratok és a könyvelés nem támasztják alá a benyújtott bevallások adatait, továbbá, hogy ezen iratok nem alkalmasak az adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, a bevételeket becsléssel állapítja meg. Mit jelent ez az adózó számára és mire célszerű odafigyelni az eljárás során?

A becslés során az APEH-nak figyelembe kell vennie az adózó bizonyítékait  és indokolnia, ha nem fogadja el azokat. Ugyanez vonatkozik az adózó bizonyítási indítványára is: vagyis indok nélkül nem utasíthatja el azt az adóhatóság. A társasági adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az adóhatóság a fizetendő adót a tényleges eladási ár, a levonható adót a tényleges beszerzési ár alapján saccolja. Ezek hiányában a forgalmi érték, vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetőleg a szokásos piaci ár és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg.

Az APEH-nak meg kell jelölnie azt is, hogy milyen árra vagy értékre alapozta az adó alapjának megállapítását. A megjelölt árat vagy értéket hitelt érdemlő adatokkal alákell támasztania. Az áfánál a levonható adót az adóhatóság becsléssel abban az esetben állapíthatja meg, ha a bizonylatok hiánya elháríthatatlan külső okra vezethető vissza. Ezzel kapcsolatosan azonban olyan megkötést is tartalmaz a törvény, mely szerint a levonható adónál a csak abban az esetben alkalmazható becslés, ha a bizonylatok hiányát természeti-, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa okozta. Ebbe a fogalomkörbe kizárólag a vis maior érthető, vagyis a különféle, az ember által elháríthatatlan külső ok, mint pl. a tűzeset, árvíz.

Olvassa el az Adózóna cikkét!
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!