szerző:
Vass Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Újabb turistacsalogató építészeti csodával gazdagodott Barcelona.

Restaurátorok javítják szótlanul koncentrálva, milliméteres pontossággal, ecsettel, kiskalapáccsal és apró vésővel a több mint száz éve készített színes porcelánindákat, -csempéket és faldíszeket. Néhány méterrel arrébb ütvefúróval, akkus csavarozóval, purhabbal és szilikonnal felszerelkezett munkások irtózatos zajjal betonlépcsőket, gipszkarton elemeket, rozsdamentes korlátokat és síküveg táblákat rögzítenek. Mintha egyszerre lenne jelen a XIX. század végének és a XXI. század elejének építészeti technikája – így nézett ki a Casa Vicens nem sokkal a hivatalos megnyitó előtt, amikor a HVG bepillantást nyerhetett Barcelona legújabb turistalátványosságába. A sajátos kettősség abból fakad, hogy az épület két, teljesen eltérő részre oszlik. Az egyik felében hűen követik a tervező, Antoni Gaudí eredeti elképzeléseit, a másikban viszont a mai kor igényeinek megfelelő múzeumi tereket alakítottak ki – magyarázta Mercedes Mora, a Casa Vicens üzemeltetését felügyelő társaság munkatársa a HVG-nek.

Az 1852-ben született Gaudí néhány évvel a barcelonai építészeti akadémia elvégzése után kapott megbízást egyik legjobb barátjától, a módos Manuel Vicens i Montaner brókertől, hogy az anyjától örökölt birtokra egy nyári lakot tervezzen. A Barcelonához közeli Gracia településen – ma már a katalán főváros egyik kerületében – lévő hatalmas telken burjánzott a természet, és ez nyomban megragadta Gaudí képzeletét, aki akkor már évek óta az építészet megújításáról álmodozott, és rendre fákat, leveleket, indákat, virágokat rajzolt szabadidejében. Így aztán a természet szinte bekúszott az új épületbe, amelyen kívül-belül mediterrán növényi motívumok, szőlőindák, olajfák, pálmalevelek, magnóliák, rózsák, gyógyfüvek jelennek meg.

©

Mivel Vicens családja kerámia- és csempegyárat birtokolt, arra kérte Gaudít, hogy – amolyan reklámként – a cég termékeit is használja fel az épületben. Gaudí nem habozott, és visszanyúlva a dél-spanyolországi mór építészet elemeihez, szinte az egész épületet csempével, mázas kerámiával borította, elsősorban zöld, sárga és vörös színeket, növényi mintákat használva. Mindezt a spanyol és a katalán architektúra remekeire emlékeztető neogótikus szerkezeti elemekkel, tornyokkal, kiugrókkal, kéményekkel díszített épületen.

Faíves csarnok

Gaudí első lakóházaként emlegetik ugyan a Casa Vicenst, ez azonban nem az első általa tervezett épület. Az a Barcelonától alig ötven kilométerre északra lévő Mataró városban található, és eredetileg textilüzemnek épült. Az egyetlen olyan Gaudí-épület, amelyet nem egy gazdag mecénás és nem is az egyház, hanem egy munkásszövetkezet rendelt meg. A 600 négyzetméteres épület lényegében egyetlen óriási csarnok, a megrendelőnek ugyanis az volt a kérése, hogy a termelést ne zavarják falak és oszlopok. Ezért Gaudí hatalmas faíveket alkalmazott, amelyek rendre megjelentek későbbi munkáiban is – igaz, már kőből építve. Így például a szintén Barcelonához közeli kisvárosban, Santa Colomában kialakított egykori munkástelep, a Güell-kolónia máig befejezetlen templomának kriptájában vagy a még most is épülő Sagrada Família égbe szökő tornyainál és belső tereinél.

Gaudí tervezte a bútorok nagy részét és a ház belső díszeit is, az arab hatások mellett távol-keleti, főként színpompás bizánci, perzsa, indiai és japán motívumokat használva. A ház 1885-re készült el, magán hordozva a kibontakozóban lévő katalán szecesszió, a modernismo elemeit, egyúttal jelezve Gaudí későbbi munkáinak, építészeti filozófiájának lényegét. A színekben és formákban tobzódó épület ma – különösen a fantáziátlan, szürke blokkok közé szorulva – talán kissé csiricsárénak, egyesek szerint egyenesen giccsesnek hat. Mások viszont egy építészzseni utolérhetetlen alkotásaként emlegetik.

Gaudí itt alkalmazta először a körbejárható, tornyokkal, várfalszerű mellvédekkel dekorált színes tetőt is. Egykor ez amolyan kilátóként szolgálhatott, ma viszont csupán a szinte ráboruló lakóházak erkélyeire és ablakaira lehet látni róla. A tetőben ugyanakkor kisebb-nagyobb tereket alakítottak ki, ahol Mora szerint zárt körű fogadásokat, kiállításmegnyitókat tartanak, de a nagyközönséget nem engedik fel. A tetőszerkezetbe ékelt szűk járatokon ugyanis sokszor csak a magasban egyensúlyozva lehet átjutni, korlát nincs, mindössze egy-egy díszes kémény szolgál kapaszkodóként.

