Három nap alatt kétezer támogató aláírás – ennyi jött össze eddig az AKKU mellett, a hely közönsége és támogatói által kezdeményezett aláírásgyűjtés során. Sokaknak fontos tehát, hogy a „Kulturális és Esélyegyenlőségi Telephely” ne zárjon be. De a VII. kerület februári döntése alapján április 1-től már nem működhet. Pályázatot írnak ki az épület kulturális hasznosítására. Az AKKU-ban kedden tartott sajtótájékoztatón a kerülettől senki nem jelent meg, hogy elmondja, miért is alakult ki a helyzet. Pedig nehéz érteni: nemrég még 15+5 éves bérletről volt szó, folyamatos kulturális működésről.

Az AKKU pultja mögött hárman állnak, egyikük hozza a forró gulyást, a másik italt mér, a harmadik számol.
- Köszi – mondja egy sorban álló, aki átveszi a tányért gulyáslevesét. – Mi lesz holnaptól?
- Nem tudom. Én tűzoltó leszek – válaszolja az egyikük. Aztán a többiekre mutat: ő katona, ő meg ott vadakat terelő juhász.

A sorban állók nevetnek. Mindez a VII. kerületi kulturális centrum, az AKKU Kulturális és Esélyegyenlőségi Telephely záróestéjén zajlott, amelyen a hely barátai léptek fel. S nagyjából összefoglalja, amit a helyzetről és a jövőről tudni lehet.

Műszaki ritkaságok és az AKKU Trafóházból kulturális-esélyegyenlőségi centrum © wakku.hu

„Nagyon szeretném érteni, hogy mi a probléma” – mondja a hvg.hu-nak Horgas Péter díszlettervező, tervezőművész, aki Budapest legújabb, ám most bezárni kényszerülő progresszív kulturális terét kitalálta és (ma még) vezeti. Valóban, a helyzet kafkainak tűnik.

Azt ugyanis e pillanatban nem tudni pontosan, miért kellett bezárnia az AKKU-nak, amelynek létrejöttét – túl azon, hogy a városi progresszív kultúra képviselői és közönsége üdvözölték – az önkormányzat is kifejezetten akarta. Igaz ugyan, hogy aki leginkább akarta, Hunvald György jelenleg előzetes letartóztatásban van. Ettől azonban az AKKU, azaz az Alternatív Kulturális Közösségek Uniója még működhetne. Hely van, programok vannak, közönség van, még valamennyi pénz is van, perspektíva is volt, a kerület tavaly ősszel ugyanis még 15+5 évre bérbe adta volna az épületet az Akku Design Kft.-nek. Tehát a szereplők komolyan gondolták. Csak érvényes bérleti szerződés nincs.

„A szerződést nem írtuk alá” – meséli Horgas Péter, aki 2002-ben találta ki az AKKU-t, s 2006 óta az épületben dolgozik. Meghökkenésünkre úgy pontosít, a legjobb szándék mellett sem írhatták alá, az első szövegváltozat ugyanis pontatlanságokkal, számszaki hibákkal volt tele, ezen kívül alapvető kérdéseket sem tisztázott velük az önkormányzat. „Az új szövegváltozat elkészült január 7-én. Ez már majdnem jó volt. Mégis felelőtlenség lett volna aláírni. Ugyanis nem láthatok bele a működés alapfeltételeibe sem, nem tudhatom, mennyi az épület áram- és vízfogyasztása például. Így nem lehet kalkulálni. A tulajdonos nem adott át egy sor alapinformációt. Ezen kívül a kerület a bérleti szerződés mellé támogatási szerződést is ígért, amit aztán már nem kaptuk meg. Lehetne így is, de akkor teljesen át kell gondolnunk a hosszú távú működésünket, több tízmilliót más forrásból kell pótolni.”

Devosa Gábor, Erzsébetváros (vagyis a VII. kerület) alpolgármestere kérdésünkre azt mondja, a kerület figyelembe vette Horgas Péterék javaslatait a szerződés szövegében. Ennek fényében pedig nem érti, miért nem lehetett "öt hónapon át" aláírni. „Ha Horgas úrék komolyan gondolják, hogy működtetni szeretnék ezt a helyet, akkor öt hónap elég lett volna ahhoz, hogy a bérleti szerződés ügyét közösen megoldjuk. És arra is, hogy végiggondolják, honnan lesznek forrásaik.”

