Az adóhatóság megállapításai szerint a nettó adókülönbözetek döntő része – 2008. első három negyedévében több mint 80 százaléka – összesen 312,7 milliárd forint az általános forgalmi adóhoz kapcsolódott, akár adóminimalizálás, akár körbeszámlázás révén. „Nem is gondolnák a vállalkozások, hogy a tevékenységük ellenértékének leszámlázása mennyi buktatót rejt magában” – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Forte a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere, és hozzáteszi: „Ha nincs összhang a szerződés, a számla és a teljesítési igazolás között, akkor máris megkérdőjeleződik, hogy valós volt-e az adott gazdasági esemény, holott az is lehet, hogy egyszerűen félreértelmezték az új áfatörvényt.”

Az adószabályozás önmagában is többféle kockázatot rejt magában Magyarországon: nem kiszámítható az adóváltozások időbelisége, időnként nincs biztosítva az átláthatóság, és sokszor az egyes szabályok sem egyértelműek. A nemzetközi gyakorlattal összehasonlítva nálunk az egyik legmagasabb a jogalkalmazókra háruló adóadminisztráció költsége, ami egyben jelentős elvonásokkal is párosul. „Mindezen tényezők miatt viszonylag magas az adókikerüléssel elérhető nyereség mértéke, ami sok esetben ahhoz vezet, hogy a vállalkozók jelentős adókockázatokat halmoznak fel” – figyelmeztet Gerendy Zoltán.

Kifejezetten a magyar magántulajdonban lévő cégekre jellemző – ahol a menedzsment és a tulajdonos rendszerint ugyanaz a személy – a tulajdonosoknak nyújtott kölcsönök összegének növekedése. Ez a pénzügyi megoldás bizonyos esetekben rejtett osztalékfelvételt takar. Az adóhatóság viszont többször folyamodik a magánszemély tulajdonosok, vagy éppen kölcsönt adók vagyonvizsgálatához, ami többségében jelentős adóhátralék-megállapítással jár. Az uniós országok közös ellenőrzései pedig még tovább növelik a szabálytalanságok, adóhiányok feltárásának valószínűségét.

Az alultőkésítés és az aránytalanul magas tulajdonosi kölcsönök adózási következményekkel – társasági adóalap növeléssel is – járnak, amit időnként a társaságok nem akarnak figyelembe venni. A nyereség eltüntetésének egyik igen kockázatos módja, amikor az anya-leányvállalati kapcsolatban lévő cégek egyike olyan számlát nyújt be a másikhoz, ami nem felel meg a piaci viszonyoknak. Ha például a külföldön bejegyzett anyavállalat magasabb áron számlázza a szolgáltatatását a magyar leányvállalatnak, mint a tényleges teljesítés értéke, akkor a hazai leányvállalatnál ez az akció alkalmas a nyereség eltüntetésére. „Az adózási szabályok a szokásos piaci árat kérik számon ilyen esetben, s az ettől való eltérés utólag adóalap korrekciót von maga után, aminek az elmaradása jelentős adózási és egyes esetekben likviditási kockázatot is rejt magában.” – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, és hozzá teszi: „A kapcsolt vállalkozások közötti transzferár képzésről kötelező nyilvántartást vezetni, ezek elmaradása nyilvántartásonként 2 millió forint bírságot vonhat maga után.”