Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Áll a bál a fővárosi patkányirtás körül, szerdán a budapesti önkormányzat közbeszerzési bizottsága nem szavazta meg azt a háromszáz millió forint pluszpénzt, amit az egyébként egymilliárdos közbeszerzésen nyertes konzorcium kért "rendkívülinek" mondott feladatának teljesítéséhez, magyarul a Budapest utcáit ellepő rágcsálók tényleges kiirtásához.
A patkányirtásra szerződött konzorcium négy tagja közül kettő már befutott az állami szúnyoggyérítésnél is, évek óta velük köt szerződést az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF). Most úgy tűnik, a rágcsálók kinyírásával is bizonyítanának, pedig a szúnyogokkal folytatott küzdelmük sem mondható igazán sikeresnek. A szezon közeledtével például a Balaton menti önkormányzatokat tömörítő Balaton Szövetségnek is a zsebébe kell nyúlnia a pluszirtásokért, és az állami pénzen végzett központi szolgáltatás mellett gyakran más önkormányzatok is megrendelnek külön gyérítést.
A patkányokat nem érdekli a szerződésmódosítás
Már tavaly nyáron súlyosbodott a fővárosi patkányprobléma, amikor elhúzódott a szerződés aláírása a közbeszerzésen nyertes konzorciummal, miközben az irtást 47 éven át végző Bábolna Bio szerződése már nem volt érvényben. Utóbbi meg is támadta a közbeszerzést, a rivális cégek referenciáit is kifogásolta, de a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította. Aztán a budapesti patkányészlelések – no meg nyilván a patkányok is – szépen elkezdtek szaporodni. A Párbeszéd párt korábban patkányszámláló Facebook-oldalt is indított.
A patkányirtásra szerződött konzorcium referenciáit nemcsak a korábban ezt a feladatot végző cég kifogásolja, hanem a Párbeszéd zuglói polgármestere, Karácsony Gergely is úgy látja, a szúnyogirtásban szerzett tapasztalat kevés lehet ehhez a feladathoz is. Egyébként is, szerinte a patkányirtási közbeszerzést eleve rosszul írták ki, így a szerződést egyszerűen fel kellene bontani. Karácsony a héten az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy a fővárosi közgyűlés – melynek hivatalból ő is tagja – már decemberben megszavazta a patkányirtási pluszpénzt, de a közbeszerzési bizottságnak még jóvá kellett volna hagynia a konzorciummal kötött szerződés módosítását. A bizottság fideszes tagjai azonban nem mentek el az ülésre, így az határozatképtelen volt. Igaz – tette hozzá – ő maga akkor sem szavazta volna meg azt, illetve legalább tartózkodott volna.
MTI / Kovács Attila
A patkánybiznisz szúnyogirtással kezdődött
A 2013-as árvizet követő pánikszerű szúnyoggyérítés után, 2014 júniusában jelentette be a kormány, hogy abban az évben az állami költségvetésből másfél milliárd forintot ad a központi szúnyoggyérítésre. A feladatot az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságra osztották ki, amelynek akkor Bakondi György volt a vezetője. A meghívásos, tehát nem nyilvános tenderen a SZEMP Air Konzorciumot bízták meg, amelynek a békési Rovért Kft., a Csongrád megyei Szatymaz repterét is üzemeltető Szemp Air Kft., illetve a fővárosi Corax-Bioner Zrt. a tagjai. Utóbbi egyébként a KISZ utolsó első titkára, Nagy Imre családjának érdekeltsége, az előző évtizedben pedig rövid ideig Zuschlag Jánost, a később elítélt MSZP-s exképviselőt is alkalmazta.
Akkor a magyarnarancs.hu nyomozta ki, hogy az éppen OKF-főigazgató Bakondi Györgynek korábban volt kapcsolata a Corax-Bioner Zrt.-vel: a dandártábornok még a Darázs Ügyvédi Iroda munkatársaként a cég jogi képviseletét látta el közbeszerzési ügyekben. A lap feltette a Bakondi személyével kapcsolatos kérdéseket az OKF sajtóosztályának, ahonnan azt a választ kapta, hogy a tábornok számos közbeszerzési ügyben járt el az előző évtizedben, így a szóban forgó zrt. esetében az együttműködésben sem látnak kivetnivalót, minden jogszerűen zajlott.
