szerző:
Szegő Iván Miklós

A régi fotókat gyűjtő Fortepan weboldalon érdekes képre bukkantunk. A fotón a Budai Vár romos épületei között feltűnik a Sándor-palota, a budavári sikló még (már) nem közlekedik a Várhegy oldalában, a plakátok pedig a kor filmjeiről és italairól mesélnek. Nyomozzon velünk!

Ahogyan az a képgyűjtő oldalán is olvasható, a Fortepan "egy nemlétező archívum". A közel 40 ezer fénykép gyűjtői húsz éve kezdték a munkát, "vaktában, minden szokatlan részletre rácsodálkozva". A legfontosabb gyűjtőterületet a budapesti lomtalanítások adták. "Pár száz (ezer?) kilométert biztos sétálgattunk, jórészt negatívokat keresve" - írják. Ennek megfelelően a Fortepanban szereplő fotókról keveset tudni: általában nem ismert a szerző, a szereplők, sokszor a helyszín sem.

Úgy gondoltuk, érdekes lehet e képek mögé nézni, néhány itt látható részletet kiemelni. Nem nagyításbeli optikai nyomozásra gondolunk, se olyan kutatásra, amit a forgetomori szerzője csinált végig egy "időutazó" fotójával, hanem egyfajta játékra. Mit látunk, és az mit jelentett az adott korban? Játékra hívjuk az olvasót is: a kommentek között várjuk a történeteket, adatokat, emlékeket, amik e képről, korról és helyről beugranak.

©

Mikori a fotó?

A Fortepan-adatbázis időcsúszkájának segítségével ugyan nagyjából megállapítható, mikori egy fotó, de pontos adatot nem találunk. Kicsit közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha megnézzük a kép jobboldalán, az Alagúthoz közeli plakátok fölötti transzparenst. Ezen - melyet a Mélyépítő Vállalat állított fel - a felszabadulás 25. évfordulóját emlegetik.

Közismert, hogy 1945. április 4-e hosszú időn át azt a Sztálin-hadparancsot örökítette meg, amely ugyan nem volt igaz, de arról szólt, hogy Magyarország területét felszabadították a szovjet csapatok a fasizmus uralma alól. Hadtörténészek ugyan azóta igazolták, hogy körülbelül még egy hétig folytak Nyugat-Magyarországon harcok a szovjet és a visszavonuló hitlerista alakulatok között, ez azonban nem zavarta a kommunista vezetőket, akik a felszabadulás ünnepét elkezdték ünnepeltetni (ugyanígy nem volt igaz az sem, hogy a szovjet sereg Battonyánál lépte át először a magyar határt befelé jövet).

Mindenesetre a kép keletkezése valamikor ennek a 25. - 1970-es - évfordulónak a környékére tehető.

A romos Sándor-palota és a német fegyverek

A romos Sándor-palota sokáig állt a Budai Vár Duna felőli oldalán, lepusztult mementóként emlékeztetve a második világháború pusztításaira. Egy általunk megszólaltott környékbeli 1970 környékén még gyerekként járt a környéken. Társaival bemászott a romos palotaépületbe, ahol most Schmitt Pál köztársasági elnök hivatala működik, bejutott a Vár oldalában a barlangokba, illetve ember által vájt járatokba, és itt talált például német világháborús fegyvereket is. A járatokat az „illetékesek” gyorsan befalaztatták, ma már nem nagyon lehet hozzáférni a barlangokhoz, csak a hivatalos turisztikai látványosságként bemutatott részeket tudjuk bejárni.

A budavári sikló

Ami a képen még jól látszik, hogy - bár 1970-ben éppen százéves lett volna – a budavári sikló még/már nem közlekedik. A siklót szintén a világháborúban rongálták meg, és csak a nyolcvanas években építették újjá, 1986-tól közlekedik újra.

A sikló kezdeményezője a XIX. század utolsó harmadában Széchenyi István gróf fia, Széchenyi Ödön volt. Így az apja által felvetett s Ürményi József kezdeményezésére megépült Alagút mellett járt a háborúig a sikló is. (Ma már az alagút és a sikló is „működik”, így fel lehet jutni a Várba, az Országos Széchényi Könyvtárba, amely Ödön nagyapjáról, Széchényi Ferencről van elnevezve.)

