Annak érdekében, hogy a számla befogadója teljes bizonyossággal kijelenthesse, hogy az adott ügyletet valóban az a vállalkozás teljesítette, akinek a neve szállítóként szerepel a számlán, ellenőriznie kell a bizonylat és az üzleti partner adatait, az általa kidolgozott üzleti ellenőrzési eljárás keretében – írja az Adózóna. Ennek mibenlétéről az adótörvény nem ad eligazítást, csak annyit árul el, hogy bármely eljárás megfelelő, amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.

Ennek során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a számlán megjelölt ügylet ténylegesen teljesült-e, amennyiben igen, úgy a feltüntetett minőségben, mennyiségben történt-e a teljesítés vagy sem (ha nem, kinek mi a teendője az ügyben). Emellett azt is, hogy a számla kibocsátójának tényleges fizetési igénye megegyezik-e a szerződések és a szállítói folyószámla szerint esetleg már fizetett előleg szerint járó összeggel, valamint, hogy a számla kibocsátója által megadott bankszámlaszám megfelelő-e, a számla kibocsátója létező, működő vállalkozás-e.

Amennyiben az adott vállalkozással korábban még nem kötött szerződést a cég, akkor azt is indokolt ellenőrizni, nem tartozik-e a „veszélyes” vállalkozások körébe leendő szállítónk (a vevőket is célszerű ebből a szempontból górcső alá vennünk).

A Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt (NCT) adatai szerint a hazai cégek 35 százaléka köthető kiemelt kockázatú vállalkozáshoz, azaz olyan társasághoz, amelyik az átlagosnál sokkal nagyobb valószínűséggel fog csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülni, vagy olyanhoz, amelyik már eljárás alatt is van vagy volt. A honlapjukon elérhető információs bázis segítségével a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokról díjmentesen fontos információkat lehet nyerni, amelyek segíthetnek az ellenőrzési eljárás kidolgozásában és üzleti partner konkrét ellenőrzésében.

További részleteket itt lehet olvasni.