Andy Vajnához hasonló betonfala sose lesz többet a magyar filmnek
Mi lesz most a magyar filmmel? Andy Vajna filmügyi kormánybiztos vasárnapi halála óta sokan sakkoznak ezen magukban. Hiába volt beteg, a halála felkészületlenül érte a magyar filmes szakmát. Kineveznek-e valakit helyette? Megmaradhat-e az a rendszer, amelyet kiépített? Többféle forgatókönyv lehetséges, egy biztos csak: új korszak kezdődik.
2011 januárjában, nyolc évvel ezelőtt, amikor az örökké szivarozó, a magyart törve beszélő hollywoodi mogult, a Rambo-filmek producerét kinevezték a magyar film megújításáért felelős kormánybiztossá, senki nem gondolta, hogy ebből jó dolog fog kisülni. „Már egy pályázatot beadni is puszta megalkuvás” – írta akkoriban Török Ferenc rendező a Magyar Narancsban, és nem ő volt az egyetlen alkotó, aki tiltakozott Vajna személye ellen; jó páran szkeptikusan fogadták a szakmában.
Amit vállalt: teljesítette
Elsőként akkor érte nagyobb meglepetés a filmszakmát, amikor 2013 elején a Nemzeti Filmalap – a korábbi MMKA helyét átvevő új szervezet – bejelentette, hogy nem Káel Csaba, hanem Pálfi György Toldi-filmjét támogatja. „Pálfiék forgatókönyve a jobb” – indokolta a döntést Vajna. Egyik film sem valósult meg végül, de az, hogy a kormánykörökhöz több szállal kötődő Káel helyett a cseppet sem NER-közeli Pálfi kaphat esélyt, azt mutatta, szakmai szempontok vezérlik a testületet. (Összehasonlításul: ebben az időben került a Műcsarnok irányításának joga a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiához.)
„Meglepően apolitikus rendszer épült ki” – így jellemezte a hvg.hu-nak Kovács Gábor producer (Üvegtigris-filmek, Fehér tenyér, Bibliotheque Pascal) a Vajna fémjelezte rendszert. Több tényező szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy mindez működni tudjon.
A filmügyi kormánybiztos személyes jó barátja volt Orbán Viktornak, így jó pozícióból tudott a szakma érdekeiért lobbizni. Hollywoodi tapasztalatai pedig éppen eléggé tiszteletet parancsolóak voltak ahhoz, hogy a politika ne szóljon bele a Filmalap működésébe.
Utólag végigpörgetve a fejünkben a Filmalap támogatásával készült magyar filmeket, szembetűnő, hogy nincs nyoma bennük a kormány meglehetősen karakteres világlátásának.
Készültek filmek szimpatikus „migráns” főhősökről (Az állampolgár, Könnyű leckék), sőt egyenesen angyali migránsról is (Jupiter holdja), Mészáros Lőrinc-paródiának is beillő kiskirály tűnik fel az egyik filmben (Kojot), a család szisztematikus működésképtelenségét mutatja be egy másik (Egy nap) – ráadásul pont a Családok Évében. De lehet említeni a remek Brazilokat, amelyben roma focicsapat gyűri le a falu másik csapatát. „Nem volt egy nagyobb kultúrpolitikája, amit a kormány kultúrpolitikája ellenében vagy azzal párhuzamosan akart megvalósítani” – mondta a hvg.hu-nak egy hazai filmes szakember. „Szerintem ő az underdog sztorit, amikor a kisebbség felől van elmesélve egy történet, jó dramaturgiának érezte.” Szemléletének fontos pontja volt, hogy miután létrehozott egy olyan testületet, amelyben bízik, nem bírálta felül testület döntéseit.
Ezt sem értem, de hajrá!
– állítólag ezt mondta Andy Vajna, miután megnézte Nemes Jeles László tavaly elkészült filmjét, a Napszálltát. Ez a mondat sokat elárul a kormánybiztosról és a rendszerről, amit kiépített.
A szerzői film köztudottan nem volt a szíve csücske: egy bizonyos fajta közönségfilmről volt tudása és a tapasztalata, az ízlése mégsem nyomta rá a bélyegét a Filmalap működésére. Ahogy több filmes megfogalmazta nekünk: Vajna felismerte, hogy a szerzői filmben van a „szürkeállomány”, vagyis a világszínvonalú művészek – és biztosította számukra a lehetőséget.
