"A Petőfi Csarnok bizonyos szempontból az 1984-ben bezárt Budai Ifjúsági Park szerepét vette át, és a késői Kádár-korszak egyik kultikus helyszínévé vált" – mondta Murzsa Tímea segédszerkesztő a könyv budapesti bemutatóján.

Létrehozásáról a nyolcvanas évek elején a Fővárosi Tanács döntött, az volt a cél, hogy a Petőfi Csarnok az Ifiparkkal ellentétben egész évben üzemeljen, és sok mindent megőrizzen a művelődési házak funkcióiból is. Ennek eredményeként a főváros akkori legnagyobb, 2500 fő befogadására képes ifjúsági szabadidőközpontja 1985-ben a Karthago koncertjével nyitotta meg kapuit. Harmincéves fennállása alatt csaknem 15 ezer rendezvénynek adott otthont, a látogatók száma meghaladta a tízmilliót. Ilyen méretű és elhelyezkedésű intézmény, ennyi funkcióval azóta sincs Budapesten.

Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában megjelent könyvben olvasható Bajnai Zsolt írása az épület történetéről, Csatári Bence tanulmánya pedig bemutatja, miként szorították keretek közé, és próbálták ellenőrizni az ifjúsági kultúrát a nyolcvanas években. Ignácz Ádám, a könyv egyik szerkesztője azt gyűjtötte össze, miként írt a korabeli sajtó a PeCsáról, amely egyrészt a hivatalos művelődéspolitika intézménye volt, másrészt viszont nem szokványos rendezvényeknek adott otthont. Ez utóbbi kategóriába tartozott például Király Tamás divatbemutatója vagy 1986-ban egy bécsi punkzenekar, a Drahdiwaberl botrányba fulladt koncertje is.

"A nyolcvanas években nagyon sok alternatív művészt, dzsessz- és rockzenészt érdekelt Magyarország, sokan olcsóbban eljöttek hozzánk, mint máshová. Együttműködtünk a Multimediával is, amely a Petőfi Csarnokba hozta azokat az előadókat, akiknek a produkciója nem töltötte volna meg a Budapest Sportcsarnokot. Hirtelen Európa-hírűvé váltunk" – jegyezte meg Nádor Katalin, az intézmény egykori közművelődési osztályvezetője.

K. Horváth Zsolt, a kötet másik szerkesztője szerint a PeCsa egyik legemlékezetesebb koncertje volt Nick Cave 1994-es szabadtéri bulija, de az is a mai napig emlegetett koncert volt, amikor 1989-ben az akkor még ismeretlen Nirvana lépett itt fel.

"Nem törekedtünk a teljességre a kötettel. Azért fejeztük be 1993-ban a sztorit, mert az egy fontos korszak éve volt: elindult a privatizáció, már láthatóvá váltak a rendszerváltás fő tendenciái, a Fővárosi Önkormányzat kulturális politikája, és akkor indult a Sziget Fesztivál is" – indokolta a kötet lezárásaként választott dátumot a szerkesztő.

A könyv olyan emblematikus rendezvényekkel is foglalkozik, mint a bolhapiac vagy a Csillagfény diszkó. A gazdag képanyagban a fotók mellett korabeli koncertplakátok és műsorfüzetek is szerepelnek.

A legendás koncerthelyszín történetét 2015-ben egy fesztivál zárta le. Az épületet elbontották, a tervek szerint helyére épülne meg a Liget-projekt részeként az Új Nemzeti Galéria.