szerző:
hvg.hu

Meglehetősen furcsa képlopási ügy tartotta lázban a közvéleményt és a rendőrséget 1983 novemberében. Egy éjszaka ugyanis a Szépművészeti Múzeumból lába kelt hét igen értékes, reneszánsz és barokk kori festménynek. A bűnügy hamar megoldódott, azóta szigorították a biztonsági intézkedéseket a múzeumban: a 2006-os Van Gogh-kiállításra felszerelt biztonsági kapu például 18 millió forintba került.

Éppen 28 éve történt az évszázad egyik legelképesztőbb hazai műkincslopása, amire ma is sokan úgy emlékeznek, mint egy képtelen mesére, ami a rendőrségnek köszönhetően szerencsésen végződött. A Szépművészeti Múzeumból 1983. november 5-én éjjel hét értékes festményt lovasítottak meg. Hűlt helyét találták Raffaello Esterházy Madonnájának és Ifjú képmásának, Giorgone Önarcképének, Tintoretto Női képmásának és Férfi képmásának, valamint a barokk festő, Giovanni Domenico Tiepolo két képének - Szeplőtlen Szűz hat szenttel, Pihenő szent család. A festmények összértékét akkoriban közel 1,5 milliárd forintra becsülték.

A bűnügy rögtön nemzetközi érdeklődés középpontjába került. Nem véletlenül, ugyanis meglehetősen simán és triviális módon hajtották végre. A múzeumot akkoriban tatarozták, nem működött a risztóberendezés. Mint később kiderült, két tolvaj felmászott az állványon, kivágta az ablakot, és feltűnés nélkül bejutott az olasz terembe, ahol az ominózus képeket is őrizték. A tettesek viszont meglehetősen elővigyázatlanok voltak: egy csavarhúzót és ujjlenyomatokat hagytak a helyszínen, a képkereteket pedig olasz feliratú műanyag zsákba bugyolálva a Dunába hajították.

A kereteket pár nappal később Százhalombattánál kihalászták, a rendőrségi nyomozás gyorsan haladt. Még ebben az évben Törökbálint határában rábukkantak az Ifjú képmására, 1984 januárjában pedig előkerült a többi kép is. A zsákmány - sérülten - egy görögországi kolostornál hevert, ahova - mint utóbb kiderült -kocsival érkezett, a gyanú szerint egy görög milliárdos megrendelésére. Az ügyben olasz és magyar férfiakat gyanúsítottak, utóbbiak juthattak be a múzeumba. Kovács Gusztáv 12 év fegyházat, Raffai József pedig 7 év börtönt kapott. Egy fiatal lány, Jónás Katalin is érintett volt - 6 hónap felfüggesztett büntetést kapott -, ő ugyanis ismerte az olasz bűnözőket, de segítette a nyomozást. A történet szerencsésen végződött: a képek restaurálás után visszakerültek a Szépművészeti Múzeumba, ahol azóta nem történt műkincslopás, sem lopási kísérlet.

Hermelines hölgy. Drága vászon
©

Költséges biztonság

„2004-től körülbelül 100 millió forintot költött a múzeum biztonsági berendezéseinek tökéletesítésére” - mondta megkeresésünkre Lévay Zoltán, az intézmény sajtószóvivője. Az óvatosságot a nagy kiállítások, mint a Boticellitől Tizianóig (2009 októberében nyílt), vagy a Monet és barátai (2003. december elsejétől) is megkövetelték. Nem lehetett volna idehozni a nagyértékű képeket, ha nem a legkorszerűbb, a világ nagy múzeumaiban is használt biztonsági rendszert szerelték volna fel. A külföldi képtárak ugyanis szigorú feltételekkel adják kölcsön értékes műkincseiket: a nagykaliberű, időszakos tárlatokon kiállított képek biztosítási értéke átszámítva 30-40 milliárd forint is lehet.

Leonardo da Vinci Hermelines hölgyének biztosítási értéke például egymagában 80 milliárd forint volt - említett egy konkrét példát Lévay Zoltán. (Ebben az esetben állami kezességvállalásra került sor, vagyis az állam működött „biztosítóként”, vállalva a garanciát.) A 2005 végén megnyílt Van Gogh kiállításra épített, azóta is használt biztonsági kapuk 18 millió forintba kerültek. Golyó- és törésálló üvegből készültek, ha megmozdul egy kép, azonnal lezáródnak. Nincs az a biztosító, amelyik egy múzeum teljes műtárgyállományát biztosítaná, mert felbecsülhetetlen értékről van szó. Ezt csak védeni lehet - tette hozzá Lévay Zoltán.

