Tóta W. Árpád: Nemzeti együttműködés a Fidesz ellen
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
A kortárs írónőket tömörítő Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórum november végén egy online konferencián latolgatta a nők esélyeit és érvényesülési lehetőségeit a hazai irodalomban.
Mint közelményükben írják, a csoport célja a nők érdekvédelmének, esélyegyenlőségének segítése egy olyan intézményrendszerben, „ahol igen erősen jelen van a diszkrimináció”. Ezt bizonyítandó készítettek egy felmérést is arról, hogy mekkora arányban jutnak női alkotóknak az irodalmi díjak és honoráriumok.
Nem jön ki a matek
Tizenhárom jelentős irodalmi díjat vizsgáltak meg az elmúlt 15 év kiosztásait figyelve, és azt állapították meg ebben az időszakban „míg a férfiaknak jutott a díjak 82 százaléka, addig a nők csupán 18 százalékosos arányban részesültek az elismerésekből. Ez még annak fényében is erős diszkriminációt jelez, hogy az 5 legnagyobb kiadónál 30 százalék körüli a nők aránya a férfiakéhoz képest. Amennyiben viszont azt vesszük alapul, hogy a nők és a férfiak elméletileg ugyanolyan teljesítményre képesek, akkor az 50 százalékhoz kell viszonyítani a díjak arányát. Így a torzulás még drasztikusabb” – fogalmaznak.
A konferencián szó esett arról is, hogy a nők belépését sok szinten akadályozza a jelenlegi „becsontosodott” rendszer. Már az elit kiadóknál megtörténik a szűrés és a lemorzsolódás – állítják. Emiatt alacsony számban jutnak be nagy presztízsű kiadóhoz nők (sokszor növeli esélyüket, ha férfinéven publikálnak). Műveiket még mindig inkább a lektűr kategóriába sorolja a szakma, és nem a „magas irodalomba”.
Az életművek elismerése terén is jelentős hátrányban vannak a nők. Olyan híres életműdíjaknál, mint a József Attila-díj vagy a Kossuth-díj, mindössze 14 százalék a női díjazottak aránya az 1970-es évek óta.
A díjak kiosztása esetén előfordulhat, hogy a kapcsolati háló vagy a szociális rászorultság is befolyásolja a döntést – írják közleményükben. „Fontos lenne megvizsgálni, ezek milyen mértékben írják felül a művek objektív értékelését, és hogy ezek a gyakorlatok inkább kedveznek-e a férfi íróknak. Ezen kívül a fiatalok esetében nagy nehézséget okoznak a szexuális visszaélések. Ezek az ügyek vélhetőleg sokakat tántorítanak el a pályától, de mindenképp megnehezítik azt, hogy komfortosan és magabiztosan tudjanak az érintettek tevékenykedni és fejlődni a szakmájukban.”