Rámpa az AKKU átépített bejáratánál Hozzáférés © wakku.hu

Az alpolgármester szerint az önkormányzat minden lényeges információt átadott az épülettel kapcsolatban, arról nem szólva, hogy az AKKU-sok eddig is az épületben voltak, tudhatták hát, milyenek a fenntartási költségek. Devosa szerint a kerület elment addig, ameddig elmehetett. Nem kértek pénzt a bérleti jog megváltásáért (ez sokmillió forint) és alacsony bérleti díjat állapítottak volna meg. Mint mondja, azt a „támogatási szerződést”, amit az AKKU várt volna, nem tudják nyújtani. Egyrészt, mert „az önkormányzat csak olyan szervezeteknek tud támogatást adni, amelyeknek érvényes bérleti szerződésük vagy tulajdonuk van”. Másrészt, mert más a támogatási gyakorlatuk. „Az önkormányzat törvényes gyakorlata, hogy minden évben közművelődési megállapodás formájában, testületi hatáskörben ad támogatást, mely az adott tárgyévre szól. 15+5 évre közművelődési támogatást adni, ilyen szerződést kötni nem is lehet.” Fel is sorolja a Bihari János Táncegyüttestől a Fészekig azokat a helyeket és szervezeteket, amelyek kapnak támogatást, kétoldalú megállapodás keretében.

Akár a IX. kerületi Trafó, ez a ház is áramátalakító volt egykor. Az Elektrotechnikai Múzeum udvarán áll az épület, az NKÖM (ma OKM) korábbi székhelye mögött. Az 1893-ban épített áramátalakító állomás gépcsarnokáról van szó, fél évszázadon keresztül innen látták el egyenárammal a Belvárost. A hatvanas évek elején megszűnt az áramátalakító üzeme és 2004-ig az ELMŰ Rt. Mérőosztályának adott helyet.

A Kazinczy utca 21. alatti épületet az ELMŰ-től 2006-ban megvette az NKÖM, azaz a kulturális minisztérium. Az állam 2008-ban birtokba adta az önkormányzatnak, miután addig az épülettel nem kezdett semmit; bútorokat tárolt benne. A minisztérium szándéka az volt, hogy ott kulturális intézmény legyen, de erre pénze már nemigen volt.  A kerületi alpolgármester úgy tudja, hogy három éven át évi 60 milliót megajánlott a minisztérium egy létrejövő intézménynek. Horgas erről a pénzről nem tud. Egyszeri támogatást kaptak a minisztériumól, nettó 30 milliót, amelyet a ház felújítására, beruházásokra kellett költeni. A programokra pályázati pénzük volt, a Nemzeti Kulturális Alaptól. 2008-ban már folyamatosan működött a ház.

A két fél, azaz a kerület és az AKKU most a saját együttműködési készségét hangsúlyozza, mégis állóháború van.

Horgas Péter azt is elmeséli, folyamatosan olyan tevékenységet kellett végeznie, amihez formálisan semmi köze nem lehetett volna – az önkormányzat késlekedése és lassúsága miatt. Többek között az épület átminősítésével kapcsolatos teendőket is, azért, hogy kulturális tevékenységet lehessen benne végezni. Ennek ellenére úgy érezte, a kerületnek, vagy legalábbis egyes tisztviselőknek fontos volt az AKKU. „December-januárig nagyon jó viszonyom volt az önkormányzattal. Ez február elejére teljes mértékben befagyott. Nem értem az okát. Sem azt nem kérdezték meg, mi a gondunk a szerződés szövegével, sem a jogi képviselőnkkel nem álltak szóba. Én közben folyamatosan jeleztem, szeretnénk megoldani a jogi státuszunkat. Így ugyanis nem tudunk pályázni se. Így is történt; a legfontosabb pályázatokról lecsúsztunk. ”

Devosa pedig azt mondja, igenis fontos számukra a hely és a kulturális funkció is. Az önkormányzat ki is írja a pályázatot az épület kulturális hasznosítására. Az alpolgármester ezzel ki is akarja zárni a spekulációkat, hogy nagy pénzzel érkező ingatlanfejlesztők lennének a jelenlegi döntés hátterében.