2013-ban a Filmalap támogatásával készült első film, A nagy füzet elnyerte egy A listás filmfesztivál fődíját (Karlovy Vary), majd 2015-ben a Saul fia indult el világhódító útjára. „Akkor voltam életemben először büszke arra, hogy magyar vagyok, amikor a Saul fia megnyerte a cannes-i nagydíjat” – nyilatkozta erről Vajna. 2017-ben pedig a Testről és lélekről aratott tekintélyes fesztiválsikereket. Az amerikai mozikban is a legnagyobb sikert három szerzői film film aratta: Saul, 1945, Fehér Isten. Ezeknek a filmeknek a megszületéséhez kellett az a filmtámogatási rendszer is, amiben létrejöttek.
„A Saullal minket mindenhonnan elutasítottak – mondta erről Sipos Gábor, a Saul fia egyik producere –, az MMKA-s rendszerben valószínűleg nem kaptunk volna rá elegendő pénzt.” Az Inkubátor program is a Vajna-rendszer egyik fontos vívmánya: „olyan szinten jutnak lehetőséghez fiatalok, ami az európai filmtámogatási rendszerben szinte egyedülálló” – értékelte Kovács Gábor producer az elsőfilmeseket támogató szisztémát.
Másik fontos mozzanat, hogy Vajna nem volt sértődött, haragtartó típus, legalábbis ami a szakmát illeti. Nem gáncsolta azokat, akik kormánybiztossága elején kritizálták. Kovács Gábor producer kiemelte a hvg.hu-nak, ő egy másodpercig nem érezte azt, hogy persona non grata lett, mert az első időszakban támadta Vajna politikai kinevezését.
Vajna egyik lehetetlennek tűnő vállalása volt, hogy újra behozza majd a hazai nézőket magyar filmekre a mozikba. Ez az ígéret most kezd beérni: a magyar filmek felfelé kúszó nézőszámai azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek jól sikerült vállalkozásai (pl. Kincsem, Liza, A Viszkis, BÚÉK) kimozdítják az embereket az eddigi fanyalgó holtpontról. 2017-től évente egymilliónál többen ülnek be a magyar filmekre. (Lásd keretes anyagunkat.) Ironikus, hogy pont a legnagyobb közönségsikerben, a Kincsemben Vajna kevéssé hitt, nem értett például egyet Herendi Gáborral, a film rendezőjével abban, hogy Nagy Ervin legyen a főszereplő.
Herendi kitartott elképzelése mellett – és a film aztán briliánsan működött Nagy Ervinnel. A Viszkisben viszont Vajna nagyon hitt, többévnyi rábeszéléssel hívta haza Antal Nimródot. A BÚÉK elkészülésének is Vajna volt kezdetben a motorja. „Nagyon sok amerikai szemléletű döntése volt” – mondta róla egy filmes szakember a hvg.hu-nak.
A Vajna-korszak legnézettebb magyar filmjei a moziban 1. Kincsem – 456 448 néző |
Vajna egy másik terve az volt, hogy külföldi produkciók Magyarországra hívásával pörgeti fel a hazai filmipart. Ennek érdekében 30 százalékos adókedvezményt járt ki az itt forgó nemzetközi filmeknek, és személyes kapcsolatai is szerepet játszottak abban, hogy idejött pl. a Die Hard 5, a Szárnyas fejvadász 2049 vagy a Vörös veréb.
Kik esélyesek most a helyére?
Ne felejtsük el, hogy nem muszáj senkit sem kinevezni Andy Vajna helyére, hiszen a magyar film megújítása, aminek felelősévé őt nyolc éve hivatalosan kijelölték – még a szkeptikusok szerint is –, voltaképp megtörtént. A Nemzeti Filmalap vezérigazgatója Havas Ágnes, a forgatókönyv-fejlesztési mechanizmusok kiépültek, tehát az is egy út, hogy filmügyi biztos nélkül megy tovább a szekér, csak a Filmalap döntőbizottságában pótolják Vajnát. „Ez egy a hibáival együtt működő, stabil rendszer, amit nagy baj lenne, hogy ha valamilyen megfontolásból, valaki megpróbálna lerombolni. Nem erre készülünk, de van egy rossz reflex mindenkiben” – mondta erről Hutlassa Tamás, a Kontroll, A Viszkis producere, aki reméli, hogy a politika nem áll neki rögtön egy szikével megoldani ezt a kérdést, hanem hagyja, hogy az apparátus működtesse a rendszert.