Kilenc éve, 2002 július elsején hajnalban a Kiscelli Múzeumból tűnt el négy festmény: két Czóbel Béla-, egy Márffy Ödön- és egy Szobotka Imre-kép. A zsákmány összértéke 100 millió forint körül volt. A tolvajok a főkapun át jutottak be a múzeumba, és jóllehet a riasztó megszólalt, ők még a rendőrség érkezése előtt távoztak a helyszínről. Pár napon belül elfogták az egyik feltételezett elkövetőt.

Néhány emlékezetes, külföldi eset

- 2010 júniusában, Németországban találták meg azt 100 millió dollárt érő Caravaggio-képet (Krisztus elfogatása), amit két évvel korábban loptak el Odesszában, a Nyugati és Keleti Művészetek Múzeumából. A tolvajok ugyanúgy vitték el a vásznat, ahogy a Szépművészetibe bejutók tették: felmásztak az állványzaton és bezúzták az ablakot.

- Ugyanezt a módszert választotta a tolvaj, aki 2003. május 11-én hajnalban bejutott a bécsi Kunsthistorisches Múzeumba. Noha a mozgásérzékelő jelezte a behatolást, az őrök nem törődtek vele, mert a szerkezet korábban többször is tévesen jelzett. Reggel aztán kiderült, hogy Benvenuto Cellini reneszánsz ötvös, szobrász egyetlen ismert művét, az egymillió eurót érő sótartót ellopták a vitrinből. Kalandos és eredménytelen alkudozások után - a tettes először öt, majd már tíz millió eurót kért - több mint két évvel a lopás után maga az elkövető vezette el a rendőröket az elásott műremekhez. Arra hivatkozott, hogy sok alkoholt fogyasztott a betörés idején, nem tudta felmérni tette következményeit.  

- Zürichben 2008 februárjában kavarta fel a kedélyeket egy páratlan rablás. Három fegyveres Emil Georg Bührle gyűjteményéből vitt el egy Claude Monet-, egy Edgar Degas-, egy Vincent van Gogh- és egy Paul Cézanne-képet, melyeknek összértéke több mint 110 millió euró volt.

- A Modern Művészetek Párizsi Múzeumában 2010 májusában öt festménynek üthették bottal a nyomát, köztük volt egy Matisse és egy Picasso is. A múzeumnak okozott kár meghaladta az 500 millió eurót. 

Szerethető képtolvajok a filmvásznon

Ha sármos műkincstolvaj, akkor Thomas Crown. Az 1968-as alapfilm 1999-es feldolgozásában Pierce Brosnan játszotta a fiatal, unatkozó milliomost, Thomas Crownt, aki minden megkapott az élettől, ezért új izgalmakat keresett: műkincseket lopott. New York egyik legjobban őrzött múzeumából vitte el Monet egyik híres képét is. Hogy a tolvaj végül jó útra tért és ötletes módon visszajuttatta a képet eredeti helyére, abban fontos szerepe volt a nyomában lihegő nyomozónőnek, Catherine-nek (Rene Russo), akiben méltó ellenfélre - és szeretőre - talált.

A Képtelen képrablás című 1996-os filmben Dennis Leary alakította a kisstílű tolvajt, Frank O'Briant, aki szerelmével (Sandra Bullock) és egy értékes képpel menekült a rendőrség elől. 

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Tarlós István: Nem szélesítik ki a Lánchidat, leaszfaltozzák a fővárosi földutakat

Tarlós István: Nem szélesítik ki a Lánchidat, leaszfaltozzák a fővárosi földutakat

Felfedeztek egy nagy kőzetbolygót a Naprendszer közelében

Felfedeztek egy nagy kőzetbolygót a Naprendszer közelében

Dobrev Klára vezeti a DK EP-listáját

Dobrev Klára vezeti a DK EP-listáját

Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék: a kormány bele akar szólni, ki mennyiért adja el a földjét

Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék: a kormány bele akar szólni, ki mennyiért adja el a földjét

2600 újságírót várnak a Trump-Kim csúcstalálkozóra

2600 újságírót várnak a Trump-Kim csúcstalálkozóra

És akkor a visszapillantóban feltűnik ez a cseppet félelmetes Audi Q8-as

És akkor a visszapillantóban feltűnik ez a cseppet félelmetes Audi Q8-as