Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Újabb fordulatot vett a szolnoki citromsavgyár története. Szabó István, a város alpolgármestere a napokban bejelentette, akár már idén elindulhat a kivitelezés, miután elhárult a legjelentősebb akadály a kínai-magyar vegyes tulajdonú üzem építése elől.
Hasonló ígéret persze már többször elhangzott 2011 óta, amikor Ven Csia-pao akkori kínai miniszterelnök budapesti látogatásán megállapodást kötött Orbán Viktorral a gyár megvalósításáról. A 440 főt foglalkoztató, 60 ezer tonna kapacitású üzem képzeletbeli árcéduláján akkor még 90 millió dollár – mai árfolyamon 26,5 milliárd forint – állt. Bő egy évvel később a kormány úgy döntött, hogy az időközben a Szolnoki Ipari Park Kft. és a kínai BBCA részvételével megalakult projektcég, a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. 2,5 milliárd forintos hitelt kap az állami Magyar Fejlesztési Banktól. És hogy felgyorsítsák a beruházást, kiemelt státuszhoz jut.
A gyorsítás azért nagy sikerrel nem járt, hiszen az első kapavágásra megint két évet, a 2014-es önkormányzati választás kampányáig kellett várni. Akkor azt ígérték, hogy 2015 végén már elindulhat a termelés, ám ekkor csak egy újabb fotózkodást láthattak az érdeklődők bérelt munkagépekkel és a kínai cégvezetővel, aki akkor éppen 2016 végére ígérte az átadást. Időközben a beruházás költsége is feljebb kúszott: Ling Zsung Csie másfél éve már 62 milliárd forintról beszélt.
Túry Gergely
A HVG tavaly nyáron próbálta kideríteni a késlekedés okát. Akkor kiderült, hogy a felek arra vártak, megszülessen a megállapodás az MFB-vel a hitelről. Akkor arról beszéltek, már a finisben van az egyeztetés, a megállapodás azonban csak most született meg. Igaz, az eredeti tervekhez képest jóval magasabb összegről: az állam 42 milliárd forintos hitelt kínál a BBCA-nak, vagyis a beruházás tervezett költségének több mint kétharmadát állja. Az MFB ezen túl is beszáll a projektbe: 8,5 milliárd forintot biztosít a kölcsönön felül, a magyar állam pedig további egymilliárd forinttal támogatja azt. Vagyis a 60 milliárdos számlából 8,5 milliárd forintos kínai önrészen kívül mindent magyar forrásból biztosítanak. (A konstrukció hasonlít a Budapest-Belgrád vasútvonal sokat bírált rekonstrukciójára.)
És hogy mikor épülhet meg a gyár? Ha hihetünk a legfrissebb ígéreteknek, az év végén elkezdődhet az építés, amely előreláthatólag másfél évig tart majd. Vagyis 2019 második felében – nem sokkal a következő önkormányzati választások előtt – már termelhet is a gyár.
