Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A nyár és az ősz folyamán Magyarország mellett az Európai Unió több tagállama (Franciaország, Görögország, Horvátország, Németország, Olaszország és Románia) is jelentette a lovak nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a laboratóriuma hazánkban is kimutatta a fertőzést, amely jelenleg 64 állattartó telepet érint. A lázzal, illetve agy- és gerincvelő-gyulladás okozta idegrendszeri tünetekkel járó betegség az esetek egy részében az állat pusztulásához is vezethet.
A nyugat-nílusi láz (West-Nile fever) vírusát először 1937-ben, Ugandában izolálták. Később kiderült, hogy a vírus nemcsak egész Afrikában (különösen gyakran a Nílus deltájában), hanem a Közel-Keleten, az egykori Szovjetunió déli területein, Délkelet-Ázsiában és Európában is előfordul – írta a Nébih honlapján.
A betegséget okozó vírus a flavivírusok közé tartozik. Ellenálló képessége az élő szervezeten kívül kicsi, a környezetben madarak és szúnyogok tartják fenn. A betegség terjesztésében a fő szerepet a szúnyogok játsszák, ezért szúnyograjzások (esőzések) után nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A vírus iránt fogékony a ló, a szamár, a szarvasmarha, a juh, a teve, de akár az ember is. Fontos kiemelni, hogy a vírus nem a fertőzött lóról terjed át az emberre: ez elsősorban a szúnyogok révén történik.
A lovak esetében a betegség lázas általános tünetekkel, illetve agy- és gerincvelő-gyulladás okozta idegrendszeri tünetekkel jár (étvágytalanság, könnyezés, nehezített légzés, majd néhány nap múlva a hátulsó végtagok gyengesége, bénulások, elhullás). A lovak egy része elpusztul, vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válik az eutanázia, más esetekben a tünetek enyhülnek, és a beteg állatok idővel teljesen meggyógyulnak.
A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriuma idén 64 állattartó telepen állapította meg a nyugat-nílusi láz fertőzést idegrendszeri tüneteket mutató lovakból. A betegséget eddig tizennégy megye 57 településén és a főváros egyik kerületében diagnosztizálták (Budapest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém és Zala). Az idegrendszeri tünetek miatt vizsgálatra került és a laboratóriumi eredmények által is igazoltan nyugat-nílusi lázban beteg lovak 18 százaléka pusztult el.
A Nébih laboratóriumában a lovak mellett madarakat is vizsgálnak nyugat-nílusi lázzal fertőzöttségre. Ez év nyarán a fővárosból, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest és Zala megyékből származó madarakból mutatták ki a kórokozó jelenlétét. A fertőzéssel érintett megyék és települések megtekinthetők a Nébih honlapján.
A nyugat-nílusi láz ellen a lovakat megelőző védőoltással, az állattartó helyek környezetében a környezetvédelmi és állategészségügyi előírások betartása mellett végzett rovarirtással, szúnyoghálók alkalmazásával lehet megvédeni. A Nébih kéri a lótartók fokozott figyelmét, hogy a betegség tüneteinek felmerülése esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. Az idegrendszeri tüneteket mutató állatok nyugat-nílusi láz kimutatására irányuló szerológiai és virológiai vizsgálata továbbra is állami költségre történik.
