A Kaposvári Nemzetközi Kamarafesztivál az egyik legtudatosabban felépített kulturális brand, Kaposfestként pedig egyedi márkanévvé is vált, ami már csak azért is teljesítmény, mert a dél-dunántúli város finoman szólva is kívül esik a nemzetközi kulturális útvonalon.

Az első Kaposfest után azt mondtam, hogy mást tudunk csinálni, jobbat nem. Kocsis Zoltántól Joshua Bellig mindenki eljött, akit meghívtunk

– emlékszik vissza a kezdetekre Bolyki György, a fesztivál igazgatója, hozzátéve, hogy a fejlődés irány tulajdonképpen már ekkor az lehetett számukra, hogy tartsák a színvonalat. A színvonalban pedig nem elhanyagolható szerepe van a művészeti vezetőknek, korábban Kokas Katalinnak, majd az elmúlt öt évben Baráti Kristófnak és Várdai Istvánnak, akik egyrészt a világ legkeresettebb művészei közé tartoznak, másrészt az ő hívásukra minden zenész azt mondja: jövök.

„A kamarazenei fesztivál a világ legdrágább műfaja, ugyanis nem meglévő produkciókat hívnak meg, hanem a világ élvonalába tartozó szólistákat. A Kaposfesten egy héten keresztül teljesen ad hoc módon alakulnak ki a két-három-öt fős alkalmi kamaracsoportok a saját hangszerükön a világ legjobbjai közé tartozó zenészekből. Minden produkció egyszeri és megismételhetetlen, hiszen nem létező formációkat hallhat a közönség” – világítja meg a lényeget Bolyki Görgy, hozzátéve, hogy a nemzetközi ügynökségek utálják a Kaposfestet, mert ide a gázsijuk töredékéért jönnek a művészek. Ráadásul a kaposvári rendezvénnyel egy időben zajlik Moritzburg, az egyik legjobban fizető fesztivál.

Kaposfest

Kellett azért némi bátorság a szervezők részéről, hogy már az elején lefektessék a „nem mindenki fesztiválja” alapszabályt. „Annak a szűk rétegnek vagyunk a fesztiválja, amelyik a legmagasabb igényszinten hallgat koncerteket” – ismeri el Bolyki György. Miközben az árban ez nem feltétlenül mutatkozik meg, hiszen a Müpában sokszor egy koncert kerül annyiba, mint az egyhetes Kaposfest bérlet.

„A sznobok kíméljenek kritériumnak tökéletesen megfelel az egy hét, tizennégy koncert, plusz műismertető program. Alsó hangon napi hat-hét órát tölt a Kaposfest közönsége a klasszikus zene közelében. Kommunikációban is azt a réteget célozzuk meg, amelyik a minőséget, a tartalmat, a megbízhatóságot keresi. A legnagyobb visszaigazolás a Kaposfest által biztosított minőségre nézve, hogy egy évvel előre megrendelik a bérleteket, amikor még nem tudják sem a fellépők nevét, sem a programot” – utal a fesztiválozók feltétlen bizalmára Bolyki.

Várdai István

Kaposfest

A Kaposfest nemzetköziségének a legjobb példája, hogy a Bartók Rádió mellett –  amely a kezdeti hitetlenkedő elzárkózás után, már az első évben élőben közvetítette a koncertek zömét – a BBC-n keresztül 74 ország 80-90 millió hallgatójához jutottak el a koncertek. „Visszajelzések érkeztek, hogy a kutyaugatástól a harangzúgáson át a szirénázó mentőautók is behallatszódtak a közvetítésbe” – meséli Bolyki György. Ezért került az összes koncert a Szivárvány Kultúrpalotába, ahol tökéletes akusztikai körülmények között lehet dolgozni. Rizikós vállalkozás ugyanakkor, hogy idén a református templom is szerepel a helyszínek között, mert esetleg elveszíthetik a rádiós közlés lehetőségét, ha megszólal egy harang vagy a templomhoz közeli tűzoltóság szirénája.

Amikor 2009-ben Kokas Katalin hegedűművész előállt a nemzetközi kamarazenei fesztivál ötletével, Bolyki Györgynek elég nagy fenntartásai voltak Kaposvárral kapcsolatban.  „Mutass valamit, amibe beleszeretek, beszéljünk a polgármesterrel, és ha mindkét dolog meggyőző, akkor tárgyaljunk róla” – mondta Kokasnak, aki kaposvári kötődése okán szerette volna a fesztivált a Somogy megyei városban létrehozni. Az első megbeszélés után a polgármester közölte, fogalma sincs honnan lesz rá pénze, de a városnak kell ez a fesztivál.

A képviselő testületi ülésen, amikor az első Kaposfest támogatására szánt összeget kellett megszavazni, még az volt az általános mondás, hogy teljes képtelenség augusztusra fesztivált szervezni, mikor mindenki nyaral, senkit nem fog érdekelni. Aztán az élet bebizonyította, hogy ez mégis jó ötlet, még Somogy megye szívében is.

Kaposfest

Bolyki  – az egyetlen klasszikus zenei fesztivált szervezőként Magyarországon – a magánvagyonával felelt az első öt évben, ötvenmillió forint erejéig, illetve a kezdéskor banki hitelekkel fedezte a beígért, de végül csak képletes összegű kormányzati támogatást, amíg az új miniszterelnökkel való egyeztetés után a helyzet rendeződött. „Emellett művészeti produkcióktól szokatlan kemény feltételeim voltak, például az, hogy politikusok nem szólhatnak bele abba, milyen legyen a fesztivál. Kaposvár város önkormányzata 45 milliót ad a Kaposfest lebonyolításához, a kormányzat ugyanennyit tesz hozzá. További több százmilliót spórolunk azzal, amit nem fizetünk ki fellépti díjként a képletes összegért hozzánk ellátogató művészeknek.”

A fesztiváligazgató a Kaposfest különleges helyzetét abban is látja, hogy senkivel nem kell harcolni, lobbizni, kényszerű kompromisszumokat kötni a tíz éve változatlan állami és önkormányzati támogatásért. „Az önkormányzatnak és a kormányzatnak, személyesen a miniszterelnöknek is fontos, hogy legyen Kaposváron egy világszínvonalú fesztivál. Addig van Kaposfest, amíg a kormány és az önkormányzat finanszírozza” – mondja Bolyki.  

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: