A Lázár János batidai vadászkastélyhoz vezető út egy részét úgy kerítette le a kastélyt működtető cég, hogy ahhoz nem kért engedélyt az önkormányzattól. A város földmérővel mérette ki a helyszínen, így állapították meg, hogy a magántulajdonhoz csatolt terület az önkormányzat tulajdonában van, de az iratok között nem találtak engedélyt, amely ehhez hozzájárult volna. Erről az önkormányzat gyorshírszolgálata számolt be a közösségi oldalon.
Soós Gábor ügyvéd megkereste az önkormányzatot, és azt ugyan nem ismerte el, hogy jogszerűtlenül vették igénybe az utat, mégis felajánlotta a Lázár János gyermeke és a kastélyt működtető cég jogi képviseletében eljárva az ellentételezést. Soós Gábor azt is kérte, hogy a használatról és annak körülményeiről a közgyűlés döntsön. (Az ügyvédet telefonon kerestünk, kérdésünkre azonban csak annyit mondott, folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozik.)
Soós Gábor egyébként annak a vadásztársaságnak volt korábban az elnökségi tagja, amely az új vadászati ciklus előtt a vadászati jogot gyakorolta a területen, majd eladásra hirdették meg a vadászházat, amelynek helyén Lázár János és baráti körének vadászkastélya felépült. Az ügyvéd emellett önkormányzati tulajdonú cégekben is posztot kapott korábban.
A vadászkastély építéséről elsőként a helyi lap, a Délmagyarország számolt be, később pedig több újságíró kutatómunkája derítette ki, hogy a kastély Lázár János családjának tulajdonában levő fölterületeken épült fel, majd az is kiderült, hogy luxusvilla lett az egykori vadászház helyén. A vadászkastélyt működtető cégben sokáig nem volt közvetlenül tulajdonrésze Lázár Jánosnak, de az áprilisi parlamenti választások után már hivatalosan is tulajdonos lett a képviselő.
Az út használatáról várhatóan a márciusi közgyűlésen dönt a képviselő-testület, ahol a Lázárt támogató fideszes képviselők vannak többségben.
*
Soós Gábor pár órával cikkük megjelenése után a Grosswiese Zrt. képviseletében maga kereste meg szerkesztőségünket, és noha korábban is megszólalt (illetve nem akart megszólalni) írásunkban, utólag „a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi kötelezettsége, valamint a másik fél megszólaltatásának a sajtóban alkalmazott gyakorlata értelmében” szót kért a cégnek.
Kifejtette, a Grosswiese álláspontja szerint a szóban forgó területen „a nyolcvanas évek elején épült vadászház, az érintett bekötő út csak az épülethez vezet, más irányú és jellegű forgalmat nem bonyolít. A korábban a Hódcsillag Szövetkezethez tartozó rövid útszakasz azonban szövetkezeti földtulajdonokat rendező, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény értelmében az ingatlantól elválva önkormányzati tulajdonba került”. A levélben az ügyvéd megismétli, hogy a Grosswiese Zrt. szeretné az évek óta fennálló jogvitát, az utat érintő, 1993 óta tisztázatlan helyzetet „politikamentesen”, az önkormányzat és a cég számára is megnyugtató módon rendezni. „Ezért kerestük meg a várost, és tettünk ajánlatot a jogvita rendezésére” – áll a levélben.