A BNV-ről

A sikló mai alsó fogadóépületének helyén 1970-ben csak egy koszló-foszló plakátsor látható a Fortepan képén. Az egyik plakáton feltűnik a BNV felirat, amely a jól ismert Budapesti Nemzetközi Vásárra utal. A rendezvény története 1906-ig vezethető vissza, ekkor szervezték meg a Vigadó egyik helyiségében a Márciusi Vásárt, amely a hazai termékek vásárlását és fogyasztását szorgalmazó „Tulipán Mozgalom” kezdeményezésére jött létre és lényegében árumintavásár volt.

Az eseményt 1907-től a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg mint Tavaszi Vásárt. 1912-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vette át a rendezést, 1918-tól pedig a vásár nemzetközi jellegű lett és neve Keleti Vásárra változott. 1925-től kapta meg ettől kezdve végleges nevét, a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Minderről a Budapest Lexikon és a Magyar Szabadalmi Hivatal közlése alapján a már emlegetett Országos Széchényi Könyvtár honlapján lehet olvasni.

A plakátsor érdekességei

A plakátok között felfedezhetjük egy mára elfeledett kávémárka, az Amigo reklámját, amelynek plakátjait a retronom.hu oldalon is megtekinthetjük. Ugyanitt megtudhatjuk, hogy a pörköltkávé-márka (egyik) szlogenje a TÖBB MINT JÓBARÁT mondat volt (hol vesszővel, hol vessző nélkül), ára pedig kiszereléstől függően 16 és 37 forint közötti. Egy olvasó pedig úgy emlékezik, a reklámhölgy piros ruhája hol bordó, hol lila volt, éppen aszerint, hogy a nyomda ördöge hogyan dolgozott.

Akikben a kulturális érdeklődés az erősebb, azok utánanézhetnek Andrzej Wajda filmjének, a Légyfogónak is, amely 1969-ben készült, és Magyarországon ezek szerint viszonylag gyorsan be is mutatták. A film a nős Wlodekről, a fiatal russzisztikával foglalkozó filológusról szól, aki nem elégszik meg az unalmas otthonüléssel, újabb kihívásokat keres, amit meg is talál Irena személyében, aki még nála is fiatalabb, és nem russzisztikával, hanem a lengyel irodalommal (polonisztikával) foglalkozik…

Írásunkat vitaindítónak szántuk, a hozzászólások között várjuk olvasóink emlékeit is. Ön milyen emlékeket, érdekességeket tud felidézni a képen látható helyszínről, a korról és a plakátokról? Itt nagyobb méretben is megtalálja a képet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

25 éve jár újra a Budavári Sikló

Huszonöt évvel ezelőtt helyezték ismét üzembe a második világháború idején megsérült Budavári Siklót, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypályát. Az újjáépítés negyedszázados évfordulója alkalmából a főváros vezetése kedden emléktáblát avatott a Clark Ádám téri állomásnál, a Budapesti Városvédő Egyesület pedig kiállítást rendezett V. kerületi, Kossuth Lajos utcai központjában.

Kínai katonák jelentek meg Hongkong utcáin

Kínai katonák jelentek meg Hongkong utcáin

Hadházy bűnpártolás miatt tesz feljelentést, mert az ügyészség nem tartóztatta le Simonka Györgyöt

Hadházy bűnpártolás miatt tesz feljelentést, mert az ügyészség nem tartóztatta le Simonka Györgyöt

Trump magánvetítést tartott a Jokerből a Fehér Házban

Trump magánvetítést tartott a Jokerből a Fehér Házban

Erdogant nem zavarják a megválasztott polgármesterek, simán elmozdítja őket

Erdogant nem zavarják a megválasztott polgármesterek, simán elmozdítja őket

Egy ellenzéki képviselő sem jutott be a fehérorosz parlamentbe a "választáson"

Egy ellenzéki képviselő sem jutott be a fehérorosz parlamentbe a "választáson"

Ez történt: közzétették a legerősebb androidos telefonok listáját

Ez történt: közzétették a legerősebb androidos telefonok listáját