A pályázatok tervezetei a 2007-2008. során megszokott struktúrát követik, tehát az A jelű pályázatok - amelyek elbírálása folyamatos, automatikus jellegű -, a kisebb összegű fejlesztési beruházások támogatását célozzák, a B jelű, komplex vállalkozásfejlesztésre vonatkozó, nagyobb összegű pályázatokon kizárólag kkv-nak minősülő vállalkozások vehetnek részt, a C jelű pályázatok pedig az exportorientált és beszállító jellegű vállalkozások nagy összegű technológiai fejlesztésére irányulnak.

A pályázati kiírások társadalmi egyeztetése keretében többen javasolták a támogatási intenzitás felső határának nagyobb mértékű emelését, amit a hozzászólók a gazdasági környezet negatív változásával, a potenciális kedvezményezettek forrásszerzési lehetőségeinek beszűkülésével indokoltak. Az Európai Unió szabályai lehetőséget biztosítanak arra, hogy Magyarország egyes régióiban a középvállalkozások támogatási intenzitása elérhesse a 60 százalékot, míg a mikro- és kisvállalkozások támogatási intenzitása akár 70 százalék is lehet.

„Természetesen a feltételek kedvezőbbé válása jó hír a pályázatok iránt érdeklődő vállalkozásoknak, de igazi áttörést a támogatási intenzitás növelésével lehetne elérni” – véli Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág igazgatója. Azt tapasztalják, hogy a hazai kkv-k azért nem veszik igénybe a támogatást, mert sok esetben nem jutnak olyan mértékű banki forráshoz, amivel a projekt sajáterő-szükségletét finanszírozni tudnák. Magasabb támogatási intenzitás esetén kevesebb saját erőre lenne szükség, aminek biztosítása kisebb terhet jelent a vállalkozások számára.

Kedvező irányúak a fontosabb változások

Minden vállalkozásfejlesztési kiírás esetében lényeges változás, hogy az igénybe vehető előleg az elnyert támogatás összegének 40 százalékára emelkedik a korábbi 25 százalékról. Míg a korábbi években a vállalkozásoknak az árbevétel növelésére kellett kötelezettséget vállalniuk, addig az idén lehetőség lesz csupán a létszám fenntartására vonatkozóan kötelezettséget vállalni. Az árbevétel-növekedés helyett pedig az árbevétel maximális csökkenésére lehet kötelezettséget vállalni, ami a megvalósítás helyétől függően évi 5 és 10 százalék lehet.

Több kiírás esetében növekszik az elnyerhető támogatás maximális összege, ugyanakkor a támogatási intenzitás, azaz a támogatási összegnek a teljes projekt költségéhez viszonyított aránya még a leghátrányosabb helyzetű térségekben sem haladja meg az 50 százalékot.

Egy konkrét példa

A változásokat jól szemlélteti a GOP-2009-2.1.1/A jelű, folyamatos elbírálású kiírás, melynek esetében jelentősen emelkedik az igénybe vehető támogatás összege. Míg korábban legfeljebb 20 millió forint értékű támogatást lehetett elnyerni, 2009-ben már 50 millió forint a maximális támogatás. A támogatható vállalkozások köre is bővül, 2009-ben már nemcsak a mikro- és kisvállalkozások, hanem a középvállalkozások is részt vehetnek a pályázaton.

A támogatási intenzitás maximuma a projekt megvalósításának helyétől függően a korábbi 30-50 százalék helyett 35-50 százalék lesz. A leghátrányosabb helyzetű településeken a pályázóknak két év helyett elegendő lesz egy lezárt működési évet felmutatniuk. A kiírás keretösszege is jelentősen emelkedik, összesen 18 milliárd forintot vehetnek igénybe a vállalkozások, amellyel 2000-2300 projekt támogatása válik lehetővé az NFÜ várakozásai szerint.

A tervezet szerint jelentősen csökkennek a vállalkozásokra háruló kötelezettségek. A korábbi 3-5 száazlékos reálértelemben vett árbevétel-növelési követelmény helyett várhatóan választani lehet, hogy a beruházás megvalósulását követő két üzleti évben a támogatott vállalkozás reálértelemben vett árbevétel-csökkenése nem lesz nagyobb 5, illetve 10 százaléknál vagy a vállalkozás fenntartja a bázisév létszámát.

A támogatások igénybevételének feltételei is kedvezőbbek. A kedvezményezetteknek 10 millió forintot meghaladó támogatások esetében sem kell pályázati biztosítékot nyújtaniuk, továbbá 40 százaléknyi előleget vehetnek igénybe, amire a korábbi ’A’ jelű kiírások esetében még nem volt lehetőség.