Sipos Gábor producer szerint lehet, hogy több embernek kellene átvenni Vajna feladatait, hiszen a kormánybiztos többféle területet látott át, és volt azokba beleszólása, kezdve a bérmunkák érdekeinek képviseletétől és a Filmalap működési rendszerén át a forgatókönyv-fejlesztésig és a marketingig. „Tűpontos víziója volt arról, hogy mit kell csinálni a filmszakmai támogatással, hogyan kell segíteni és megmenteni azokat a filmes struktúrákat, amik motiválják akár a magyar filmeket, akár a külföldi filmek idehozatalát. Az összes budapesti kerület döntéshozóját le tudta ültetni, és meg tudott állapodni velük abban, hogy ezentúl a filmforgatásoknál a területbérlésnek ennyi és ennyi legyen a meghatározott négyzetméterára.”
Havas Ágnes, a Nemzeti Filmalap vezérigazgatója kérdésünkre azt mondta, konkrétan soha nem beszéltek arról, hogy Vajna mit tartana jónak, hogyan működjön a Filmalap nélküle. „Csak azt lehetett biztosan tudni, hogy azt akarta, hogy amit felépítettünk, az maradjon meg, és hogy azon az úton menjünk tovább, amit ő kijelölt. Az, hogy halál, hogy emlék, hogy hagyaték, hogy temetés, ez soha nem jött szóba. Ő maga volt az élet, és mindig előrement.” A Filmalap igazgatója kiemelte, hogy Vajna gondolkodásmódja és energiája beépült a rendszerbe: „tehetség és közönség, mindig azt mondta, ezek a támpontjaink, ezek visznek előre”.
Nem gondolom, hogy a politikának érdeke lenne ezt a jól működő presztízságazatot felrúgni
– véli Kovács Gábor producer, de hozzáteszi: „látva az utóbbi hónapok eseményeit, a sok-sok támadást a Filmalap ellen, soha nem lehet tudni, hogy kik kerekednek felül”.
Érdekes napok előtt áll a magyar filmszakma. Nevek elhangoznak: L. Simon Lászlót vagy a Müpát jelenleg vezető Káel Csabát említették páran lehetséges jelöltként, felmerült Jankovics Marcell neve is a filmesek körében. Volt, aki a Filmalap jelenlegi nemzetközi igazgatóját, Bereczki Csabát is el tudta képzelni befutónak. Az általunk megkérdezett filmesek közül a legtöbben Kollarik Tamás, a Médiamecenatúra program vezetője kinevezésének örülnének leginkább. E program keretén belül rengeteg nívós kisfilm, dokumentumfilm készült (ez a program támogatta az Oscar-díjas Mindenki című kisfilmet, a Félvilág, A berni követ és Bucsi Réka fesztiválokon taroló animációi is innen kerültek ki). Reményre ad okot, hogy Kollarikot, úgy tűnik, elfogadta a jobb- és baloldal is.
Aggodalomra inkább az ad sokak szerint, ha olyan embert neveznek ki kormánybiztosnak, akire most még a szakmabeliek nem is gondolnak. „Elképesztő erők indulhattak be itt vasárnap reggel óta, és lehetséges, hogy a szélsőjobbos/népnemzeti vonal is úgy gondolja, hogy eljött az ő ideje, és mostantól kezdve csak Wass Albertet kell forgatni. Azon az oldalon sokan irritálva érzik magukat. A pakliban minden benne van” – fogalmazott az egyik megkérdezett hazai filmes a hvg.hu-nak. Kálomista Gábort kizártnak tartják kormánybiztosként többek is.
Az biztos, hogy még egy játékos nem tud előkerülni, aki ekkorában focizik, mint ő. Ilyen betonfala nem lesz a magyar filmszakmának. Vasárnap óta egy más időszak kezdődött. Hogy ezt a falat mennyire fogják lerombolni, mennyire fog a politika bemenni – ez a nagy kérdés
– összegezte a jelenlegi helyzetet Kovács Gábor.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: