Szórakoztató, de itt-ott lapos, másutt kissé szájbarágós az HBO-s Scorsese-Jagger rock and roll-sorozat, a Bakelit. Legalább is, amit eddig láttunk belőle. Belenéztünk, elmeséljük.
1973, New York. Nem mondom, rendes zenebuziként, ami azt a szokásos kérdést illeti, hogy ha volna időgép, akkor hova repülnék vissza a könnyűzenei múltban, biztos, hogy a hetvenes évek első harmadától a végéig terjedő időszakot (leginkább a második felét) jelölném meg egyik álomdesztinációként. És leginkább New Yorkot, meg persze Londont, az évtized második felében-végén.
A punk miatt, az undergroundból induló új tánckultúra, a diszkó miatt, meg az ugyancsak az undergroundból induló másik szubkultúra, a hiphop miatt. Azért, hogy lássam, hogyan van az, amikor a túlcsorduló mainstream alól kibújik az utca kultúrája, a fokozott jelen idő, az itt-és-most, és utat tör magának.
Nos, nagyjából ez a Martin Scorsese-Mick Jagger-producerpáros által jegyzett sorozat, a már egy éve nagy erőkkel hirdetett Bakelit (eredeti címén: Vinyl) vállalása, helyszín és témaválasztása: sűrítve szeretné megmutatni azt pillanatot, amikor a dekadens és önmagába szerelmes zeneipart páros lábbal tökön rúgja a lázadás.
Miközben még a Led Zeppelin-féle mamutok uralják az arénákat, Bronxból már jön a korai hiphop és a break dance, melynek úttörője ("atyja") DJ Kool Herz a hetvenes évek elején lépett színre, ott a cifrán szakadt New York Dolls, mely visszavitte az utcára a rock and rollt, s példát mutatott a későbbi New York-i és londoni punkoknak (de olyan zenekaroknak is, mint a Mötley Crüe vagy a Guns 'N Roses), ott van többek közt a sorozat első epizódjában emlegetett elidegenedett-elektronikus (a későbbi szintipop-duóknak mintát adó) Suicide. Viszont - de ezért persze csak az igazi kukacos zenerajongók fognak kötözködni - ekkor valójában még nincsenek a színen a New York-i art punk emblematikus zenekarai, a Ramones, a Television, a Patti Smith Group és társaik - ez azért érdekes, mert az 1973-ban startoló Bakelit egyik főhősének együttese, a Nasty Bitz egy ilyen zenekart akar lenni. Persze a történetmesélés szempontjából érthető és megbocsátható vétségről van szó.
Ami ennél komolyabb baj, hogy a Bakelit - legalábbis az első két rész, amit eddig láttunk belőle -, miközben a legjobb pillanataiban elképesztően vicces és szellemes tud lenni, képtelen az elejétől a végéig "jó kis rock and roll-mozi" lenni (miközben arra is csak kevéssé törekszik, hogy úgy futtasson egymás mellett egy popkult- és egy személyes narratívát, mint mondjuk a Pop, csajok, satöbbi - igaz, utóbbi egy regényből készült mozifilm).
Nem képes végig olyan módon egyszerre idealizált, humoros és realista, feszes, szórakoztató és tájleíró képet festeni a popkultúra egy korszakáról, színterek egymásmellettiségéről, magántörténetekről és magánmitológiákról, hogy néhol ne csússzon át szájbarágósba, jópofáskodóba, vagy olyanba, amire azt mondjuk: "Aha, igen, a rock and roll, meg a biznisz, ahogy a Móricka elképzeli".
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
