Hihetetlen rekord: egy színész, aki 70 éve a Vígszínház tagja
Videóösszeállítással köszöntötte a színház a hűséges színésznőjét, Szatmári Lizát.
hvg.hu
„70 éve a Vígszínház tagja. Ilyen hosszú időt talán még a világon senki nem töltött el egy társulatnál” – írja a Vígszínház a Facebook-oldalán Szatmári Lizáról.
Az 1928-ban született színésznő még kisgyerekként Lakner Bácsi Gyermekszínházában kezdte a pályát Ruttkai Évával, akivel gyerekkori jó barátok voltak, ez a szoros barátság aztán egészen Ruttkai Éva haláláig megmaradt.
1951-ben szerződtette a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház), ahol férjével, Szatmári Istvánnal együtt sok évtizeden át a társulat meghatározó, stabil tagjai voltak.
Szatmári Liza játszotta az Antigonéban Ismenét, Kárpáthy Gyula Zrínyi című drámájában Eszéki Marit és A néma leventében Gianettát, de pályája során többnyire epizódszerepekben nyerte el a közönség szeretetét. A Cyranóban például cukrászlányként mindig nyílt színi tapsot kapott, Gombrovicz Operettjében pedig azzal aratott nagy sikert, hogy szteppelve ment ki a színpadról.
1996-ban Aase-díjat kapot, amit Gobbi Hilda alapított az epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtó színészek számára. Ugyanebben az évben átvehette a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét is.
„Egy epizódszerepet legalább olyan nehéz eljátszani, mint egy főszerepet – vallotta egy interjúban – Itt néhány perc alatt kell a színésznek felvillantania egy erőteljes karaktert, nincs több felvonásnyi idő arra, hogy a néző megismerhesse a figurát. Egy kis szerepet is legalább úgy ki kell dolgozni, mint egy nagyot. (...) Emlékszem, egyszer egy előadás után Ruttkai Évával mentünk hazafelé autóval, és ő azt mondta nekem: Lizikém, olyan őszinte vagy a színpadon, mint amikor gyerekkorunkban a porolónál játszottunk!“
Több mint 70 szerepet játszott el a Szent István körúton, több legendás beugrás, előadásmentés, gyors szerepátvétel is fűződik a nevéhez, és egy díj is, amit a férje emlékére alapított „A kiscsillag is csillag“ néven. Ezzel az elismeréssel minden évben a legjobb epizódalakítást jutalmazza a társulat tagjai közül titkos szavazással kiválasztott zsűri.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.