Horgas Péter "Maradni szeretnénk. Különben minek dolgoztunk volna ennyit?" © Stiller Ákos

Budapesten az utóbbi időben alapvetően két okból zártak be (vagy fenyegettek bezárással) új típusú kulturális helyszíneket. Vagy az ingatlan státusza, fenntartása körüli problémák miatt (SÍN), vagy nyers anyagi érdekből, amelyet elfedtek valami mással, legtöbbször a működésre fogva a dolgot; hangos a zene, nem vállalható a közönség (Kultiplex).

Az AKKU tevékenységével, programjával, úgy tűnik, nem lehetett probléma. Egyrészt, mert az önkormányzat emberei nem jöttek el, hogy megnézzék, mit is csinál a ház. Másrészt, mert valószínűleg nem zavarja őket az alternatív közeg. Itt azért érdemes megállni.

Horgasék láthatóan jól „lőtték be” a hely profilját. Az AKKU projekt alapú, inkubátorház jellegű intézmény volt, műhely, játszóhely és találkozóhely. Kulcsszava – nekünk úgy tűnik – a hozzáférés. Az alkotók számára, de a közönség sokfajta rétege számára is. A városi kontextusba ugyanis egyedülálló módon illeszkedik az AKKU; abszolút akadálymentes hely, bármilyen fajta fogyatékkal élő élvezni tudja a programokat.

„Felesleges jelző a művészet előtt az, hogy alternatív – magyarázza Horgas. „Az új tudomány és technológia szükségképpen alternatív, így az új művészet is az. Van reproduktív kultúra is, és az is lehet fontos, de minden olyan kulturális tett, ami a későbbiekben fontos lesz, vagy lehet, az alternatív. Remélem, látja az önkormányzat, hogy ez fontos a helyi közösség szempontjából, a városfejlesztés, a turizmus szempontjából. Egy darabig úgy tűnt, látják. Már csak azért is, mert amire sok pénzt kapott a kerület, a Kultúra Utcája program, az szinte szó szerint a mi anyagunk.”

Ezt Devosa cáfolja, azt mondja, legfeljebb egy-két mondat lehetett, amelyre Horgas Péter ráismerhetett. De ami a lényeg: a kerület a Kultúra Utcája programra kapott pénzből az AKKU-ra is szánni akar.

Az alpolgármester szerint Horgasék kihátrálnak a szerződéskötésből, mert „talán nagyobb fába vágták a fejszéjüket”, mint az előzetesen gondolták. Egyben jelzi: a most kiírandó egyfordulós pályázaton ők is elindulhatnak. Annyit azonban megjegyez: szeretnék, ha olyan jelentkezőé lenne az AKKU bérleti joga, amelyiknek van elképzelése a finanszírozásról, s ha pénze nincs is, de forrásai, pályázati lehetőségei vannak.

Kérdésünkre, hogy miért nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, s nem bánják-e, hogy kommunikációs stratégiájukkal rögtön kivívták a budapesti progresszív kulturális színtér ellenszenvét, azt mondja: „Személyesen beszéltem már Horgas Péterrel, és sajnálatomat fejeztem ki, hogy így alakult a helyzet. Értelmetlen lett volna kétszáz dühös ember elé odaülni. Kiírjuk a pályázatot, és aki eddig az AKKU-ba járt, három hónap múlva újra jöhet.”

Horgas Péter a „kihátrálásról” szóló sejtésre azt mondja, erről szó sincs. Először is nem állt rendelkezésükre öt hónap a szerződés megtárgyalására, hiszen január 7-én kapták kézhez, s hiába jelezték problémáikat, februárban már jött is a bezárásról szóló határozat. S változatlanul hangsúlyozza, aláírnák a hosszú távú bérletről szóló megállapodást, ha látnák a konkrét szándékot, hogy a kerület nem hagyja légüres térben, azaz valamiféle támogatás nélkül az AKKU-t. „Ott akarunk maradni. Különben minek dolgoztunk volna éveket a koncepción, a helyen? A költségvetéshez és a pályázatokhoz azonban valamilyen minimális biztonság kellene” – mondja Horgas. Hunvald György ezt annak idején megígérte az AKKU-nak. De ő most egészen mással van elfoglalva.