A borotválkozással kapcsolatos problémák legelősnek a hosszú időtartamű űrutazásoknál merültek, hiszen a legelső űrutazók, a Mercury-program legénysége még csak órákat (1 nap 10 óra volt a maximum) volt fönn, így a borotválkozás, mint szükséglet még fel sem merült. De később, a Gemini-programban majd az 1969-es holdraszállást, és valóban hosszú, űrben történő tartózkodásokat is adó Apollo-programban már számolni kellett a problémával, hiszen legelőször egy nagyon fontos biztonsági szempontot kellett figyelembe venni: el kellett kerülni, hogy a levágott borosta a súlytalanságban elszabaduljon, és lebegve műszerek, berendezések belsejébe jusson - írja a blogger. Kíváncsi arra, hogy hogyan oldották meg a tervezők az űrben történő borotválkozás problémáját? Látogasson el a Pamacs és penge blogra.