Budapest-bérletek vs. agglomerációs járatok: Ki fizet kinek, és pontosan miért?

Hosszú posztban elemezte a Facebookon Vitézy Dávid a Budapest-bérletről szóló megállapodások hátterét pénteken. A volt közlekedési államtitkár azt írta le részletesen, hogy valójában ki és miért fizet a másiknak a bérlet kapcsán, és miről szólnak ezek a megállapodások.

Mint írja, az egész alapja egy hét évvel ezelőtti megállapodás, melyet a Fővárosi Önkormányzat és a közlekedési minisztérium kötött egymással a hévek és az agglomerációba kijáró kék Volán-buszjáratok közös működtetésére. Ez 2019 óta minden év végén lejárt, de eddig mindig sikerült meghosszabbítani – most nem.

Eddig a rendszer a következőképpen működött:

• Az agglomerációs járatok működtetése a városhatárig a mindenkori közlekedési miniszter feladatkörébe tartozott, Budapest határain belül pedig a főpolgármesterébe. 2016-ig a Fővárosi Önkormányzat és a BKK rendelte meg és működtette a járatokat, és az állam ehhez forrást biztosított, „ha úgy tetszik, átadta a feladatot az önkormányzatnak."
• A pénz, amit ehhez adott, a főváros szerint nem volt elég, ezért Tarlós István akkori főpolgármester kezdeményezésére a kormány átvette a működtetést, a héveket és a buszjáratokat. Ekkor került a HÉV a MÁV alá, a buszjáratokat a Volánbusz működtette. De az együttműködés megmaradt, csak fordított logikán.
• Innentől a kormány maga intézte a helyközi közlekedést, ami az ő dolga, viszont a főváros meghatalmazásából átvette a főpolgármester feladatait a Budapesten belüli közlekedésben. Ennek lenne márciustól vége.

Miről szólt pontosan az együttműködés?

• A szerződés arra épült, hogy Budapest egy egységes tömegközlekedési hálózatot alkot, és ha az állam is működtet mostantól fővárosi helyi közlekedési járatokat, attól még ezt fenn kell tartani.
• A menetrend és a járatkövetés a budapesti szakaszon a főváros egyetértéséhez volt kötve, azt nem dönthette el egyedül a miniszter.
• Budapesten belül a BKK tarifáival használható maradt minden járat - nem csak a Budapest-bérlet, de a sima BKK-jegy és minden más fővárosi termék jó rájuk. Épp ezért a jegyek és bérletek eladását (automaták, BudapestGo, pénztárak) és ellenőrzését is a BKK végzi.
• A járatok forgalomirányítási feladatait a BKK látja el, így ha például egy baleset miatt leáll a hév, gyorsan szerveznek pótlást, akár BKV-s buszokat is felhasználva. Ha pedig a Volánbusz képtelen kiadni kellő számú járművet (ami sajnos tipikus volt az elmúlt időszakban), akkor budapesti, helyi BKK-s kék buszokkal pótolták ezeket.
• A kék Volánbuszokon rajta maradt a Futár, mutatja őket a kijelző, a Budapesten megszokott tájékoztatási arculatot és színvonalat követik, a BKK előírásai szerint.
• A kék Volánbuszok a budapesti megállókat, végállomásokat, fővárosi infrastruktúrát használnak.

Vitézy szerint az átmeneti hosszabbításról szóló megállapodás nem a törvény szerinti felelősök, azaz a főváros és a minisztérium, csak a BKK és a MÁV között született meg.

Ki fizetett eddig ezért kinek?

• A főváros tulajdonképpen helyi közlekedést rendelt meg az államtól, és fizetett is érte, 2016-ban még 6,6 milliárdot, az utóbbi években 7,4 milliárdot, idén pedig az összeget „utolsó ajánlatként" 8,6 milliárd forintra emelte a tárca a megjelent hírek, levelezések szerint.
• Megállapodás híján január elsejétől az állami oldal felhatalmazása is megszűnt Budapesten belül közlekedést szervezni, valójában visszaszállt a Fővárosra a hévek megrendelői joga és egyúttal megszűnt a jogalapja annak, hogy a miniszter megrendelje a HÉV szolgáltatásait ezeken a budapesti szakaszokon. A HÉV ettől még továbbra is a Mávé, együttműködés nélkül nincs a helyzetnek jogszerű feloldása.
• Mivel a BKK szedte be a jegybevételeket Budapesten és az agglomerációban is a MÁV HÉV és a Volánbusz helyett, ebből a helyközi közlekedésre eső részt át kellett adnia.
• Mivel a BKK ellátta a fent felsorolt feladatokat, ezért neki is jár pénz a szolgáltatásaiért (tájékoztatás, forgalomirányítás, ellenőrzés stb.).

Mivel ezek a tételek folyamatosan mozognak a jegybevételek, az energiaárak, az infláció és sok más tényező függvényében, Vitézy szerint természetes lett az elmúlt években, hogy minden évet elszámolási vitával zártak a felek. 2022-ben még közlekedési államtitkárként ő maga vezette a tárgyalásokat a Fővárossal, néhány körben „oda-vissza" lealkudták a MÁV és a BKK egymással szembeni követeléseit, és megállapodtak. „Röviden: most ez nem sikerült, és ezért tartunk itt."

A Budapest-bérletek és az agglomerációs járatok jövőjéről jövő héten egyeztetnek az érintett felek. Vitézy azzal zárja posztját, hogy sok évnyi munkája van a Budapest-bérletben, ezért, ha bármiben tud segíteni a feleknek, hogy megszülessen a megállapodás, örömmel megteszi.