Sportot űznek belőle: Csányi és a korházbiznisz

Csányi Sándor immár nemcsak bank, borászat, vágóhíd és szalámigyár tulajdonosa, hanem a Budai Egészségközpont 60 százalékát is birtokolja. A tranzakció úgy pattant ki, hogy a Csányi-birodalom 120 milliárdos vagyonát kezelő Bonitás 2002 Zrt. a Gazdasági Versenyhivataltól kért engedélyt, hogy „közvetett irányítást” szerezhessen a Budai Egészségközpont Kft.-ben (BEK). A Varga Péter Pál ortopéd sebész nevével fémjelzett, Királyhágó utcai Országos Gerincgyógyászati Központnak és valamennyi csatolt részének többségi tulajdona 2 milliárd forintnál kevesebbért került a Bonitáshoz.

Nyílt titok volt egy ideje az egészségügyben, hogy Csányi kórházat szeretne venni. Úgy hírlik, komolyan fontolóra vette, hogy a Honvédkórház tőszomszédságában lévő, Szent Lukács nevű magánintézményt – amely többször is gazdát cserélt – megvásárolja és rentábilissá teszi. A véletlenek sorozatán múlt, hogy végül az ország legnagyobb, magánkézben lévő gyógyító intézménye került a horgára. „Egyszerűen OTP-hitelt akartam kérni, hogy kivásárolhassam a korábbi társtulajdonost a Budai Egészségközpont Kft.-ből, amelynek 40 százalékban családi vállalkozásunk, a Medikomp Kft. a tulajdonosa. Egy ezzel kapcsolatos telefonbeszélgetésnek volt tanúja a Bonitás ügyvezető igazgatója, Csányi Attila, aki felvetette, hogy befektetőként beszállnának a vállalkozásba” – idézi fel a néhány héttel ezelőtt történteket Varga Péter Pál. A szakmában a neve kezdőbetűi alapján csak VPP-ként emlegetett gerincsebész, kórházalapító, vállalkozó 2005-ben szerzett bérleti jogot a budai Királyhágó utcában a Honvédkórház által hátrahagyott épületre, amelyet emeletről emeletre haladva újít fel. A BEK része egy külső telephelyen működő, sokszakmás járóbeteg-rendelő is. Az évről évre növekvő intézmény tavaly 5,5 milliárd forint nettó árbevételt könyvelt el, amelynek 60 százaléka az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól érkezett, közfinanszírozott betegek ellátásáért.

Műtét az ORszágos Gerincgyógyázati Központban. Új támasz

Mónus Márton

A kórház folyamatos felújítása, korszerű diagnosztikai eszközökkel való felszerelése a kezdetektől külső erőforrást is igényelt. 2004-ben a Magyar Fejlesztési Bank szállt be, majd a vele kötött szerződés lejártakor Varga újabb társ után nézett. „Először az Aegon Befektetési Alapkezelő akkori vezérigazgatójával, Heim Péterrel tárgyaltam 2010-ben. Már majdnem megállapodtunk, amikor közbejött a nyugdíjalapok államosítása. A tárgyalópartner ő maradt, csak a cég változott” – emlékszik vissza. Így lett két, Heim érdekeltségébe tartozó offshore cég a Medikomp csendestársa. A cégnevek az évek során változtak ugyan, ám a tulajdonosi kör egészen tavalyig változatlan maradt. „A köztünk kötött szindikátusi szerződés értelmében semmibe nem szóltak bele. Abba is beletörődtek, hogy soha egyetlen fillér osztalékot sem vettünk ki a BEK-ből, mindent visszaforgattunk a fejlesztésekbe. Az a javaslatom azonban, hogy a kapacitást újabb telephellyel bővítsük, már nem talált támogatásra, ezért kellett új befektető után néznem” – foglalja össze a szakítás okát Varga.

A „próbaházasság” mindössze két hónapig tartott a Heim-cégek helyébe lépő Cross Border Management tulajdonosával és szakértő stábjával. Mivel a Bolgár György által jegyzett magánvállalkozás – a fővárosban PET/CT-t működtető Pozitron Kft. révén – már korántsem volt kezdő, nem is bizonyult kellően csendes társnak. Bele akart szólni gazdálkodási kérdésekbe is, erre pedig Varga nem tartott igényt. Borult az együttműködés, és bejött képbe az OTP, majd a Bonitás.

A Magyar Labdarúgó-szövetséget elnöklő Csányi és az annak  orvosi bizottságát vezető Varga ismeretsége nem új keletű, és a sebész is régóta érdeklődik a sportélettani kutatások iránt. A BEK portfóliója már több éve kiterjed sportsérülések operálására, rehabilitációjára. A kutatások eredménye az az ország több régiójára kiterjedő hálózat, amely egységes orvosszakmai elvek szerint látja el a futballisták, elsősorban az utánpótlás-játékosok sportorvosi felügyeletét. Ennek ismeretében elképzelni sem lehet jobb partnert Csányinál, aki rálát a futballra jutó, a közelmúltig csaknem 200 milliárd forintnyi tao-pénz elosztására. Becslések szerint a taóból évi 4-5 milliárd forint juthat egészségügyi kiadásokra. Aztán ott van még az OTP egészségpénztára mint potenciális megrendelő, ám Varga a HVG-nek tagadja, hogy a befektető személye közelebb hozná őket egymáshoz. Mint mondja, az egészségpénztárnak a Medicover magánszolgáltatóval van megállapodása, és azzal az árral a BEK nem tud, nem is akar versenyezni.

