Az eredmények azt mutatják, hogy bár a cégeknek még mindig jelentős hányada (EU: 63 százalék, Magyarország: 80 százalék) tartja a korrupciót széles körben elterjedt problémának, arányuk uniós szinten kismértékben (-4 százalék), Magyarország esetében pedig számottevően (-11 százalék) csökkent 2017-hez képest.
A válaszadók szkeptikusak a korrupció elleni fellépést illetően: 51 százalékuk (Magyarországon az 56 százalékuk) valószínűtlennek tartja, hogy a korrupt személyeket és vállalkozásokat feljelentik a rendőrségnél vagy az ügyészségnél, illetve hogy az illetékes hatóságok lefülelik őket.
A felmérés szerint Magyarországon a legelterjedtebb korrupciós forma, hogy részrehajlás történik ismerősök vagy családtagok irányába az üzleti életben, ezt 43 százalék gondolja így. Érdekesség, hogy a válaszadóknak csak a 24 százaléka gondolja úgy, hogy politikai pártok finanszírozásáért vagy a politikai döntéshozatalba való beleszólásért történne korrupció. Az EU-s átlag az utóbbi esetben 34 százalék.
A Bizottság az érintett felekkel közösen folytatni fogja a korrupció felszámolása érdekében végzett munkát.
