Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A gazdák nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy az alternatív tojótyúktartásra álljanak át, a váltás rövid időn belül hatalmas befektetést igényelne, hiszen a magyar termelés 90 százaléka ketreces tartásból származik – mondta Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke az M1-en szerdán.
Korábban megírtuk, hogy néhány év múlva a nemzetközi kiskereskedelmi láncok már nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojásokat, de Pákozd Gergely szerint semmilyen szakmai egyeztetés nem történt az áruházláncok bejelentése előtt, és szerinte ezzel veszélybe sodornák a közép-európai tojáságazatot.
Az áruházláncok a döntésüket azzal magyarázták, hogy a szabadtartás fenntarthatóbb, kevésbé terheli a környezetet, azonban Pákozd szerint erről még mindig folynak viták, nem csak a tojáságazatban, de az egész mezőgazdaságban is. Szerinte kérdésesek az úgynevezett alternatív termelési módok is, hiszen így a tojótyúkoknak nagyobb területre és több takarmányra van szükségük, vagyis az energiafelhasználás is jóval magasabb lesz.
A szövetség emellett érthetetlennek tartja az állatjóléti indokokat is, mivel az Európai Unióban amúgy is nagyon szigorúak a szabályok, és 2012-ben le kellett cserélni a tojótyúk-technológiát, éppen az állattartási körülmények javítása érdekében.
