Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az idei első 11 151 munkahelyi baleset történt az országban, amelyből 32 volt halálos kimenetelű, 77 súlyos kimenetelű és 120 okozott valamilyen csonkulást – derül ki a Pénzügyminisztérium által közzétett statisztikákból.
A megyék és a főváros rangsorában egyértelműen Budapest áll a legrosszabb helyen, hiszen itt 1 836 munkabalesetet regisztrált a hatóság, amit Pest megye követ 1 011 esettel – ezek az adatok annyiban nem meglepőek, hogy itt van a legtöbb munkahely.
A lista másik végén Nógrád megye található 218 esettel, de háromszáz alatti számmal találkozhatunk Zala (229) és Tolna (274) megyében is. A szerencsétlenségek külföldön sem kerülték el honfitársainkat, a határon túlról ugyanis 138 balesetet regisztrált a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya, amiből 2 volt halálos.
A statisztikák szerint a középvállalatoknál (50-249 fő) a legveszélyesebb dolgozni, ott ugyanis 3 805 balesetet jegyeztek fel, amitől éppenhogy elmaradnak a kisvállalatok (10-49 fő): 3 124. Ehhez képest a nagyvállalatoknál (500 főnél több dolgozó) 1 856 baleset volt az első félévben, míg a mikrocégeknél (max. 9 fő) 1 201.
A szakmákat nézve egyértelműen kiemelkedik a feldolgozóipar a maga 4 344 esetével, de sok baleset volt a szállítás és raktározás (1 424), illetve a kereskedelem és gépjárműjavítás szektorban (1 263) is. Bár az építőiparban „csak” 437 baleset történt, ebből 12 lett halálos, ami még több, ha hozzáadjuk az épületek építése (145 baleset és 10 halálos szerencsétlenség) és a speciális szaképítés (168, illetve 2) kategóriát, amit a KSH külön mér a statisztikáiban. Ezután a mezőgazdaság jön 3 halálos esettel, de volt halálos baleset az erdőgazdálkodásnál, a nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységeknél, a fémfeldolgozási termékek, illetve a közúti járművek gyártása során, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szektorban, a nagy- és kiskereskedelemben, a szárazföldi, csővezetékes szállításnál és a raktározásnál is.
Érdekesség, hogy nemigen volt olyan szektor, amely megúszta egyetlen baleset nélkül: 0-t a statisztikában csak a szén- és fémtartalmú ércbányászatnál, az állategészségügyi ellátásnál, a szerencsejátéknál és a háztartási munkáknál láttunk. Ez azt is jelenti, hogy a például a reklám és piackutatás is fel tudott mutatni 3 balesetet, a műsorszolgáltatási szektorban is volt 1 eset, ahogy a légi személyszállításnál is 5. A vendéglátásnál viszont már 231 balesetet regisztráltak, kevesebbet, mint a hulladékgyűjtésnél (367) vagy az oktatásnál (453), de többet mint az érdekképviseleti tevékenységnél (49).
