Csípősebb ételek Szegeden: megváltoztatták a helyi kínai vállalkozások életét a BYD-gyár miatt érkező munkások

Egy szakértő szerint ha új gazdasági környezet alakul is ki, az nem a régi vállalkozások rovására történik.

  • HVG

Mint a legtöbb magyarországi városban, Szegeden is évtizedek óta működnek kínai éttermek, ázsiai élelmiszerboltok és egyéb családi vállalkozások. A Telex annak járt utána, hozott-e valamilyen változást számukra, hogy a BYD beruházásának bejelentése óta egyre több kínai munkavállaló érkezik a városba.

A tapasztalatok szerint egyre több a kínai vásárló és vendég, és van olyan bolt, ahol kifejezetten miattuk rendelnek most már rendszeresen bizonyos termékeket, egy étteremvezető szerint pedig előfordul, hogy olyan fogásokat keresnek, amelyek nem szerepelnek az étlapon. Bár ő emiatt nem változtatott azon, de van olyan hely, ahol módosítottak a kínálaton, és van egy külön étlap is olyan fogásokkal, amelyek egy része olyan csípős, hogy azokat a szegediek többsége nem tudja megenni.

Nyíri Pál, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára – aki évtizedek óta a magyarországi kínai közösségeket kutatja – úgy látja, a nagy kínai ipari beruházások első hatása általában nem az, hogy a már működő kínai boltokat és éttermeket alakítják át, inkább egy új gazdasági környezet kezd kialakulni körülöttük, és ez nem a meglévő vállalkozások rovására alakítja át a helyi viszonyokat.

Hozzátette: sok olyan szolgáltatás indul, ami a kínai vállalatok és munkavállalóik mindennapi működését segítik, példaként az ételkiszállítással foglalkozó vállalkozásokat, az ingatlanközvetítőket, a könyvelőket, az ügyvédeket és a HR-szolgáltatókat említette. Hozzátette, hasonló folyamatok már megfigyelhetők Debrecenben is a kínai beruházások környezetében, és szerinte Szegeden is erre lehet majd számítani.

Megjegyezte azt is, hogy a most érkező munkavállalók jelentős része csak átmenetileg dolgozik Magyarországon, egy-egy beruházás időtartamára. Attól tehát, hogy egyszerre sok kínai tartózkodik Szegeden, még nem feltétlenül alakul ki egy tartós, önszerveződő helyi közösség. Nyíri Pál szerint persze más a helyzet azokkal a mérnökökkel, menedzserekkel és más magasan képzett szakemberekkel, akik hosszabb távra telepednek le – az ő jelenlétük idővel új szolgáltatások, vállalkozások és kapcsolati hálók kialakulását is ösztönözheti. Hogy a BYD megjelenése változtathat-e a Magyarországon élő kínaiak megítélésén, arra a szakértő nem tudott egyértelmű választ adni, de tény, hogy más kép él róluk a közgondolkodásban, mint húsz évvel ezelőtt.

A szegedi gyár, illetve a területén zajló építkezés miatt számos kritika érte a céget: vannak, akik szerint embertelen munkakörülmények uralkodnak ott, és korábban az Európai Parlament több képviselője arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a testület vizsgáltassa ki, mi igaz a súlyos állításokból. Június közepén pedig jött a hír, hogy egy újabb munkás szenvedett halálos balesetet.

Felmerült az is, hogy a BYD a Szegeden létesítendő üzem építésénél súlyosan megszegte a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségeit, ami miatt Gajdos László, Magyarország élő környezetért felelős minisztere felszólítást is intézett hozzájuk. Az ügyben nyomozás is indult a Csongrád-Csanád megyei kormányhivatal feljelentése nyomán.

https://hvg.hu/360/20260621_byd-szennyezes-szeged-bloomberg-kinai-cegek-munkavallalok-jogai

Nyitókép: Építkezés a BYD-gyár területén 2025-ben. Forrás: YouTube

Hozzászólások