Donald Trump 2025 januári hivatalba lépése óta többször is olyan döntést hozott, ami a kívülálló számára meggondolatlannak, sőt felelőtlennek tűnhet, de legalábbis feltűnően hiányzik belőlük az átgondolt stratégia. Mégis lehet bennük ráció – noha olyan, ami nem az állam, hanem bizonyos tűzhöz közel álló magánszemélyek érdekét szolgálják.
A HVG is többször beszámolt arról, hogy az amerikai elnök indokolatlan 180 fokos fordulatai előtt nem sokkal gyanús aktivitás mutatkozott a tőzsdéken – a Wall Street Journal most összeszedte a legemlékezetesebb eseteket, amelyeknél felmerül a bennfentes kereskedés gyanúja.
Iráni deeszkaláció
Legutóbb néhány napja, március 23-án történt ilyen eset, amikor Trump váratlanul bejelentette, hogy elhalasztja az iráni energia-infrastruktúra elleni támadásokat, és békülékenyebb hangnemet ütött meg. A háború nyomán kirobbant olajválság miatt a jó hírekre kiéhezett piacok azonnal lecsaptak az elnök kijelentésére: az olajár zuhanni, míg a részvényárfolyamok emelkedni kezdtek.
15 perccel Trump közlése előtt több száz millió dollár értékben kötöttek határidős ügyleteket abban a reményben, hogy a kőolaj ára esni fog, ami meg is történt, és a nap végén már 14 százalékkal ért kevesebbet, mint nyitáskor. Pedig egészen 11 óráig nem volt különösebb érdeklődés az olaj iránt, ekkor azonban megugrott az aktivitás: a West Texas Intermediate és a Brent típusú nyersolajra összesen 760 millió dollár értékben kötöttek szerződéseket. Hasonló aktivitás mutatkozott az S&P indexet alkotó részvények esetében is – írja az amerikai üzleti lap a Dow Jones adataira hivatkozva.
„Ki volt ez az ember? Trump? Egy családtagja? egy Fehér Házi alkalmazott? Ez korrupció. Arcpirító korrupció” – írta az X-en Chris Murphy demokrata szenátor. Trump egyik szóvivője a vádakra úgy reagált, hogy egyik kormánytisztviselő sem profitálhat bennfentes információkból, sőt ezek a gyanúsítások alaptalanok és felelőtlenek.
https://hvg.hu/gazdasag/20260326_trump-iran-vilaggazdasag-politikai-kovetkezmenyek-felidos-valasztas-hvg
Az iráni háború megindítása
Hasonló látnoki képességekkel bírtak azok, akik 1,2 millió dollárt kerestek azon a fogadáson a Polymarketen, miszerint az Irán elleni amerikai támadás pontosan február 28-án fog megindulni. A Bubblemaps nevű blokklánc-elemző cég ezeket a felhasználókat „vélhetően bennfentes kereskedőként” jelölte meg. A vállalat később arra utaló bizonyítékot is talált, hogy a kör egyik tagja már a tavaly nyáron történt Irán nukleáris létesítményei ellen végrehajtott amerikai légicsapások idejét is sikerrel jósolta meg.
A rejtélyes ember Iránnal kapcsolatos fogadásainak 93 százaléka nyert, ami példátlanul jó aránynak számít, főleg annak tükrében, hogy a fogadások nem nyilvános, még be sem jelentett katonai hadműveletekre irányultak.
Az események hatására a Polymarket bejelentette, hogy szigorítja a bennfentes kereskedés elleni szabályait.
Nicolás Maduro elfogása
A fentihez képest aprópénznek tűnik, de nem kevésbé gyanús az az eset, hogy valaki december végétől fogva először kis, majd egyre nagyobb összegekben fogadott arra, hogy a venezuelai elnök, Nicolás Maduro január 31-én már nem lesz hatalomban. A titokzatos látnok összesen 34 ezer dollárt tett fel erre a lehetőségre, az utolsó fogadást mindössze egy órával a január 3-i amerikai akció megindulása előtt tette, amely során elfogták és az Egyesült Államokba szállították Madurót. A jó szimatú fogadó ezzel több mint 400 ezer dollár nyereséget ért el.
Néhány nappal később a Demokrata párt olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami megtiltaná a szövetségi kormány tisztviselőinek, hogy nem publikus információt használjanak fel a piaci előrejelzésekre való fogadások során.
https://hvg.hu/360/20260106_venezuela-usa-kina-koolaj-maduro-trump
A Kína-elleni vámok felpörgetése
Tavaly október 10-én az amerikai elnök abbéli felháborodásában, hogy Kína korlátozásokat jelentett be a ritkaföldfémek exportjára, 100 százalékos extravám kivetésével fenyegette meg az ázsiai országot. A hírt nem fogadták jól a tőzsdék, az árfolyamok beestek, a befektetők menekültek a részvénypiacról.
Nem sokkal a bejelentés a Hyperliquid nevű kriptovaluta-kereskedő oldal két felhasználója óriási téteket tett arra, hogy a két népszerű kriptoeszköz, a bitcoin és az ethereum ára zuhanni fog – és ezen 160 millió dollárt kerestek.
Az egyik tétel percekkel Trump bejelentése előtt történt, ami miatt a piac azon kezdett spekulálni, vajon az elnök köreiből valaki szivárogtatott-e a szerencsés kereskedőnek.
A vámháború elhalasztása
2025. április 10-én, a vámháború kellős közepén, amikor Trump boldog-boldogtalant drasztikus tarifákkal sújtott, a tőzsdei árfolyamok szerte a világban mélyponton voltak. Majd egy emlékezetes szerda reggel Trump kiposztolta a tulajdonában álló Truth Social közösségi platformra, hogy „EZ A LEGJOBB IDŐ VÁSÁROLNI!!! DJT”. Szűk négy órával később, helyi idő szerint 13:18-kor pedig bejelentette, hogy 90 nappal elhalasztja a vámok hatályba lépését, aminek hatására a tőzsdék meredek, napon belül közel 10 százalékos emelkedésbe kezdtek.
Figyelemreméltó egybeesés, hogy 13 órától kezdve rengeteg fogadás érkezett arra, hogy az S&P 500 index sokkal magasabban fog zárni a nyitóértékhez képest – amire semmi jel nem utalt annak ellenére, hogy Trump vásárlásra buzdította a világot. Értelemszerűen azok is megszedték magukat egy nap alatt, akik még a bejelentés előtt vásároltak részvényeket nyomott áron, majd még aznap a kasszához járultak a „nyereményükkel”.
https://hvg.hu/gazdasag/20260221_trump-vamemeles-usa-legfelsobb-birosag