A megújult Gaudi-ház. Nyitott kapuk
©

A Casa Vicens eddig szinte teljesen ismeretlen volt a turisták, de még a barcelonaiak előtt is. A szűk utca a szorosan vett belvárostól, a legismertebb látványosságoktól néhány metróállomással kijjebb, Gracia kerületben található, korántsem turistavonzó környezetben. Ma már szinte nem is látszik, néhány méternyire tőle hat-nyolc emeletes épületek emelkednek. Ráadásul mindvégig magántulajdonban volt, nem lehetett látogatni. Vicens özvegye még 1899-ben eladta a Jover családnak, akik a következő évtizedekben átépítették, bővítették, kezdetben Gaudí felügyelete alatt, de az építész 1926-ban bekövetkezett halála után is ragaszkodtak az eredeti stílushoz. A legnagyobb változásra 1925-ben került sor; addigra a város elérte az épületet, a telek már jóval kisebb volt, és a Jover família állandó lakóhelyként használta, három lakást alakítva ki benne. A család az épületet 2007-ben meghirdette eladásra, de éveken át nem talált vevőre. Végül 2014-ben az andorrai székhelyű MoraBanc pénzintézet vette meg, hogy múzeummá alakítsa. A vételár nem ismert – egyesek 35–45 millió euró közé teszik –, de azt tudni lehet, hogy a felújításra 4,5 millió eurót fordítottak.

Míg a ház kívülről egységes, belülről a múlt és a jelen sajátos keveréke. A restaurálás során visszanyúltak Gaudí eredeti terveihez, és minden elemében helyreállították az egykori nyaralót. A múzeumi terek – ideiglenes kiállítóterem, lift, építészeti szakkönyvtár, kávézó – a kibővített részekben kaptak helyet. Az üzemeltető társaság szándéka szerint a Casa Vicens nem a tömegturizmus színtere lesz, nem engednek például a közelébe buszokat – nem is férnének be a szűk utcába –, el akarják kerülni a más barcelonai látványosságoknál immár megszokott több száz méteres sorokat. Belépni csak előzetes regisztrációval lehet, és naponta legfeljebb 500 fő juthat be, azaz évente 150 ezer látogató. Ellentétben a Gaudí fő művének tartott Sagrada Família-templommal, amelyet évente 4,5 millióan keresnek fel, szinte lehetetlenné téve a környékbeliek mindennapi életét. A tömegturizmus elleni barcelonai tiltakozásokra reagálva a Casa Vicens első látogatói a kerület lakosai voltak, akiket igyekeztek megnyugtatni, hogy nem fognak szenvedni a turistahordáktól.

Csigalassúság

2026 – ez a legújabb, most már véglegesnek mondott dátum a Sagrada Família-, azaz a Szent Család-templom befejezéséhez. Barcelona első számú látványosságának, Antoni Gaudí fő művének alapkövét 1882. március 19-én helyezték el, és bár a ceremóniánál a mester is jelen volt, a munkálatokat akkor még az eredeti tervező, Francisco de Paula del Villar y Lozano irányította. Ám miután ő összekülönbözött a megrendelővel, Gaudíra bízták a feladatot, aki – a már elkészült kripta kivételével – nyomban áttervezte az épületet, és élete végéig vezette a grandiózus építkezést. A munkálatok többször is szüneteltek – leginkább az 1936–1939-es spanyol polgárháború pusztításai után –, és mivel kizárólag adományokat és alapítványi pénzeket, valamint a belépőkből származó bevételeket használják fel, a menetrendet szinte soha nem sikerült tartani. A bazilikának eddig a 70 százaléka készült el, de a 2026-os dátumot mindenképpen tartani akarják, mert akkor lesz Gaudí halálának 100. évfordulója. A 18 toronyból 12 áll, 6 javában épül, 2022-re készül el. Az új részek építésével párhuzamosan zajlik a rekonstrukció, hiszen a több mint száz éve épült egységek már felújításra szorulnak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Budapesten lép fel Neneh Cherry

Budapesten lép fel Neneh Cherry

Mexikói rendőrökkel csaptak össze az Amerikába tartó hondurasi menekültek

Mexikói rendőrökkel csaptak össze az Amerikába tartó hondurasi menekültek

Öngyilkos merényletek zavarták meg az afganisztáni választásokat

Öngyilkos merényletek zavarták meg az afganisztáni választásokat

Álomfunkció került a YouTube-ra

Álomfunkció került a YouTube-ra

Ez kész: Lech Walesa a legnagyobb stílusdiktátor

Ez kész: Lech Walesa a legnagyobb stílusdiktátor

Hogyan lehetünk jobbak a munkánkban?

Hogyan lehetünk jobbak a munkánkban?