A PC-k - amelyeket csodafegyvernek hittek a védelemben majd az üzleti életben is - lehetővé tették, hogy a számítási kapacitások közművé váljanak, s bárki elérhesse, tárolhassa és feldolgozhassa a számára szükséges információkat. A világ első, 1945-ben üzembe helyezett számítógépe az amerikai hadsereg megbízásából tüzérségi lőelemek kiszámítására tervezett ENIAC mai szemmel groteszk szörnyeteg volt. Harminc önálló egységből állt, külön elektromos ellátórendszere és hűtőközpontja volt, s az egész több mint harminc tonnát nyomott. A 19 ezer vákuumcső, az 1500 relé és a százezer számra beleépített egyéb alkatrész 200 kilowatt elektromos energia betáplálását kívánta meg. A komputerek fejlődése már a kezdeti években is viszonylag gyors volt, s hamarosan olyan radarok vezérlését is rájuk bízhatták, amelyek a Szovjetunió felől érkező rakétákat vagy bombázókat voltak hivatottak figyelni. Egy anekdota szerint, amikor Thomas J. Watson, Jr.-t, az IBM elnökét az ötvenes évek elején megkérdezték, szerinte hány számítógépre lesz szükség a jövőben, azt válaszolta, hogy elegendő lesz néhány tucat. Mit is lehetne erre mondani?

Akkoriban senki, még az IBM elnöke sem gondolhatta, hogy ezek a monstrumok a közeli jövőben forradalmat csinálnak. Ennek kezdetére csaknem húsz évet kellett várni. Ekkor, 1974-ben jelent meg az Altair 8800 nevű Intel processzoros eszköz, amelyet ma közmegegyezéssel az első PC-nek, azaz személyi számítógépnek tartanak. Ez azonban még olyannyira nem hasonlított mai utódaira, hogy sem képernyője, sem klaviatúrája nem volt. De ez nem zavarta abban, hogy elindítsa a világ megváltoztatását. Két egyetemista – bizonyos Paul Allen és Bill Gates – elhatározta, hogy jól használható programnyelvet dolgoz ki az Altair számára. Két évvel később egy másik fiatalember, Steve Jobs új szerkezetet konstruált, amely leginkább egy írógép és egy varrógépdoboz házasítására emlékeztetett, s azt írta rá: Apple Computer. A többit tudjuk.

Manapság viszont egyre többet hallani arról, hogy véget ért a PC-korszak, a számítási erőforrások immár végképp nem kötődnek az íróasztalhoz, bárhol és bármikor elérhetővé válnak mind több ember számára. Ráadásul már nem csak a hordozható számítógépek, kézikomputerek, személyes digitális asszisztensek, hanem ezernyi más alakot öltő eszközök is lehetővé teszik, hogy jelentős számítási kapacitásokat használjunk a legkülönfélébb élethelyzetekben. A chipek mobiltelefonokban, hordozható elektronikus játékokban, televíziókban, CD- és DVD-lejátszókban, digitális videokamerákban és fényképezőgépekben, vérnyomásmérőkben, mi több viselhető tárgyakban, órákban, szemüvegekben, ékszerekben stb. is megjelennek, s nemsokára mindegyik képes lesz akár vezeték nélkül is kapcsolatot létesíteni a másikkal a világhálón keresztül.

Így hát az asztali PC dominanciájának vége. De azért korai lenne temetni a jó öreg masinákat: a hivatalokban, az oktatásban, az otthoni szórakoztatásban, információ-beszerzésben és továbbításban, illetve ezernyi speciális területen a harcterektől a kórházakig továbbra is szép jövőjük van. A PC-k átlagára 1990 óta 2000-ről 1300 dollárra esett, 25,7 millió helyett tavaly már 148,2 milliót adtak el belőle világszerte, a műveleti sebessége pedig 50 MHz-ről 3000 MHz-re emelkedett. (Ma egy átlagos PC 30 ezerszer gyorsabb, mint az Altair 8800 volt.)

Bill Gates, a Microsoft elnöke, s a PC-üzlet egyik legfontosabb szereplője a Newsweek című amerikai hírmagazinnak a minap úgy nyilatkozott: köszöni, jól van, s éppen a nagy áttörésre készül. Gates szerint az eddigi PC-használati szokásrend valóban kezd idejétmúlttá válni. "Át kell lépni azon a határon, ami közted és a számítógéped között van" – hangoztatta. A gépnek ugyanis a jövőben emlékeznie kell, hogy a felhasználó mit hogyan szeret csinálni, s a szolgáltatásait ennek megfelelően kell felkínálnia. Az sem tartható már, hogy a tárolt alfanumerikus információkat, képeket, hanganyagokat vagy bármi mást különféleképpen kelljen kezelni a különböző programokban, s ezek között ne legyen könnyű átjárhatóság. Továbbá egyszerűen meg kell oldani az információk megoszthatóságát is más egyenrangú felhasználókkal. Gates szerint ha ezt nem válik valósággá, a vásárlóktól a jövőben egy árva centre sem számíthatnak. S mivel ez meglehetősen ijesztő a világ leggazdagabb embere és kétségkívül egyik legbefolyásosabb vizionáriusa számára, hát cége évente 6,9 milliárd dollárt költ azokra a fejlesztésekre, amelyek az ember és gép közötti határvonal áttörését, vagy ha úgy jobban tetszik, a régi PC-s világ sarkaiból való kifordítását szolgálják. Máris billenőben van.