Különösen érdekessé teszi a Bonitás bevásárlását a sportegészségügy piacán elismert BEK-be, hogy mindeközben ingataggá vált az állami fennhatóság alá tartozó Országos Sportegészségügyi Intézet – közkeletű nevén: Sportkórház – helyzete. A színfalak mögött valóságos háború dúl, az összekuszálódott érdekviszonyok szőtte hálóba olykor még a sportnagyhatalmi álmokat kergető Orbán Viktor is belegabalyodik. Márpedig korszerű sportegészségügy, az edzőkkel együttműködő, a teljesítményt a diagnosztika eszközeivel segítő szakorvosok kara nélkül nincs eredményes élsport. Az persze sehol sincs előírva, hogy ez a szakág csak állami tulajdonban működhet. Könnyen lehet, hogy a harc éppen az állami intézmény ellehetetlenítéséért, a piac újraosztásáért folyik.

Varga Péter Pál. Véletlen Kapcsolat

Horváth Szabolcs

A Sportkórház közelmúltjából érdemes felidézni néhány momentumot. Az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök sportsérülését operáló Berkes István, a Sportkórház akkori főigazgatója a szakmai mendemondák szerint hálából kapta az intézmény új, Alkotás úti épületét. A kormány bukása után az épület félkész állapotban maradt. A 2007-es kórházi reformmal eltűntek a kórház belgyógyászati ágyai, sőt a sebészet kapacitását is megnyirbálta a Molnár Lajos vezette minisztérium. Berkes sebész kollégái 2009-ben feljelentették főnöküket, hogy manipulálja a várólistákat, a saját betegeit veszi előre, és műtéti jegyzőkönyveket hamisít. Az ügyet nem lehetett teljesen eltussolni; végül az egészségügyi miniszter Soós Ágnest nevezte ki a kórház élére. A 40 sebészeti és 60 rehabilitációs ággyal összesen évi 3200 beteget ellátó, a sebészeti ágyak 35 százalékos kihasználtságával működő kórház méretgazdaságossági hiánya azonban nyilvánvaló. Mégis megúszta a radikális változtatásokat, például „most éppen olimpiára készülünk” jelszóval.

A folytatásról számos terv született; 2007-ben például MSZP-s, fideszes és KDNP-s országgyűlési képviselők együttesen javasolták a Sportkórház, az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Reumatológiai Intézet egyesülését, ám ezt a tervet Varga megvétózta. Tavaly aztán hirtelen sürgőssé vált, hogy történjen már valami a Sportkórházzal, mivel a Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetem igényt formált a területére. Éppen egy évvel ezelőtt meg is született a kormányhatározat, hogy a Kútvölgyi úti kórházból legott hurcolkodjon ki a Semmelweis Egyetem, helyére pedig költözzön be a Sportkórház. Az ezzel összefüggő feladatok koordinálására Berkes Istvánt nevezték ki miniszteri biztosnak, aki az elmúlt évben 4,5 millió forint bruttó honoráriumban részesült. Berkes a Testnevelési Egyetem oktatója, beosztottként operál a Sportkórházban, és emellett magánintézményben is; kinevezésével rég vágyott stallumot kapott, hogy visszavágjon az őt megfúró kollégáknak. A HVG információja szerint a kórház és a miniszteri biztos között állóháború alakult ki.

HVG

Minden magyarázat nélkül megváltozott a költözésre kijelölt hely is. A Semmelweis Egyetem maradt a Kútvölgyiben, helyette odaadta a kórház céljára régóta alkalmatlan Karolina úti telephelyét, ahonnan korábban már kiköltözött az ortopéd klinika. Nem különösebben meglepő, hogy a költözéssel egy időben felújítandó épületbe a június végi határidőig nem sikerült áthurcolkodni. A műtők még az Alkotás úti, szintén meglehetősen alkalmatlan helyen funkcionálnak, az irodák és a járóbeteg-rendelők viszont már a Karolina úton. Mindehhez a gazdaságosság jegyében 1,5 milliárd forint felújítási pénzt adott a kormány. További 10 milliárdról is szó van, amiből az egykori ortopéd klinika mellett új épületet húznának fel. Összehasonlításképpen: ennyiből a megyei kórházak hatalmas, több száz ágyas új szárnyakat építettek.

A torzsalkodás legújabb fejezete, hogy a nyugdíj előtt álló főigazgatót, Soós Ágnest már most meneszteni akarta a minisztérium, állítólag azzal az indokkal, hogy nem hajtotta végre határidőre a költözködést. Ez amúgy a miniszteri biztos feladata lenne, az ő megbízatását azonban további fél évvel meghosszabbították. Egyelőre Soós is marad, akiért – ahogy korábban is – egykori iskolatársa, Csányi Sándor „interpellált”.