2015-ben a Corax-Bionert az MNC Service Kft. váltotta a konzorciumban, amelyet az időjárás viszontagságai következtében „váratlanul” elszaporodott szúnyogokra hivatkozva rendre hirdetmény nélküli eljárásban hoztak ki nyertesnek az OKF meghívásos tenderein. 2016-ban volt ugyan egy furcsa ügy, amikor a Közbeszerzési Hatóság (KBH) vitatta a közbeszerzés törvényességét, az OKF azonban nem hagyta magát, perre ment, a KBH viszontperelt, az eset el is jutott a Kúriáig, ott pedig a katasztrófavédelmiseknek adtak igazat.
2017-ben már nyílt eljáráson írták ki az állami szúnyoggyérítési feladatokat, de akkorra a konzorcium tagjai kellő referenciákat tudtak felmutatni, és ez másokkal szemben előnyt jelentett. Nem volt meglepő tehát, hogy ekkor is a régi ismerősök lettek a nyertesek, igaz, ezúttal PMG Szúnyogkontroll Konzorcium néven futottak be a korábbi cégek (egészen pontosan a Szemp Air helyett az abból kivált Szatymazi Repülőtér Kft. volt a harmadik tag). A PMG ekkor két évre szóló keretmegállapodást köthetett az OKF-fel. A szóban forgó összeg áfával együtt csaknem ötmilliárd forint volt.
Képünk illusztráció
MTI / Karnook Csaba
Így hárultak el a patkánytender elnyeréséhez vezető akadályok
A fővárosi patkányirtást közel ötven éve végző Bábolna Bio sokakat meglepő lecserélése után az Átlátszó utánanézett, mi állhat a döntés mögött, hogyan kerültek képbe a kecskeméti, szegedi, békési és gyulai cégek. Ekkor derült ki, hogy az RNHB Konzorciumban a kecskeméti Növényvédő és Kártevőirtó Kft. és a gyulai Bogármérnökség Kft. kapott helyet az állami szúnyoggyérítés hősei, a békési székhelyű Rovért Kft. és a Szatymazi Repülőtér Kft. tulajdonosai mellett. (Igaz, utóbbiak most új szegedi céggel, a Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft.-vel szálltak be a projektbe).
Ha úgy tetszik, a Rovért, de főként a szegedi cég mellett kellettek a konzorciumba olyanok is, akik láttak már közelről patkányokat. Bár honlapjaik szerint sem a gyulai, sem a kecskeméti társaságnak nem ez a fő profilja, de legalább tanúsítványuk van arról, hogy végezhetnek ilyen tevékenységet. A Növényvédő Kft. már húsz éve, a Bogármérnökség Kft. (melynek tulajdonosa, Leel-Őssy Gábor korábban volt az MSZP, később a DK gyulai szervezetének elnöke is) tíz éve működik. Az sem egy utolsó szempont, hogy ezeknek volt az elmúlt három évben rágcsálóirtásért kapott bevételük, igaz, elsőre ez is kevésnek bizonyult, így jól jöhetett a konzorciumnak, hogy az eredeti kiírást módosították: a felére csökkentették az előírt összeget.
Megkerestük a szóban forgó cégek vezetőit, hogyan látják, mennyire tudják majd ellátni most éppen bővítendő feladaikat. A kecskeméti Növényvédő Kft. vezetője azt mondta, a héten is dolgoztak, cégüknek négy kerületben kellett a rágcsálókat irtani. Takács Zoltán azt is elárulta, hogy a gyulai és a békési cégekkel már évek óta együtt dolgoznak – például szúnyoggyérítésben is.
A gyulai volt MSZP–DK-politikust, Leel-Őssy Gábort nem tudtuk elérni, a Bogármérnökség Kft. egyik munkatársához irányította át telefonhívásait, ő a héten a kollégája szerint már nem lesz elérhető. A RBNH Konzorcium vezetője, a Rovért Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Reisinger Mátyás arról biztosított, hogy a csapatban mindenki öreg motoros, többekkel szúnyoggyérítésben dolgoztak együtt.
