1979. július 28.
Indokolt-e a borúlátás?
A világméretű olaj- és energiaválsággal kapcsolatban információözön árasztja el az olvasóközönséget. Az alapvető kérdések azonban: mi a jelenlegi válság kiváltója, lényege, hogyan alakul a világ energia-háztartásának jövője – mindeddig megválaszolatlanok, illetve különböző szakértői vélemények, becslések, előrejelzések eléggé eltérő nézetekről, várakozásokról tanúskodnak.
HVG
A tőkés világ nyilvánvalóan csak a gazdasági növekedés visszafogásával, esetleg újabb recesszió vállalásával tudja az energiaellátás megbomlott egyensúlyát helyreállítani. (...) Nem megalapozottak viszont azok az apokaliptikus megnyilatkozások, amelyek a világ energia-háztartásának összeomlását és ennek tartós fennmaradását vetítik előre.
„Keressenek többet, akik többet és jobban teljesítenek”
Összeegyeztethetők-e a szocializmus legszebb eszméi a gazdaságosság minden követelményével? A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének életszínvonal osztályán Hoch Róbert a tudományos vezető, neki tettük fel kérdéseinket.
Nem szenvedne-e csorbát a humánum és a teljes foglalkoztatottság, ha mindenütt következetesen betartanák a munkafegyelmet, elküldenék a felesleges munkát végzőket és a rosszul dolgozókat?
Elöljáróban tisztáznunk kell valamit. A munkaerőhiány és a teljes foglalkoztatottság nem ugyanaz. A munkaerőhiány demoralizál, mert arra ösztönzi a vállalatokat, hogy tűrjék el a hanyag munkát. (...) Nem mondom, hogy általában vegyünk példát a tőkés országokról, de bizonyos dolgokban nem árt. Néhány évvel ezelőtt a Német Szövetségi Köztársaságban teljes foglalkoztatottság volt. Nem hiszem azonban, hogy emiatt megtűrtek volna olyan dolgozókat bármelyik vállalatnál is, akik nem végzik el a rájuk bízott feladatot.
1989. július 29.
Választási erőpróba
HVG
Nagyfokú közömbösség volt tapasztalható négy közül két választókerületben a múlt szombati időközi választásokon, amelyeken 42 év után először indulhattak ellenzéki jelöltek. Parlamenti mandátumot egyedül a Fidesz és az SZDSZ által is támogatott Roszík Gábornak, az MDF jelöltjének sikerült szereznie Gödöllőn – ő tehát az első ellenzéki képviselő az Országgyűlésben. Szegeden és Debrecenben a szavazók nagyobbik fele ugyan szintén az MDF jelöltjére voksolt, a választópolgárok többsége azonban nem vett részt a választáson, így pótválasztást kell tartani. (...) Kiskunfélegyházán több mint 50 százalékos volt a részvétel, a szavazatok abszolút többségét azonban a három jelölt közül senki nem kapta meg. A félegyházi pótválasztáson, ahol már az egyszerű többség is elég lesz a mandátumhoz, a szombati eredmények alapján az MSZMP jelöltjének van a legnagyobb esélye a képviselői hely megszerzésére.
Patyolat-akció
Nemcsak a közvéleményt érintette meglepetésszerűen a kormány határozata a lakossági devizaszabályok liberalizálásáról, hanem a végrehajtásra hivatott apparátusokat is. (...) Persze ha a kormány belső megosztottsága nem lenne annyira közismert, akár az is feltételezhető lenne, hogy a népszerűségnek olyannyira híján lévő MSZMP-kormány a választások közeledtével hasznosnak vél némi lakossági szimpátiát.
1999. július 24.
Eladó lakiteleki adósságok
HVG
Augusztus 2-án lehet ajánlatokat benyújtani a Népfőiskola Alapítvány és a Lakitelek Alapítvány Reorg-Apport Rt.-vel szembeni adósságának megvásárlására. A nyilvános pályázaton a népfőiskolások 120 millió forintos tartozását verik dobra, ami fél áron, 60 millió forintért került 1998 novemberében a Postabank és Takarékpénztár Rt.-től a Reorg-Apport Rt.-hez. Ennél összehasonlíthatatlanul kevesebbet, mindössze ezer-ezer forintot fizetett a követelésértékesítő cég a lakitelekiek – az ügyleti és a késedelmi kamatokkal együtt – 61 millió 659 ezer, illetve 51 millió 22 ezer forintot kitevő postabanki adósságáért.
Tarlós István-portré
„Illyés Gyulával vallom: magyar az, aki annak vallja magát, és magyar az anyanyelve” – tartja fontosnak kijelenteni az óbudai Diáksziget lármája elleni harcában évről évre a közfigyelem reflektorfényébe kerülő, 51 éves városatya. (...) A polgári tollasodástól elszipkázza a politika, már 1989-ben SZDSZ-tag lesz, sőt hamarosan pártügyvivő, majd az akkor még jegyben járó SZDSZ és Fidesz közös megegyezéssel Óbuda polgármesterjelöltjévé teszi, amit ő választási győzelemmel hálál meg. 1994-ben azonban az MSZP-vel való koalíciós érdekközösség miatt szakít pártjával.
Tudathasadásos világban élt. Hogyan bírta?
(...) bevallom, 1988-ig eszembe sem jutott, hogy változás következhet be az országban.
Talán túl gyorsan ébredt, mert az SZDSZ-be lépett. A mai eszével mást választana?
Nézzék, bárki bármit mond, de a Kádár-rendszerrel szemben az SZDSZ emelte fel legmarkánsabban a hangját. Ezért léptem be oda és nem máshová.
Következő pozíciója a főpolgármesteri trón lehetne. Mit gondol, lenne esélye Demszky úrral szemben?
Sok függ a körülményektől. Például hogy mit akar csinálni Demszky 2002-ben. Amúgy meg ez nem úgy megy, hogy csak úgy egyedül megcélzom, aztán: roham. Persze ha azt mondanám, hogy a feladat nem vonz, hazudnék.
2009. július 25.
Orbán ajánlja Basescut
HVG
A múlt hét végén váratlanul részt vett a hagyományos tusnádfürdői tanácskozáson Traian Basescu román elnök, és előadást is tartott, ahogy Orbán Viktor Fidesz-elnök is. Basescu helyesli az állami hatáskörök lebontását és olyan autonómiát, amelynek egyformán kell vonatkoznia valamennyi romániai önkormányzatra. Emellett kiállt a kettős állampolgárság lehetősége mellett – igaz, ebben nagy szerepet játszik a moldáviai románok helyzete is. A román államfő többször is hangsúlyozottan kijelentette, hogy Románia egységes nemzetállam, amit a jelenlévők hangos nemtetszéssel fogadtak. Orbán ennek ellenére Basescu támogatására szólította fel az erdélyi magyarokat a közelgő államelnöki választáson.
Részletgazdagság
Egy rossz törvényt próbáltak alkalmazni a bankok, amit lehet, hogy nem a legjobban tettek – gyakorolt elhárítással vegyes önkritikát több fórumon Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítását korlátozó jogszabály alkalmazása kapcsán kirobbant botrányban. (...) Az általános szerződési feltételekben a bankok korábban nem részletezték, milyen indokkal emelik a díjakat, kamatokat. Kiderült, hogy egy elfuserált informatikai beruházás költségét, netán egy drágára sikerült tévékampány árát vagy a dolgozóik bérnövekedését egyaránt ráterhelhetik az ügyfelekre.
