A zöldiparban 2010 közepén már mintegy 2000 vállalkozás működött, az általuk értékesített termékek és szolgáltatások forgalma pedig a gazdasági válság kitörésének évében, 2008-ban meghaladta a 400 milliárd forintot. A gazdasági krízis súlyos csapást mért a szektorra, ám a gyors magára találást és a fejlődési lehetőségeket jelzi, hogy 2010 első öt hónapjában a magyar hulladék-export értéke - a nyersanyagok iránti fokozódó piaci kereslet és a növekvő árak következtében - 75 százalékkal bővült, immár a legnagyobb forgalmat képviselve a nyersanyag-külkereskedelmen belül.

Ráadásul, a fontosabb fémek közül hiába nőtt például a réz árfolyama az utóbbi kevesebb mint két évben 150 százalékkal, a Credit Suisse elemzői szerint a 2010 szeptember elején mért 7 ezer dolláros tonnánkénti ár 2012-re egészen a 10 ezer dolláros tonnánkénti magasságba emelkedhet.

Csúsznak a pályázati kifizetések

Az impozáns számok ellenére 2010 első nyolc hónapját sokan az elmulasztott lehetőségek évének tartják arra hivatkozva, hogy a válság mélypontját követő időszakban a környezetiparnak (is) égető szüksége lenne a kilábalást elősegítő intézkedésekre. Márpedig ennek tükrében komolyan rontja az iparág versenyképességét, hogy több milliárd forintra tehető az a pályázati úton elnyert, elfogadott elszámolású forrástömeg, amelynek döntő része hosszú hónapok óta kifizetetlen.

Pénzintézeti becslések szerint a pályázati források nagyjából 80 százalékát késve fizetik ki, s ezen belül nem ritka, hogy a csúszás 5-6 hónapos.

Felemás a fogadtatása a környezetvédelmi szektorban a zöldipar fejlesztését az első számú prioritások között kiemelt új Széchenyi-Terv vitairatának is. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy a gazdasági növekedés egyik motorját a következő években a zöldágazat megerősítése adhatja, ennek pedig egyik legfontosabb elemét a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések jelenthetik.

Csakhogy a célok felsorolása ezzel véget is ért, így a stratégiai dokumentumból a zöldipar másik pillére, a hulladékgazdálkodás, valamint a víz- és szennyvízkezelés területe teljesen kimaradt, miközben az ágazat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy Magyarország képes lesz-e meglévő hulladékvagyonából annak hasznosításával valódi értéket teremteni.

Döcögő fejlesztési programok

Nem segíti a beruházói hangulat élénkítését egyes - egyébként kedvezően fogadott és sikeresen indított - fejlesztési projektek nehézkes előrehaladása sem. Erre talán legjobb példa a vidékfejlesztési kormányzat által - az Európai Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Alap forrásaira támaszkodva (EMVA) – még 2007-ben indított bioenergetikai program. Ennek keretében 44 biogázüzem építésére ítéltek meg támogatást, ám ezek közül mindeddig kevesebb mint 10 készült el amiatt, mert a nyertesek többsége mindmáig nem tudott hitelt szerezni a szükséges önrész biztosításához.

Kedvezőtlen szelek fújnak a szélenergia-hasznosítás területén is: bár csupán 2009. eleje óta több mint 170 megawatt teljesítményű új szélerőművet telepítettek Magyarországon, az összes üzemben lévő létesítmény 295 megawattnyi teljesítménye már közelít a Magyar Energia Hivatal által megszabott 330 megawattos korláthoz. Az újabb 410 megawattnyi erőművi kvóta kiosztására több mint egy éve meghirdetett pályázatot pedig 2010 nyarán felfüggesztették és egyelőre nem látni, mikor következhet a folytatás.

Élénk befektetői érdeklődés

A befektetői kedvre azonban nem lehet panasz. A Videoton csoport 51 százalékos többségi tulajdonrészt szerzett a megújuló energia több területén mérnöki irodaként és fővállalkozóként működő STS Group Zrt.-ben. Eközben a szektor egyetlen tőzsdei cégeként jegyzett PannErgy Nyrt. a Baranya megyei Szentlőrincen 2010 júliusában rakta le az alapkövét első geotermikus fűtőművének, amelynek  megvalósítására nekik 442 millió forint pályázati támogatást is sikerült elnyerniük a KEOP forrásaiból. Az elmúlt egy évben új üveghulladék-feldolgozók létesültek, valamint – pályázati támogatás nélkül is – sorra indultak az ún. hulladéklerakó-gáz hasznosítását célzó beruházások.

Látványos előrelépést történt a bioüzemanyag-gyártás területén is. Augusztusban egy új nagykapacitású bioetanol-gyártó üzem alapkövét helyezte le a Pannónia Ethanol Zrt. Dunaföldváron, míg a Hungrana Kft. által Szabadegyházán gyártott – 85 százalékban bioetanolt tartalmazó – E85-ös üzemanyag értékesítésének az adott lökést, hogy több kiterjedt kúthálózatot üzemeltető társaság is elkezdte értékesíteni, amelynek köszönhetően ma már több mint 200 helyen lehet kapni az országban a zöld üzemanyagot.

Bíztató kilátások – Szükséges feltételek

Az pedig a fejlődési potenciált érzékelteti, hogy a piaci szakértők szerint a következő öt évben a magyar környezetvédelmi ipar háromszorosára lenne képes növelni a teljesítményét, akár 100 ezer új munkahellyel is hozzájárulva a foglalkoztatási helyzet javításához a piaci-szabályozási környezet megfelelő alakítása esetén.

Az ágazat szereplői szerint azonban ehhez egyszerre lenne szükség – többek között – a stratégiai tervek újrafogalmazására, az ún. zöld közbeszerzési eljárások bevezetésére, a környezet használatának fokozottabb megfizettetésére (lerakási adó bevezetése, bányajárulékok emelése), az EU források célzottabb felhasználására, valamint a zöld termékek és megoldások elterjedését segítő speciális adó- és díjfizetési szabályok kialakítására.

További részletek a HVG Online ősszel megjelenő Befektetés Plusz 2011 című évkönyvében